Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 1. szám - Gál István: Ady Szekszárdon és „A senki Dunája”

GÁL ISTVÁN:

Ady Szekszárdon és „A senki Dunája”

A pángermán Mittel-Europa terv megjelenése idején Ady Endre a Világ 1915. október 3-i számában „A senki Dunája” címmel írt egy jegyzetet a középső Duna, a Dunamellék magyar elhanyagolásáról:

„A németek szokott alaposságukkal és elkésettségükkel figyelmeztettek bennünket, hogy milyen nagy kincsünk nekünk, magyaroknak, a Duna. Régen tudjuk, és mégse kincsünk, de furcsa, hogy évekkel ezelőtt az én nagyszerű Leopold Lajosom, a gazdaember, költő és gondolkozó elsírta egy kis tanulmányban a Duna nagy árvaságát. A németek valóban nagyszerű emberek, átvesznek, kidolgoznak, sőt meg is csinálnak, de tudja Isten, megint csak azt látom, hogy géniuszra —- elég szégyen — mi mégiscsak arra az utálatos franciára hasonlítunk.” (A. E. Publicisztikai írásai. Bp. 1977. III. 494.) Erre rímel Adynak egy későbbi cikke is:

„Él Kossuth Lajos még mindig, s Nyugattól tanulva én mégiscsak Bizánc felé kedvelek fordulni, Esze, Tamásék ügyét úgy rontották el valamikor, hogy a hatalmasak, a császár bárói, Esze Tamásék mellé álltak. Esze Tamás utódjai legyenek ügyesebbek, s ne csináljanak egy megfordított ostobaságot. Én szeretem a szellemes írókat, de jobban szerelem az adott valóságot, melyet igazság híján is igazságosnak nevezek. Pénzesek és ötletesek hagyjanak föl már evvel a száz fajtájú Közép-Éurópa-tervezgetéssel. Ne féltsék magukat, ők mindig megkapják a maguk áhított Közép-Európújukat, a magyarságot pláne ne féltsék: ez a magyarság azért ólt eddig, mert tovább kell élnie.” (Uo. III. 509.)

Ki volt az a kiváló szekszárdi polgár, akit Ady így jellemzett: „az én nagyszerű Leopold Lajosom, a gazdaember, költő és gondolkozó?” Hogyan került Ady Szekszárdra? Es honnan volt a Dunáról ilyen konkrét látomása?

Leopold Lajos (1879—1948) a „második reformkor”, a századelő kiemelkedő polgári radikális politikusa, szociológus és közgazdász, Jászi Oszkár és Szabó Ervin legszűkebb baráti körének tagja. (Szabó Ervin most megjelent válogatott leveleinek kötete számos levelét közli, ezek is bizonyítják, milyen meleg barátság fűzte őket egymáshoz diákkoruk óta.) A polgári radikalizmus korszakalkotó folyóiratának, a Huszadik Századnak Gusztáv nevű fivérével és nejével Jacobi, illetve Leopold Líviával állandó és hasznos munkatársa volt.

20