Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-02-13 / 7. szám
32. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1944'. Beszélgettem a 1 1 gyermekes Ferincz Gyulánéval. Nem hallgathatem el ezt a beszélgetést, mert minden érvelésnél meggyőzőbb az ő beszéde. Ezeket mondta: »Bizony sokat, szenvedtem és fáradtam, amíg 11 gyermek gondját férjemmel együtt elhordoztuk. Sokszor bánat és aggodalom volt nappalunk és éjjelünk. Kezünk munkájával kellett a kenyeret és ruhát mindig inegv keresnünk, de a jó Isten nagyon megsegített bennünket. Amint nőttek a gyermekek, a munkás kezek amint szaporodtak, a gondok úgy kisebbedtek. Legnagyobb fiunk 20 éves. Már férjem nemcsak egyedül megy munkára, hanem mennek a családból négyen-öten. A kisebbet dajkálta mindig a nagyobb gyermek. Jó gyermekeket neveltem, akik szeretnek, tisztelnek és egymást is nagyon megértik. Ha szegények vagyunk is, nagyon gazdagnak érezzük magunkat és nem cserélnénk sok nagyvagyonu emberrel. Most úgy érzem, hogy nem volt hiábavaló a küzdés és reménység. Nagyon boldogok vagyunk!« Milyen jó hallgatni egy ilyen magyar édesanya megelégedését. Hát mégis csak érdemes bölcsőt ringatni, gyermekeket nevelni! Meg kell éreznünk, hogy a magyar jövendő csak egyedül ezen az úton épül fel. Legyenek áldottak a magyar édesanyák és legyen áldott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urunk, aki aláhajol az ilyen magyar édesanyákhoz! Vörös Lajos. mával ajándékozásra, de lelkipásztori használatra is. hogy mindenekelőtt maguk a lelkipásztorok lássanak tisztán a könyvben felvetett kérdésekben és bánatukban megvigasztaltatva vigasztalhassanak más nyomorúságba esetteket, azzal a vigasztalással, mellyel isten vigasztalja az öveit. Győry Elemér Bibliai útmutató. Összeállította Tóth Kálmán ref. lelkipásztor. Pápa, 1943. 8. r. 64 1. Zánkai lelkipásztor atyánkfia, aki nemrég Sámuelről, az Isten emberéről írt értékes theologiai munkát,* most a bibliaolvasóknak siet segítségére. A Bibliai útmutató hiányt akar pótolni egyházi irodalmunkban. Olyan müvet akar adni a bibliaolvasók kezébe, amelynek a segítségével időveszteség nélkül kikereshetnek egy-egy textust vagy történetet. Igaza van szerzőnek, a magyar nyelven eddig megjelent ilyen tárgyú könyvek, pl. a Csizmadia Lajos féle Bibliai Szókönyv (Debrecen, 1910) és a Dohányos J. Hol van megírva (Budapest, 1916) c. könyve már rég elfogytak a kiadónál. Tóth Kálmán könyvében az ó- és újszövetségi helyek külön részekben, betűrendbe sorozva találhatók. Célja teljesen gyakorlati, nem tudományos használatra szánt konkordancia, hanem az ismertebb bibliai helyek gyors fellapozására való. Ezért hiányoznak is belőle a kevésbbé ismert nevek, történetek és textusok. Legfőbb célja szerzőnek a könyvvel a Biblia szeretetének és rajta keresztül Isten dicsőségének a szolgálata. Mint igen használható könyvet, szívesen ajánljuk. Nincs már szívem félelmére címen Nyáry Pál pécsi lelkipásztor tb. esperes vigasztaló könyvecskét írt, bánatos szívek számára. A könyvecske minden során és gondolatán az elmélkedésekben és az imádságokban, a halál nyilától megsebzett, de a Krisztusban vigasztalást talált szív, az élet keresztjét hordozó, de Isten atyai jóságát is érző lélek, az Ur Jézus Krisztus nyomdokain haladó tanítvány bizonyságtétele és látása, békessége és üdvbizonyossága ragyog. Olyan problémákat érint és old meg," melyeket csak nagy bánatba esett és mennyei vigasztalás után sóvárgó lelkek vetnek fel, nem egyszer önmagukat és Istent vádolva, vagy csüggedt lemondással meghalt kedveseik miatt aggódva. Bizonyságtételei a segítő kéz támogatásaként és a más terhét is hordozó testvér szeretetével hatnak. Igen helyénvalónak tartjuk a könyvecske végén „komoly tudnivalók“ fejezetében nyújtott jó tanácsokat. Sajnos református népünk körében sok téves hiedelem, evangéliom ellenes szokás, komoly életszemléletből fakadó felesleges tépelődés és hiábavaló aggodalom lett úrrá, melyek megnehezítik a fájdalom hordozását és az igaz vigasztalásnak a szívbe való beáradását. Mindezeket tisztán látva Nyáry Pál a betegek és haldoklók urvacsorázíatásáról, a gyászjelentés elkészítéséről, „nagy temetés“ rendezése helyett az egyszerű végtisztességtételről, költséges síremlékek állítása helyett komoly keresztyén célokra adományok juttatásáról, a sírok gondozásáról ad jótanácsokat s a feltámadás és örökélet bizonyságáról tesz hitet. Szépen illeszkedik a könyvhöz két hiterősítő költemény felvétele. A „Cseppek Isten gyógyszertárából“ című fejezet lélekbemarkoló idézeteket tartalmaz Isten igéjéből. Mindegyik kiválasztása céltudatosságot mutat, szerettük volna azonban, ha többek között még felvette volna I. Kor. 15-ből a feltámadás bizonyosságának megragadó és vigasztaló hirdetését. Nyári Pál könyvecskéjét melegen ajánljuk minden lelkipásztor testvérünk figyelmébe, a gyülekezeti iratterjesztésben való terjesztésre, pásztori látogatások alkal* Sámuel próféta, az Istenembere. Pápa, 1943. A Pápai Református Tlieol. Akadémia kiadványai. 42. szám. p. j. í VEGYESEK 1 tÄ S — Imaházszentelés Füzfőgyártelepen. Megható és szép ünnepség keretében szentelte fel Győry Elemér püspök február hó 6-án a fűzfői gyártelep imaházát, melyet a Nitrokémia Vegyipar Rt. igazgatósága építtetett a protestáns hívek számára. A tágas, központi fűtéssel ellátott imaház a felszentelés alkalmával kicsinek bizonyult a gyülekezet befogadására. A munkásságon kívül ott láttuk a gyár vezetőségét: vitéz Littay András ny. vezérezredes elnök vezetése alatt, vitéz Hehe János és Gyöngyösi István igazgatókkal, a gyár tisztviselői kara, Theasdale Gaston tüzérezredest, Parragh Jenő alezredes katonai parancsnokot, Germarz Jenő alezredes honvéd ellenőrző kirendeltség vezetőjét, Hering János evangélikus esperes és Lakbér Albert felügyelő vezetésével az evangélikus egyház küldöttségét. Gyülekezeti ének és Szűcs József esperes bibliaolvasása és imádsága után Győry Elemér püspök hirdette az igét és mondott felszentelő imádságot. Igehirdetésében (Zsid. 11:6) szólt Isten kereséséről, az igehirdetés és az építő gyülekezeti és társadalmi munka jelentőségéről. Bizonyságtevő lélekkel mutatott rá arra, hogy minden komoly, építő munka alapja a'hit. Az igaz hitet Krisztus adja, Ő tanít meg arra, hogy nincs olyan vigasztalan helyzet, sors vagyl világfordulat, melyben ne lehetne reménykedni. Krisztus tanítványa mindig bizik és Istenben soha sem csalatkozik. A nagy építők mind hivő emberek voltak. Ha betekintesz egy-egy hívő ember életébe, látni fogod, hogy Istennel társalog, nemcsak a templomban hallgatja buzgón igéjének hirdetését, hanem otthonában fE : : (C KONYVISMERTETES 3 lE ------------
