Dunántúli Protestáns Lap, 1945 (56. évfolyam, 1-11. szám)

1945-02-25 / 8. szám

1945.

DUNANTOLI PROTESTÁNS LAP

31. oldal.

és dicsőítik a mennyei Atyát.«

Az egyház világi vezetőire vár az a feladat és éppen ma, hogy láttassák meg mindenkivel, hogy az egyház nem a lelkész és nem a templom, hanem az egyház Krisztus teste, még pedig Krisztus szenvedő teste, akiben mindnyájan egyek vagyunk s bárkinek vagyunk áldására, Krisztus hasznára vagyunk.

Végül még egyet tudnunk kell. Közülünk senki ne olvassa e sorokat úgy, hogy nem róla van szó, mert ő nem vezető Krisztus híveinek a társaságában. Közülünk az a legnagyobb, aki a többinek szolgája akar lenni, isten minden percben az (4 re állíthat, mint egykor azt a pedeont, akinek nem volt más vágya, mint az, hogy békésen búzát csépeljen a pajtájában ... * * Pataky László.

re* ...........................

is KONYVISMERTETES 5]

IV ^

Victor János. Szól az íge. Három előadás.

Victor János legegyetemesebb készültségi! theologusaink egyike. Első építőirodalmi termékeit nem számítva' egy bölcselet- és theologiatörténeti munkával tűnt fel irodalmunkban: Canterbury Anselmus realizmusával. Olvasóközönséget azonban gyakorlati theologiai írásaivá^.' főleg írásmagyarázataival hódított. (Boldog rabság, evangéliom-komrnentárok, prédikációk stb.) Utóbb meg rendszeres theologiai dolgozatokkal koronázta eddigi munkásságát. Gondoljunk csak — egyebek közt — h Theologiai Szemle úi folyamában közölt kiváló tanulmányaira, továbbá öszszefoglaló művére: a Református hiszekegy-re.

Sokirányú lelkéázi munkája mellett arra is maradt ideje, hogy egy sereg külföldi könyv átültetésével, köztük az institutió-íord lássál is gazdagítsa irodalmunkat.

Ha valaki csak -ötletszerűen csapóng ekkora területen. avatatlan kísérletező marad. Talán sokféle, de csupa felszínes dolgot hoz elő. Hogy ez Victor Jánosnál máskép történt, ahhoz theologiai érzékén és munkabírásán kívül még valamire volt szükség: tudományos kutatásainak egyéni élet sorsával való szoros kapcsolatára. Esetében szervesen kapcsolódnak egymásba a különböző munkaterületek s kölcsönösen támogatják * kutatót a theologiai elmélyedésben. Munkássága beszédes bizonysága a szaktuddmánvpkra szakadó theologia enciklopédikus egységének. Tudjuk-é ezt a mélygyökérzetü munkásságot kellően becsülni?

.. Ebből a munkásságból most csak egy kis dara'lx>t emelünk ki: még 1942-ben jelent meg, Nyíregyházán, Békefi Benő kiadásában Szól az íge c. dolgozata; ennek Ismertetése a Dunántúli Protestáns Lap régi adóssága. A dolgozat három előadást tartalmaz: a kijelentett Igéről, a hirdetett Igéről és a látható Igéről, vagy egyszerűbben mondva: a kijelentésről, a prédikációról és a sákramentomkról. Terjedelme mindössze 63 lapnyi, de jó kiadós 63 lap; nemcsak a szedési tükör mérete, hanem a mondanivaló tömörsége szempontjából is. Valóságos kis dogmatikai bevezetés.

Nehéz lenne eldönteni, melyik téren jelentősebb Victor János munkássága. Talán nem szakmai elfogultság részünkről, ha. múltjánál és alkatánál fogva elsősorban rendszeres theologusnak tartjuk. A bölcseleti tanulmányok, az exegézis, a gyakorlati theologia mind előkészítette és szolgálja a dogmatikát. Ezt a szóban forgci munkán eléggé szemlélhetjük.

A bölcseleti tanulmányoknak minden igazi theologies fejlődésében, így Victor János esetében is csak formai szerepe lehetett: rendszerességre nevelt. A rendszeres gondolkozás jegye szembeötlő e három előadás megszerkesztésén is: az anyag tárgyszerű és arányos elosztásán. A mondanivaló három egyenlőre szabott előadásra tagozódik s mindenik előadás egymásnak megfelelően öt-öt fejezetre oszlik. A formábarendezés, megszerkesztés eme mesterjegyie ott van a dolgozat legapróbb részletein is. Lépésről-' lépésre .haladva elemzi a témakörébe ölelt dogmatikai mozzanatokat. Lehet, hogy ez a fogalomtisztázás heiyenkint fárasztóan aprólékosnak látszik; némelyek természete nehezen veszi be az efféle lassan olvasható elemzéseket. De a figyelmes olvasó folv| ton érezheti a biztonságot: a szerző sohasem reked í meg a részletekben és nem téveszti szem;’, elől a ! nagy összefüggéseket. Minden mondat, minden szó céltudatosan az egv mondanivaló szolgálatában áll.

De Victor János nemcsak bölcseletén iskolázott ; elme. hanem nagymunkásságű exegeta is. Ezt, ha egyetlen exegetikai munkát nem ír. rendszere^ th’eologiai munkái akkor is, magukban véve is, kétségtelenül bizonyítják. Mindenkor készen áll nála cgyegy rövid, de helyénvaló és találó bibliai idézet, amellyel többnyire legegvénibb megállapításait támasztja alá. A Biblia-idézésnek* lehetnek nagyon felületes virtuózai is. De hogy Victor János cselében nemj csak ilyen formai készséggel van dolgunk, dogmatikai gondolkozása világosan mutatja. Bizonvításkéj pen ebben az összefüggésben csupán egy jellegzetes j vonására: kiegyensúlyozottságára- utalok.

A Szól a % Ige c. dolgozata a jelenkori protestáns I theologia legfőbbet tárgyalt kérdéséi körül forog-.

Barth Károly kutatásait, is ezek a kérdések mozgatják. '( A dolog természete szerint Victor Jánosnál is sok | olyan 'megállapítással vagy 'érveléssel találkozunk,

I amely már Barth és mások írásaiból ismerős. Minket | azonban a hasonlóságokon és azonosságokon túl levő | különbségek érdekelnek s éppen ezekben mutatkozik 1 meg Victor János fentebb már említett jellegzetessége.

Bariknak, különösen korábbi írásaiban sok aszárj- I dékos és theologia-történetileg indokolt egyoldalúság.

I Nálunk éppen ez a korábbi Barth vált ismeretessé.

! Victor János :— úgy látjuk* —- elsősorban alakos bib' liaismerete folytán menekült meg sok modem theo, iogiis veszedelmétől: Barth egyoldalúságainak túlhaj: fásától. Egy kiragadott példán szemléltessük ezt az ! .állítást:

Az igehirdetésről szólva, .hangsúlyozza Victor Já- I nos, hogy nemcsak a prédikálás az igehirdetés. »A I hirdetett Igének a köre sokkal tágasabb, — mondja — semhogy a prédikációnak monopóliuma lehetne reá. Nem korlátozódik seniilyen egyházi .tisztségre ez a szolgálat. Minden hívőnek egyetemes tiszte.« Ezt mások is tudják és. esetleg hangsúlyozzák is. de csak ritkán és fogyatékosán részletezik. A Szól az Ige c. dolgozat egyik legvictorjánosibb része a 30—33. lap, melyen a szorosabb értelemben vett prédikáció tárgyalását megelőzi,, bibliai példák alapján, a keresztyén ember »egyetemes prófétai(.J tisztének« vagyis az Ige továbbadásának: a vallástételnek méltatása. Azon, ahogy itt Victor János a prédikáció és az egyetemes prófétai tiszt viszonyát fejtegeti, s .mindenik nek a rnaga helyét kijelöli, szemlélhetjük dogmatikai gondolkozásának kiegyensúlyozottságát.