Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-12-10 / 50. szám
1944. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP ‘13. oldal. búza ára 12 korona körül volt, akkor fogalmat alkothatunk a szövetkezet tőkeerejéről és hatalmas fejlődéséről. Ugyanebben az évben a kihelyezések 83.1333 K-t tettek ki és ebből a saját tőkéből nyertek fedezetet, úgyhogy nem volt szükségük központi hitelre. Igazi ideális állapot ez a szövetkezet életében.« A szövetkezeti mozgalom második hőskorának lehet nevezni azt az időt, amely a trianoni béke idejére esett. A magyar szövetkezeteket a végpusztulás veszedelme fenyegette, amikor az infláció naprólnapra csökkentette a korona vásárló erejét, míg végül teljesen elértéktelenítette azt. A gazdasági válság közepette igen nagy szükség lett volna a hitelszövetkezet tevékenységére, de ez a devalváció miatt lehetetlenné vált. 1927-ben az üzletrésztőke 21 millió koronáról 1737 pengőre csökkent. Csak valamivel volt több, mint az alakulás első évében. De a helyzet most sokkal nehezebb volt, mert a bizalmatlanság lett úrrá mindenkin a szövetkezettel szemben, mert a betétek is értéküket vesztették és sokan zúgolódtak, hogy jó és értékes pénzt helyeztek el és most értéktelen filléreket kaptak vissza helyette. Ha ez a szövetkezet hibájából történt volna és nem általános jelenség lett volna, úgy méltán illette volna szemrehányás. De a helyzet az volt, hogy akinek a pénze a ládafiában volt, vagy a postatakarékban, vagy bármelyik takarékban elhelyezve, egyformán semmivé vált. Többször hangzott el ezekben a nehéz időkben a vészes fenyegetés, hogy a szövetkezetét fel kell oszlatni, mert ilyen csekély üzletrész tőkével nem lehet fenntartani. Lassú, de kitartó munkával sikerült a jelenlegi ügyvezető igazgatónak, akit 1921-ben bízott meg a szövetkezet ezzel a feladattal, a szövetkezedet újra talpra állítani és újabb fejlődés útjára terelni. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a tsdviselők éveken keresztül teljesen ingyen dolgoztak és végezték a szövetkezet könyvelését és vezetését, hogy életben tarthassák azt. Nagy szerepet töltött be a szövetkezet a földvásárlásoknál. 1920-ban a házhelyosztás, majd az OFB útján a földek juttatása a gazdasági életbe újabb lehetőségeket vitt bele. De ezek kihasználása csak a kölcsönök segítségével volt gyümölcsöztethetŐ. Nemcsak a földek szerzésénél végzett eléggé fel nem mérhető szolgálatot a szövetkezet, hanem a gazdáknál a régi házak újjáépítése és modernizálása, vagy üres telkeken házak építése sem lett volna lehetséges a hitelszövetkezet nélkül. Súlyos és rendezhetetlen adósságoknak a terhét vette le a szövetkezet jnémely tagja válláról. Így egyik tagtársunk házát árverezték el. A szövetkezet úgy segített rajta, hogy megvette az elárverezett házat és benne hagyta tulajdonosát bérlő gyanánt, azzal az ígérettel, hogy ha .anyagilag megerősödik, a házát újra visszavásárolhatja. A szövetkezet életében fontos fordulópontot jelentett az, hogy a helybeli tejszövetkezettel karöltve lehetővé vált részére saját ház szerzése. A szövetkezetek együttmunkálkodásának gyönyörű szép példája az, amit a két szövetkezet ilyen fontos kérdésben mutatott, amikor összefogva a tejszövetkezetnek csarnok épületet, míg a hitelszövetkezetnek állandó tulajdonául biztosított helyiséget szerzett. 1933-ban történt ez a házépítés sok fáradsággal és gonddal Gyermely község megértésével és támogatásával, amennyiben a két szövetkezetnek ingyen juttatott házhelyet. A szövetkezetek sem maradtak adósok ezért, imert viszonozták az adományt a községnek akkor, amikor a község népfürdőt építtetett, amihez a telek árát jóval meghaladó adományaikkal járultak hozzá. Ez a szép, világos és tágas irodahelyiség, amelyben a szövetkezet most működik, hosszú évtizedekre megtoldotta a helyiség kérdését, amely azelőtt, míg a szövetkezet hol ide, hol oda költözött, sok kellemetlenséget és kevés biztonságot nyújtott. A szövetkezet egyik nagy fontosságú tevékenysége a házhely juttatás elősegítése volt. Erről így ír a szerző : 1944 januárjában 60 házhely osztatott szét a kérelmezők között, akik azt igen nagy örömmel fogadták, mig az így kisgazdáktól igénybevett területek helyett, ők meg az uradalom kabláspusztai területéből nyertek I csereingatlanokat A község fejlődésének és területi gya| rapodásának ez az újabb határköve ékes bizonyítéka annak, hogy a szövetkezet vezetőségében él ma is a ! szociális érzék és ez a kisemberek sorsának istápoiásában jut kifejezésre. Szükség volt erre az akcióra azért is, mert a faluból való elköltözés oly nagy méreteket öltött, ! hogy a község lakossága 2—300 lélekkel csökkent az elmúlt 20 év alatt. Ezzel az akcióval biztosítva van a falu tereszkedésének lehetősége, ami még az uradalomnak is érdekében állónak látszik, hiszen így helyben talál megfelelő munkáskezeket Rámutat szerző arra is, hogy a szövetkezet csak egy sejtje annak a hatalmas szervezetnek, amely az Országos Központi Hitelszövetkezetben törvény által létesült. Végső következtetése az, hogy „tekintettel a község nehezen megközelíthető voltára és a városoktól való távolságára is, a hitelszövetkezetet, ha nem volna, azonnal megkel lene alakítani és rögtön létre kellene hozni. “ A szövetkezet életének legújabb adatai a következők: „1943 december 31-én a szövetkezetnek volt 229 tagja, akik 460 üzletrészt jegyeztek és erre 17 645 P-t befizettek. A tartalékalap 4 893 P. Takarék és heti betét 3T916 P. A helyi tőke összesen 54’454 P. Kissé részletesebben foglalkoztunk e kis füzettel, de úgy érezzük, kötelességet teljesítettünk amikor ezzel is felhívtuk a szövetkezeti mozgalom támogatására az arra illetékeseket. A gyermelyi szövetkezetnek, és a buzgó ügyvezető igazgatónak, aki lapunknak is munkatársa, kívánjuk, hogy a munka törésmentesen haladhasson tovább a második világháború zátonyai és szírtjei között is. Vajha sok magyar falunak volna ilyen szövetkezete és azt vezető Nagy Sándora és Baráth Józsefe Dr. Pongrácz József. ® 1 ® saWSKüHMMMB snSSSfMS SS®S8«S » Cei 1 VEGYESEK S — Dr. Ravasz László dunamelléki püspök nov. 30-án kelt körlevelében a többek között ezeket írja: Vigyázzunk arra, hogy azt cselekedjük, ami a dolgunk. »Becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok és saját dolgaitoknak utána lássatok és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok.« Ez az Ige most azt jelenti nekünk : a lelkipásztor ne tartsa magát politikai tényezőnek, harcban álló világnézetek hivatott, vagy hívatlan képviselőjének. A lelkipásztornak (ma különösen az a feladata, hogy az evangéliumi világnézetet képviselje ebben a világban, amelynek épen az a legnagyobb baja, hogy ez a világszemlélet
