Dunántúli Protestáns Lap, 1945 (56. évfolyam, 1-11. szám)
1945-02-25 / 8. szám
Ötvenhatodik évfolyam. 8. szám. Pápa, 1945 február 25 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. _____________________________--------------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK —----------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONORÁCZ JŐZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÓMUNKATARS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KflLDENÓÖ J TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A Bárányé mind a dicsőség. Jel. 5:12 Méltó a Bárány.* A Jelenések eme rejtelmes és izzó könyvének a 1 központja az Isten Báránya. Ott a Bárány az Ő sebhelyeivel — a Bárány aki \ megöletett. Még a mennyekben is magán hordja harcá- | nak sebhelyeit, a sötétség hatalmának, a vihar nyoma- | sának és az ellenfél elszánt küzdelemre kiállásának j emlékeit. Még a mennyekben is állandóan emlékeztetem arra, hogy én mindent a kálváriának köszönök és Neki, Aki ott őyözö és Áldozat _ volt egyszemélyben. Ott a Bárány az Ő királyi méltóságában — a Bárány a királyi szék közepette. A Fő, melyet egykor szúrós töviskoszorúval koronáztak meg, most királyi dicsőséggel koronáztatott. Örvendek ennek a Krisztusért. Örvendek rajta saját magamért, mert mi van amit Ö meg nem tudna tenni érettem — az Ö kicsinyéért? Ü uralkodik a természet és az emberek világa, a láthatatlan fejedelemségek és hatalmasságok felett, hogy támogathassa lelkemct. Ott a Bárány, aki őrzi az Övéit — a Bárány fogja vezetni őket Az egész örökkévalóságig fog pásztorolni engem, Ö fog táplálni, védelmezni, megtartani engem. Sohsem leszek képes Őt nélkülözni, Sohsem fogok arra vágyakozni, hogy egyedül álljak, távol az Ö megőrző hatalmától és gondviselésétől. Az örökkévalóság évein keresztül elfogom ismerni, hogy én adósa vagyok az én drága Uramnak. Ott a Bárány az Ő győzelmeiben — a Bárány lejogja győzni őket. Egy majd egy napon, meg fogom látni, bogy összes ellenségeim megverettek és meghaltak. Egy boldog/ napon, teljesen meg fogok szabadulni bűneim ellenségeskedésétől és kínzásaitól. Az, aki mellettem van, hatalmasabb mint az ellenem felvonuló seregek. A csatában Ő fog győzni. Nekem „nincs más reményem sem égen, sem földön, sem a tengereken.“ Vázlatok egy nagy épitőmnnkás arcképéhez. Antal Gábor efsőnek ismerte fel az internátus fontosságát. 1903-ban figyelmébe ajánlotta az egyházfcerületi közgyűlésnek az intézet mellé bentlakás létesítését. »Minél nagyobb valamely intézetben a tanulók: száma, annál nehezebben tudja a tanári kar és az iskola igazgatósága a növendékeket tanulmányi, erkölcsi, fegyelmi és nevelési tekintetben ellenőrizni. Ezen a nagy bajon már több intézet úgy segített^ hogy a tanintézet mellé a .mai kor igényeinek mfeg,felelő lakost állított feL<$ Tehát Antal Gábor nem akármilyen, hanem a kor igényeinek megfelelő internátus létesítésének szükségességét hangoztatta. A pápai gimnázium túlnépessége késztette, hogy a református vallási! növendékek ne legyenek kénytelenek férőhely hiányában másjellegű középiskolába menni, 1905-ben Komárom székhellyel egy másik református kollégium létesítésének felvetésére. Erre igen nagy szüksége lenne az egyházkerületnek, tekintettel arra, hogy a komáromi és a tatai egyházmegyék szinte maguk is fenn tudnák azt tartani. »Van rá kilátás, hogy ennek a célnak megvalósításához kegyes alapítványokhoz juthatnánk és Komárom városa áldozatkészsége mellett ily főgimnázium szervezése nem látszik legyőzhetetlen akadályba ütközőnek.« Ez a kedves és nagyon életrevaló terv azonban nem valósulhatott meg. * . Nem kerülte el figyelmét a nem református középiskolákba járó református növendékek .vallásoktatása sem. Meglátta, hogy ennek elhanyagolása folytán n'agy veszedelem érheti egyházunkat, azért ■elsőrendű feladattá tette, még akkor is, ha ezért a munkáért semmiféle díjazás nem jár. »Azon lelkész nem fogja fel nemes hivatását és nem tölti be lelkiismeretesen kötelességét, aki azért mert épen nem vagy \nem megfelelő díjazást kap ezen munkájáért, vallásos oktatás nélkül engedi felnőni egyháza növendék tagjait. Hiszen ott, ahol lelkész nincs, még világi híveinknek is erkölcsi kötelessége fáradozni, hogy felekezetűnk növendék tagjai a mi vallásunk alapelveit, istentiszteletünk szokásait megismerjék és más felekezetekhez el ne csábíttassanak, mennyivel inkább kötelességünk ez nekünk lelkészeknek,, melyet ha elhanyagolnánk, méltán vonatnánk úgy lelkiismeretütnlc, mint egyházunk hívei kárhoztató \í télé te alá.« Nagy figyelmet keltett polemikus beszédeivel is. A Barkóczy és a Csernoch eset, a Ne Temere és a Borronieus enciklika nemcsak vallási, de nemzeti szempontból is nagy jelentőségű megnyilatkozásokra ösztönözték. Nemzeti alkotmányunk védelmében mondott beszédei és jelentéséi új oldalról mutatják be a nagy püspököt, ezzel azonban nem kívánok foglalkozni. Az egyetemes ko*venten mint a tanügyi bizottságnak közel másfél évtizeden át elnöke, majd mint a konvent lelkészt alelnöke s végül mint lelfcészi elnöke fejtett ki áldásos tevékenységet. Mint volt tanár és .széleskörű ismeretekkel rendelkező férfiú, nemcsak ügyszeretetével, de alapos tárgyi ismerertével is kiváló szolgálatokat tett. A konvent lelkészelnöki székét csak két évig töltötte be Kun Bertalannak 1911-ben bekövetkezett halála után. »De mielőtt ezt a helyet elfoglalta, — írta halálakor a Protestáns
