Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-02-20 / 8. szám
36. oldal. DÜNANTÜLI protestáns lap 1944 ta táj a Dráváig, sőt a Mecsekig és a somogyi dombokig, délfelé pedig néhány km.-re emelkedik a hegység, melyet a kákicsi parókia ablakából láttunk s melyet nálunk Fekete hegyeknek mondottak. A hegyoldalakon szilvások, a melláni szőllő ... Terezovac-Suhopolje! Állomása mindjárt a városka szélén. Kezdődik az uradalmi cselédházakkal s azok magyar lakóival. Azután nagy malom. A városka rendes, szépen épített házakkal. Közepén kis térség. Kupolás r. kath. templom. Hozzá közel a keleti szélen a Jankovics-kastély. Emeletes plébánia. Három hatalmas kereskedés, két orvos, állatorvos, gyógyszertár, nagy forgalmú posta, tanítók, sok — többnyire német származású iparos. Nagy vásárok a fent már leírt érdekes állatvásárokkal, a kirakodó sátrak utcáján pedig a hömpölygő népáradatban olyan jó volt sodortatni s délszláv, magyar és német népek között néprajzi megfigyeléseket tenni. Szúz Mária,-képhez hasonló szép arcú fnők a közeli Kapan (Koppány?) németjei, a villogó fekete szemű horvát vagy szerb, az a megszokott kedves arc a somogy-baranyai magyar atyafisága, az a ragyogó szép arc akár magyar, akár délszláv, bizonyos, hogy magyar és délszláv keveredés. A kastélyban kedves, komoly, szíves magyar főúr fogad, aki a munkánk után úgy érdeklődik, mert, akik között végezzük, azok magyarok. A plébánián az irodahelyiségben hosszú zöld asztal, mellette rokonszenves plébános fogad s egy fiatal káplán köszönt. A plébános tisztán beszél magyarul, legfeljebb az érzik meg a beszédjén, hogy horvátul is és németül is éppen olyan jól beszél. A káplán már, a fiatal, magyarul nem tud; probléma neki, amikor a magyar esketésnél — Kapanban hallottam — el kell mondania a neki oly rettenetes szavakból álló kérdést: »Szereted-e te ezt a tisztességes személyt? — kétszer is, bár a hangsúly üem akadály, mert a horvát is a szó első szótagját hangsúlyozza. Kedves Fischer bácsi Isten veled! Zrínyi nevű következett utánna. A plébániát elkerüljük s hamar következik a ref. parókia. Következik? Ki lakik most benned, a ref. lelkipásztorok után, te kedves épület? Hatalmas, gyönyörű fákkal, — díszkertben sem láttál különbeket! szegélyezett cabunai úton szoktam a Podravina (Drávavölgy) szelíd napfényében, olykor ködében sétálni. Utána olyan jó volt abba a kedves épületbe hazatérni. Nyárád. (Folyt, köv.) Kiss Zoltán. Antal Gábor Emlékünnep Komáromban. Február 13-án tartotta meg ünnepélyes külsőségek között a rév-komáromi református egyház az Antal Gábor emlékünnepélyt a püspök születésének 100 éves fordulója alkalmából. Bár a nagy hóvihar Komáromban is erősen éreztette hatását, a nagy templom, mint minden vasárnap d. pb, most is egészen megtelt. Ott láttuk a délkomáromi és az ácsi presbiteri küldöttségeket, az ev. gyülekezet népes küldöttségét, a honvéd tisztikar és Komárom város deputációit, stb. Kimentették magukat Győry Elemér püspök betegsége, dr. Balogh Jenő kér. főgondnok, v. Nagy Nándor főispán, Faragó János tanügyi főtanácsos és még más'ok, főként az időjárás miatt. Megjelent az ünnepélyen a b. e. püspök leszármak zottainak egy része, többen betegség miatt maradtak távol. > Az ünnepély a délelőtti istentisztelet után folyt le a kellemesen fűtött templomban. Sokakat meghatott az a tény, hogy életükben egyszer részt vehettek egv presbiteri ülésen, mert akként határozott az egyháztar nács, hogy díszpresbiteri ülés keretében emlékezik meg a gyülekezet nagy lelkipásztoráról s erre az ülésre meghívja az egész gyülekezetei is. Bibliaolvasás és imád'kozás után dr. Soős Imre főgondnok üdvözölte a megjelenteket. Sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy püspök urunk betegsége miatt nem jöhetett cl, sőt az előadásának felolvasására bejelentett professzor sem érkezett meg, (mint azóta már tudjuk: a Pápa melletti kegyetlen nagy hóviharban elakadt a vonatja), így csak Galambos Zoltán lelkipásztor előadását hallgathatja meg a díszpresbiteri ülés közönsége. Az előadásban a bevezetés felvázolta azt az 50 év előtti világot, minden problémájával, harcával és győzelmeivel, melyben Antal Gábor élt. A liberális korszak érdekességeit, a kiegyezés utáni anyagi fellendülést, a Tisza Kálmán és István egyéniségét, a lelkileg megerötlettedett egyházban az ébredés jeleit, a belmiszsziós mozgalom elindulását, stb. Rámutatott arra a cso: dara, amint a tudós és elvont tárgykörben élő profesz- I szőrből kora egyik legjobb gyülekezeti lelkipásztora lett. Ácsott a kisembereket felemelte a pásztor szereteítéig s így édesgette vissza a templomba, pedig közben sokat, nagyon sokat építkezett. Komáromban pedig belekerült (rgy eísápadt arcú nagy gyülekezetnek a város, üreg a fidle kezetek s az önmaga adta sok probléma kellősközepébe: el keresztelésektől egészen a nagy port felvert evangé 1 ikusvtemetőpérig, az üres egyházkasszától egészen a vakolatát hullató templomig, stb. Felvázolta az előadó Antal Gábor lelkipásztori bölcseségét, amint anyagilag megerősítette a gyülekezetét, sőt gazdagította, épületeit modernizálta, hogy csak egy példát hozzunk fel: a templomban a jól eső meleg, a modern gázkályhák Antal Gábor haladni tudását hirdetik. Alar pítványok sokasága, egyházfenntartó alap, nagy segélyek megszerzése mind az ő nagyszerű pénzügyi gazdálkodását hirdetik. Die a lelkiek terén is igyekezett megtartani az apák hagyatékát. Nemcsak fennmaradt az ő idejében a hét- 5 köznap d. e. és d. u.-i mindennapos könyörgés, de vallásos estélvekkel, templomi ünnepélyekkel, szeretetvendégségekkel, sőt a bibliai iskola, diákegyesület, az akkor még komoly ifjúsági egyesület lelkes munkásainak meg1- i értésével és támogatásával egyik első pártfogójává lett . a még gyermekcipőben járó bel missziós mozgalomnak. Kitért ezután az előadás a püspök-lelkész közéleti hatására, városi, felekezetközi eredményeire. Majd számbeli adatokkal bizonyította az Antal Gábor idejében való fejlődését a komáromi gyülekezetnek. Szólott ezután a püspökről is és a konventi elnökről, a pápai iskolák épületeinek és belső megerősödésének egyik nagy építőjéről, az egyke és a nemze iségi probléma modern felmérőjéről, a kis eszközökkel olyan állandót építőről, hogy sem a 25 éves cseh, majd tót megszállás, vagy a szerb, illetve horvát sovinizmus nem tudta elsöpörni az Antal Gábor csillagos kis templomait, fiókegyházait, kálvinista kicsike községeit, mert a XC. zsoltárral [a. magyar szó és a magyar szív is megmaradt! Az ő idejében szerveződött modernné a kerületi adminisztráció, stb. Halála után egyik nekrologírója szerint a Dunántúli Kerületnek kb. 1,000.000 békebeli arany magyar koronát szerzett részben mint segélyt, vagy alapítványt, másik meg azt állítja, hogy nálánál jobban aligha szerette valaki a dunántúli eklézsiákat, a pápai iskolákat s érték volt előtte bárminő veszedelemben vergődő egyetlen kálvinista lélek is, mert szerette a fajtáját, a hittestvéreit, a magyar jövőt!
