Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-03-26 / 13. szám
Ötvenötödik évfolyam. 13. szám. Pápa, 1944 március 26 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ______________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.________________________________----------------------------------------FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK---------------------------------------------F LELÖS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FAISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A Magyar Prot. Irodalmi Társaság előadásai. A Magyar Értesítő jelenti: A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság előadóestet rendezett, amelynek tárgyául a keresztyén egység és egyiitfmunka!kódás ma annyira időszerű problémáit tűzte ki. Fogékony, lelkesen figyelő közönség töltötte meg a budapesti református teológiai akadémia dísztermét ez alkalommal; az összejövetelen társadalmunk legkülönbözőbb rétegei voltak képviselve, különösen nagyszámban az értelmiség férfi- és hölgytagjai. A társaság ügyvezető elnöke: D. Kupi Béla evangélikus püspök, m. kir. titkos tanácsos bevezetőjében az egyházak s a vallásos gondolat elleni harc különböző formáit érintette, kezdve a múltbeli kulturprotestantizmus« ostromától az istentelénség szövetségéig. Most már — szólt — maguk a keresztyén egyházak is érzik, hogy csak-keretet nyújtó ^szervezetij-ből valóban Krisztus élő testé -vé kell fejlődniük, mért csupán így bírhatnak megküzdeni az Isten-ellenes áramlatokkal. Ez az egyetemes, minden egyházra nézve azonos programm pedig együttműködésre utalja az egyházakat. A Protestáns Irodalmi Társaság tiszteletbeli elnöke: D. Ravasz László dr. református püspök m. kir. titkos tanácsos arról beszélt, »mit mond a keresztyén egységről és együttmunkálkodásról egy protestáns teológus«. Az Efezusi Levél szerint csakis egyetlen keresztyén egyház lehetséges. Hitbeli, történelmi és politikai szempontból ez az egység annyi protestáns denominációban már közvetlenebbül észlelhető. Élet és halál nagy szolidaritása figyelmezteti a mai embert is az egységre. Ravasz püspök részletesebben felvázolta a háromféle keresztyén katolicitást«: a nemzeti-ortodox, az evangéliumi-protestáns és az egyházi kijelentésre énülő római keresztyénséget. Eleven képsorozatban vonultak fel a hallgatóság előtt a két világháború közti egységtörekvések. Söderblom svéd evangélikus érsek »stockholmi mozgalma«, amely az »Élet és Munka« világszövetségében óhajtott gyakorlati együttműködést létrehozni, az egyformán fenyegetett keresztyénség összefogása érdekében; a tervre még a 20-as évek végén a »Mortalium animos« enciklika pontot tett. így folytatta Ravasz László: Nekünk az egységtörekvéseket egyedül és magunkra hagyatva is folytatnunk kell, tudván, hogy nem a mának, de a jövőnek dolgozunk. Az »Egység Útja« és más jelenségek mutatják, hogy a római katolicizmus is foglalkozik az egység dolgával. Az egység nem emberek problémája; minél többen lesznek, akik őszintén, tisztán, szívből imádkoznak az egységért, annál is inkább valósul meg az. Tusnádi Nagy András dr., a képviselőház elnöke, m. kir. titkos tanácsos mint politikus beszélt az egység kérdéséről. Mindenekelőtt — hangsúlyozta — a politikának, ha igazán az, az állam s polgárainak szellemi I és erkölcsi előmeneteléről a legmagasabbrendü erkölcsi I felfogás jegyében kell gondoskodnia. Kizárólag ebből a nézőpontból kíván rámutatni az egység és együttmunkál- i kodás nemzeti létparancsára.Minden régi és újabb jelenség ellenére sem látja reménytelennek ezt a fontos ügyet, ha olyan lelki egybeolvadáson munkálkodunk, amely a dogmák érintése nélkül is elérhető és fejleszthető. Nem mondunk le semmiképp arról az eszményi közérdekről, hogy a különböző hitfelekezetű jó keresztyének és jó magyarok egysége felé haladjunk. Kapi Béla püspök zárószavában megköszönte Ravasz László és Tasnádi Nagy András előadásait, kijelentve: emberek kezén sikkad el, ha nem valósul meg a keresztyén egység, amivel pedig Isten az ő egyszülött Fiában az emberiséget megajándékozni akarta. Tehát az egység nem emberek álma csupán, hanem Isten követelése! Új közvéleményt, új lelket kell ébreszteni, amely az egységet közérdekből, mindnyájunk s hazánk érdekéből komolyan óhajtja és utána vágyakozik. a Magyar Protestáns irodalmi Társaság ankétján a második nagy téma: az egyházak nemzeti szolgálatának kérdése volt. Makkal Sándor dr. debreceni egyetemi tanár, a volt erdélyi református püspök, mint teológus^ abból indult ki: az egyház feladata alkalmazni az Igét a nemzet mindenkori helyzetéhez, minálunk: hogy a magyar élet evangéliomivá váljon, minden jelszótól függetlenül. Bátran, prófétai módon hirdesse nemzetének bűneit s a nemzetet hibáinak legbánására indítsa. Az a nemzet, amelyik lelkében új életet kezd, ne féljen semmiféle jövendőtől, mert Isten kezében lévő eszköz ... A hitvallásos iskola többletet ad: igénytelenségre és sáfárságra nevel. Az egyháznak testvéri egységre szakadatlanul biztatni kell a nemzetet. Ma a jövő miatt aggódó lelkek hova mehetnének inkább, mint az anyaszentegyházhoz, amelyik így átvezetheti a lelkeket az idők sötét szakadékán. Imre Sándor dr. budapesti egyetemi tanár »világi ember«-ként rámutatott: a probléma a minőség kéifdése, mert az egyháznak olyanná kell nevelnie az embereket, hogy a tőlük várt szolgálatokat a nemzetnek megtehessék. A tiszta vallásosság a nemzeti érzésnek szakadatlan erősítője, mert eszményi célokhoz szoktatja és edzi a nemzethü embert. Mindig erkölcsös az átélt vallásosság, tehát az egyház lényegében nemhogy szembenállna a nemzettel, de feltétlenül segítség számára. Nem jogokra csupán, de elsősorban kötelességtudatra pevel. A nemzeti egység egyházközi szempontból nemcsak rideg megtörést, de aktiv és kölcsönös megbecsülést követel. Az egyházak a maguk egészében önmagukat nevelő-intézménynek tekintsék. Nem »magánügy« a vallás, de személyes ügy: a különb, méltányosabb, jobb ember kimunkálásának eszköze. Bencs Zoltán dr. országgyűlési képviselő, a MÉP
