Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-11-05 / 45. szám

1944.

DUNÁNTÜLI PRO I ts i ANS LAP

ugyanilyen mértékben megtalálunk Tóth Ferencnél is.33 A harmadik irányzatnak majdnem minden tanítását magáévá tette, amit nemcsak következtetni lehet abból, hogy Ammon munkáit s különösen a prédikáció készítéséről szóló könvvét alaposan áttanulmányozta s ennek felfogását nemcsak felhasználta, hanem macába |is szívta, hanem erre nézve meggyőződést is szereztünk hasonló értelmű megállapításaiból.34 A csodanélküli keresztyénséget követelte s több alkalommal is kijelentette, hogy a csodák ideje lejárt s Katechismusában ezért is hangsúlyozza különösen, hogy a református keresztyén »vallás egyezik meg legjobban mind a Szentírással, mind az okossággal«.35 Ez a vallás a helyes, értelmes életre akar nevelni s ezért a prédikációnak és az igehirdetőnek is az a feladata, hogy »a hallgatókat az erköltsi jóságban s vallásbeli helyes ismeretben pallérozza«.36 Tóth Ferenc kora épen ezért sivár, rideg kor. Revideálja a kijelentést az ész alapján s amit belőle nem ért vagy nem tud megérteni, azt egyszerűen elhagyja. Ennek eredménye lett az istentisztelet, a vallásos szokások és szertartások gépies gyakorlása. Hitélet helyett lett vallásgyakorlat, hitbizonyosság helyett pedig aggodalmaskodó és rideg számítás. Bár Tóth Ferenc is [ennek a kornak szellemét szívta magába, és bár elméletben, tudományában, beállítottságában racionalista, de életében, tanításában igen sok helyen s különösen prédikációiban erősen biblikus s igen sokszor nemcsak a hitnek hangoztatásával találkozunk, hanem a hitnek élete és valósága is megcsillan nála. Szeretné sokszor kidobni magából a racionalista szellemet, de nem tud, vagy nem mer nyíltan szakítani vele. Ez a kettős vonás jellemzi Tóth Ferenc felfogását s ez jellemzi igehirdetését is. S amikor helyét meg akarjuk jelölni a theologiai irányok tömkelegében, akkor azt kell mondanunk, hogy az enyhe racionalizmus híve és képviselője, akinek tudományos és elvi megnyilatkozásaiban erősebben, életében s általában gyakorlati irányú munkásságában gyengébben érvényesült a racionalizmus szelleme. Ugyanezt a kettősséget kell meglátnunk minden prédikációjában is.

Ezt megláthatjuk mindenekelőtt mindjárt azokon a tárgyakon,37 melyekről prédikációiban beszélt, s amelyeknek puszta megnevezése is megmutatja szellemi hovatartozandóságát. Leszámítva a már másutt megemlített s a gyermekek tehénhimlővel való beoltásának okairól, V. Ferdinánd király győzelméről, stb. szóló ú. n. hasznossági prédikációkat, találunk nála komoly tárgyú beszédeket is. A következő tárgyak például mind olyanok, amikről ma is egész nyugodtan lehetne prédikálni. Ilyenek az Isten létele, Isten kijelentése, Isten mindenhatósága, mindenüttjelenvalósága, gondviselés (Péld. 3:5b., illetve Csel. 17:22—23), a gondviselés hite, Isten kegyelme, predestináció (Róm. 8:21—22, illetve Róm. 9:20—21), ártatlanság, Ádám bűne, Acháb bűne, bűnösök között, »a bűn büntetődése«, kárhozat, önismeret, megtérés, Keresztelő János nagysága, mit jelent az ember?, ítélet, ítélkezés, (Luk. 6:42 és I. Kor.

33 Benedek S. i. m. 44—46. 1.

34 U. o. 126—180. 1.

35 Tóth F.: Lelki Pásztori Gondviselés. Győr 1806. 22. 1. U. a.: Az Úri szent vacsorához készítő Katechizmus, meilyet az ehez intézett Agendával együtt az Ur vacsorájával először élni akaró Református gyermekeknek számokra készített és kiadott. II. 1820 Pest.

36 Tóth F.: Lelki Pásztori Gondviselés. Győr 1806. 79 1.

37 Mivel a témák, textusok és elmondás ideje szorosan •összetartoznak és mivel ugyanazokat a dolgokat többször ismételni nem óhajtom, azért ezeket a következőkben nem jelzem, hanem a végén adok olyan mutatókat, amikből ezek az összefüggések nyilvánvalók lesznek.-95

4:3—5), emberi ítélkezés; kísértés és csábítás, érdem és jutalom, hit és jócselekedet, a bűn kárt tesz, káromkodás, tolvajlás, részegség, babona, restség, káröröm, önzés, hálátlanság, fösvénység, elégedetlenség, haragé kevélység, kétszínűség, bosszúállás, Isten ellen zúgolódás, felebarátok szeretése, segítése, igaz barát, alázatosság, szeretet, reménység, hit, remény és szeretet, indulatainkon uralkodás, megelégedés, jócse’ekedet, jóltevőjótett, könyörületesség, reménység, múlandóság, egészség, ismeretlen Jézus, Krisztus igája könnyű, nevelés, az ifjúság istenfél elme; a nevelés hibái, világi és menynyei jók keresése, gazdag és a Lázár., sírontúli élet, szülők tisztelete és szeretete, mennyek országa nem gazdakör, tudós szív nélkül nem ér semmit, rossz erkölcsök, bizalom az emberekben, kiben kell bízni?

Racionális, vagy racionális színezetű tárgyak: egyformaság, egyformaság miért nincs, a vallások egyformásítása, a vallás nélkülözhetetlen és megmarad, a vallás boldogít, erkölcsök jobbítása, közjó, társaság, társasági együttlételek, győzelemkor hálaadás, himlőoltás okai, egyházi fizetéskor buzdítás, bölcseség szív nélkül erőtelen, katonaszedés.

(Folyt, köv.) Dr. Benedek Sándor.

<F*-----------K KONYVISMERTETES 3

'h.y ^

Szabó Imre: A tékozló fiú útja. Budapest, 1944. Kis 8-ad rét. Előjegyzési ára 3.20 P volt. Megrendelhető a szerzőnél: Bp., VII., Vilma királynő-utca 7.

Ez év pünkösd hetében Budapest protestáns templomaiban evangelizációs istentiszteleteket tartottak. Minden templomban a tékozló fiú történetéről szólt az igehirdetés. Ezeknek az értékes előadássorozatoknak írásbeli dokumentumai, s egyben az alőadást tartók komoly felkészülésének bizonyítékai azok a füzetek, amelyek a különböző előadók igehirdetéseit nyújtják olvasók részére. Ezek közül a könyvalakban megjelent előadássorozatok közül egyik legértékesebb Szabó Imréé.

Az evangélizáció munkája külön karizmát igényel. Ezért nem magátólértetődő dolog, hogy lelkipásztoraink közül, akár a legkiválóbbak is, egyszerűen fogják magukat és azt mondják: No most evangélizálunk. Szabó Imre előadássorozata arra bizonvíték. hogy az imént tett megjegyzésünk ellenére, vagy éppen azért, legkiválóbb pásztorainkat jó evangelizáló feladat elé állítani. Hadd derüljön ki, van-e bennük lelki adomány ennek a munkának végzésére. S ha van, álljanak oda szívvel lélekkel ennek a munkának szolgálatába, s állítsanak be más hivatottakat js, — most már a maguk tapasztalata alapján, — ebbe az Isten akarata szerint való munkába.

Szabó Imre egyéniségét — úgy érezzük — felhasználta Isten Lelke ennek az evangélizációs sorozatnak végzésére. Temperamentumától kezdve meleg közvetlenségéig, szónoki lendületétől és lelkipásztori rutinjától kezdve hite legbizalmasabb és legbensőbb élményéig minden benne van, amiből reá ismerünk, szinte olvasás közben is halljuk a hangját. De mégis többet ad ebben a füzetében önmagánál, eddigi igehirdetéseinél is: Az evangelizáció szolgálatába való felajánlkozására érkezett isteni felelet is benne van. Benne izzik, munkai Isten Lelke — különösképp.

A tékozló fiú útján nem úgy kíséri végig hallgatóit, mint valami fölényes kalauz, hanem közelhajol a lelkiekhez, kitárul előttük, eggyé lesz velük, együtt