Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám - Laczkó András: Szabó Lőrinc hét levele
dolom, ha találkoztak veletek, átadták mindnyájunk üdvözletét. Sokat dolgozom most is, sőt többet mint valaha. Egészségem nőiesen ingatag, de igyekszem férfiasán viselni. Kérlek, ne hanyagolj el teljesen, s ha sűrűbben nem, negyedévenkint eressz tneg egy kis beszámolót hogyléltetekről. Üdvözlet összes ismerőseinknek, kézcsók Erzsikének, a gyerekeket ölelem. Szeretettel: Sz. Lőrinc bátyád 6. Bp. i955. ápr. 7. Kedves Józsi öcsém, úgy rémlik, hogy az elmúlt hónapokban én már írtam (helyesebben: diktáltam pár sort) neked. Megírtam szerencsétlen betegségemet (második szívtrombózis), amellyel már éppen 98 nap óta feküszöm kórházban ... azazhogy már nem „feküszöm”, sőt taxin és vízszintes terepen indulva eljárhatok... feienleg a Gellért Szálló kórházában vagyok beutalva, de (privát ráfizetéssel) szállodai kis külön szobám van; és állandó orvosi felügyelet és kórházi koszt. Vagy nem írtam — írattam — meg? Mert, ahogy ismerlek, mégiscsak valószínűtlen, hogy ilyen hírre ne reagáltál volnál Már pedig tudtommal karácsony óta egy sorotok se jött. A trombózist bejelentő nagy szívroham 1954. december 30-án hajnali háromnegyed 3-kor jött. Így jön ki, ha jól számítottam, a 98. nap. Akárhogy történt is, kérlek, vedd tudomásul ezt az óriási pechet és riadalmat. Teljes hét héten át — 49 nap — mozdulatlanul kellett feküdnöm. Most már jól vagyok, aránylag; a tegnapi ,,Ekg” egyenesen teljes gyógyulást ígér. Közben Nagyklára eltörte a másik lábát, gipszben volt, még csúnyán sántikál, de hétfőn már dolgozni megy. Kisklára agyonhajszolva, Lóci szintén. Dolgozni nem dolgozhatom még sokáig. Igazán csak összesen egy félév múlva leszek „túl” a dolgon; vagyis soha. De azért a nyáron, ha megvagytok, igyekeznek meglátogatni egy-két órára vagy napra a Víznél. Képzelheted, hogy a baj minden tervezést hogy felborított! Hogy vagytok? írj, kérlek, (ha élsz), a rendes címemre, II. Volkmann u. 8., az állandó. Vagy akár közvetlen: Gellért Gyógyszálló, 344-es szoba. Kifogyott a tintám, ahogy majdnem az életem. No, szervusztok! Boldog Húsvétot! Kézcsók, üdvözlet mindnyájatoknak! Szeretettel ölellek: Sz■ Lőrinc 32
