Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám - Laczkó András: Szabó Lőrinc hét levele
nyaralója volt. Ott Szabó Lőrinc bement Tildy Zoltánnéhoz, s negyedóra múltán örömmel jött ki, hogy kapott autót, ami elviszi Igalba. (Meg kell jegyeznünk, hogy ez más alkalommal lehetett, mert Igáiból címzett küldeményében „autóbuszutazás”-ról írt. Vö. Szabó Lőrinc: 'Napló, levelek, cikkek. 484.) Kovács ezután gyakori vendég volt Pesten, a Volkmann utcában, ahol a költő szobáját valóságos könyvkereskedésnek látta. Vendéglátójának mindig felajánlotta, hogy válasszon könyvei közül, s látván bizonytalanságát, a lírikus maga nyújtott át egy kötetet. Baudelaire: A Romlás virágai műve volt, amit Tóth Árpáddal és Babitscsal közösen fordítottak. Ezt írta bele: Kovács Jóskának Iszeretettel! Szabó Lőrinc. Budapest, 1950. dec. 9. Ugyanekkor Kovács kályhát, szenet vásárolt a lírikusnak, hogy fűteni tudjanak, amiért cserébe a Kovács-gyerekek pesti nyaralást kaptak. Dokumentálható, hogy Szabó Lőrinc már 1950 decemberében ajándékkal kedveskedett a Kovács-gyerekeknek. Kovács Miklós előhozott egy iixi6-os méretű füzetecskét, rózsaszín keménypapír borítóval. Mindjárt kiderült, hogy házi készítmény, méghozzá a költő sajátkezű munkája. Tíz-tizenöt lap, piros színessel bekeretezve. Egy mesét tartalmaz, A kis inci-finci címmel. Az utolsó oldalon közli, hogy szerzője: „Theodor Storm bácsi német író volt, 1817-től 1888-ig élt, meséket és elbeszéléseket írt. Ezt a kis meséjét Szabó Lőrinc bácsi mondta el és írta le magyarul és szeretettel küldi Balatonboglárra Kovács Mikinek és Lacinak. Budapest, 1950. dec. 9.” A szöveg géppel van írva, a két név és a dátum kézzel. Közben a könyvtárszobában szembetűnik Borsos Miklós érme. Arcképes oldalán felirat. „Szabó Lőrinc Tihany, 1950.” A másikon stilizált nap, hold, csillagok között egy lap: „A földi tízezer dolog.” Több Szabó Lőrinc-kötet közül három dedikált. Válogatott versei (1922—1956) első oldalára ezt írta: Kovács fózsiéknak /régi szeretettel/ Sz. Lőrinc. 1956. VI. íj. A huszonhatodik év egyik példányába: Kovács Jóskáéknak I1957 húsvétjára/ Szabó Lőrinc. A Tücsökzenét már nem a költő ajánlotta: Kovács ]ózseféknek /Szabó Lőrinc nevében/ szeretettel: Szabó Lőrinc családja. 7957. okt. 29. Ezek a tények meleg barátságról vallanak. Ezt bizonyítják a levelek is. Azt az említett kötetből (Napló, levelek, cikkek) tudjuk, hogy Szabó Lőrinc 1952. szeptember 12-én írta Igalba dr. Baumgartneréknek, hogy hosszabb időt szeretne Balatonfüreden tölteni. Másfél hónappal később, október végén onnan írt Kovácséknak (de már budapesti címét jelezve feladónak). Mindkét küldeményben utal arra, hogy egyik fontos munkája Thomas Hardy regényének fordítása. S minthogy Kovács József vaskereskedő volt, speciális kéréssel fordult hozzá. Munkájáról szívesen számolt be ismerőseinek. így közölte 1953 nyarán dr. Baumgartner Sándorékkal, hogy „revideálni fogom Vörösmarty két Shakespeare fordítását” majd november 18-án, hogy dolgozik rajtuk (Napló, levelek, cikkek 546—547.). Egy hónappal később Kovácsékhoz címzett küldeményében a Vízkereszt befejező munkálatairól tudósít. Majd a bemutatóra készülődésről tájékoztatta őket 1954. május 31-i levelében, ugyanott utal az Ahogy tetszik (fordítá sának) felújítására. Kovácsék leveleiben a feladatok, munkák jelzésén túl, a költő és családja 50-es évekbeli helyzetére, életére találunk fontos tényeket. Rossz („nem lévén 27