Dunántúli Protestáns Lap, 1945 (56. évfolyam, 1-11. szám)
1945-02-11 / 6. szám
Ötvenhatodik évfolyam. 6. szám. Pápa, 1945 február 11 A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE _______ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.____________________________ FŐSZERKESZTŐ: GYÖRY ELEMÉR PÜSPÖK FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL TANÁR PAPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THF.OL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ | TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÓK Február a legrövidebb a hónapok között Ez arra emlékeztet engem, hogy milyen rövid az én időm is és milyen szorgalmasnak kell lennem annak kihasználásában, hogy a sebesen tovatűnő esztendőket jellemezze a „jó mérték, a szinigtelt“. (Lk. 6:38). De én dicsérem az Istent, hogy az életnek, bár oly sietve rohan a halálnak és fel a mennyekbe, megmérhetetlen értéke lehet. A Biblia füstnek nevez engem, mely eltűnik, mint az égen tovalebbenö felhő. Igaz, de a felhők, a fehér, a piros és arany felhők gyakran felséges dicsőségben tündökölnek. A sáros piszkos folyamokból, az elposványosodott mocsarakból és a tenger sós vízéből szálltak fel és íme így átalakultak. Salamon nem öltözött úgy, mint ezek közül egy.-Elszakadtam-e bűnömtől, megszabadultam-e a haláltól? Felvettem-e a királyi és papi öltönyöket? Ha igen, akkor az én életidőm lehet hogy csak arasznyim terjed, de mennyei szépségtől sugárzik. Mint a gyorsanjáró hajók, Isten Igéje ezt mondja nekem, úgy tűnök el én is. De a hajók olyan drága kincseket visznek. Hajó vitte Pál apostolt Rómába az első évszázadban ; Krisztus követőit, igehirdetőit viszik el Keletre vagy Délr a huszadikban. Amikor az a feladatom és örömem, hogy Isten örvendetes üzenetét tolmácsoljam a világnak, az én elröppenő napjaim valóban gyümölcsözők. Mint a mező virága, olyan vagyok, ezt mondja nekem a Biblia, virág, amelyet hamar lekaszálnak. Ma még virágzóm és holnap már elkap a most dúló szörnyű vihar. De a rózsa hátrahagyja kellemes illatát, mely tartós és messzire kiáradó, és pedig nem-' csak a kerti, nemesített rózsáé, hanem az egyszerű lóheréé és a szerény márciusi ibolyáé. Az illatok úgy hatnak, mint ahogy a képek és hangok sohasem. így, hogy ha én magam körül hordom az én Uram jóillatát, ama jobb világ izét, eltávozásom után még sokáig meg fognak engem emlegetni. S. A. Vázlatok egy nagy építőmunkás arcképéhez. Igazi missziói nagysága a Horvát-Szlavon misszió ‘megszervezésében és gondozásában nyilatkozott meg. Túlhaladná feladatom kereteit és külön tanulmányt érdemelne meg a kérdés fontossága. Röviden csak azt jegyzem fel, hogy a horvát-szlavon misszió Antal Gábor szívügye volt. Felelősséget érzett a Horvátl- Szlavon ország területére mind nagyobb számban költöző hittestvéreink és gyermekeik hitükben és magyarságukban megtartása iránt. Hamar felismerte a veszedelmet, amit jelentett az, hogy a szlavóniai gyarok gyermekeit görög nem egyesült rác pa resztelik, a házasságokat ők áldiák meg, a halottakat azok temetik. Hivatalának elfoglalása után kézbe vette a mintegy három évtizeddel előbb a belsősomogyi egyházmegye papi körének kezdeményezésére megindult missziói munkát. Lépéseket tett, de eredménytelenül a Szlavón missziótól elvont segély újra való folyósítása iránt. A közalaptól sem sikerült támogatást kieszközölni, a közalap nagy túlterheltsége miatt. Ekkor a Dunántúli Közművelődési Egyesületnél kopogtatott, honnan nagyobb segélyt kapott,mint volt a régebbi Szlavón missziói segély. Igyekezett felébreszteni a hívekben is az áldozatkészség lelkét,! hogy ne mindent mástól várjanak, hanem maguk is hozzanak -(áldozatot a lelkipásztori állás fenntartására, templomok és iskolák építésére. Ennek volt köszönhető, hogy egymásután alakultak meg az egyházközségek és tölttettek be a lelkészi állások Daruváron, Nagypiszanicán, Terezovác-Suhopoljén, Brekinszkán, Fiúmén és Zágrábban. Legtöbb gondot és legnagyobb nehézséget okozott neki dr. Kolatsek Gyula zágrábi evangélikus lelkész, aki olyan egyházalkotmányt dolgozott ki és hagyatott jóvá a horvát kormánnyal, mely szerint a zágrábi evangélikus egyházközség nem tartozott semmiféle egyházi felsőbb hatóság alá, viszont az összes horvátországi protestáns egyházközségek, ideértve a reformátusokat is, a zágrábi evangélikus egyházközséghez tartoztak és adót is oda fizettek. Antal Gábor tárgyalásainak, végül erélyes fellépésének lett a következménye, hogy a horvát országgyűlés 1908-ban a zágrábi evangélikus egyházközség tiltakozása ellenére, biztosította a református egyház önkormányzatát. Megemlítésre méltó az is, hogy az 1887-ben alakult fiumei protestáns egyházközségben, hol csak német nyelven vezették az anyakönyvet, utasította a lelkészi hivatalt azoknak magyar nyelven való vezetésére, és az adatoknak ftémet nyelven csak külön kívánatra való feljegyzésére, íme-ilyen világosan látta Antal Gábor az elnemzetlelnítés módszerét és veszélyét. Előtte minden magyar lélek nagy értéket képviselt és tudta, hogy a külföldre szakadt magyarság csak úgv lesz megtartható, ha nyelvében és nevében, érzelmeiben és kultúrájában megmarad magyarnak. Bár kötelességévé tette a lelkipásztoroknak a gyermekek hitoktatása mellett azoknak a magyar nyelven való írás és olvasás megtanítását is, külön nagy gondot fordított iskolák létesítésére. Mivel a Julián egyesület iskolái római katolikus jellegűek voltak és másvallású gyermekek azokba csak báni engedéllyel voltak felvehetők, a református gyermekeknek református és magyar szellemben való nevelésére egymás után építtette az Mikor 1912-ben az ehker. közgyűlés a hor\ missziót, a belsősomogyi egyházmegye
