Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-10-15 / 42. szám

180. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1944 redukálnák azt. Mi lenne kis gyülekezeteinkkel, ha egy sötét napon arra ébrednénk, hogy nincsen kon­gnia, korpótlék, családi pótlék az egyházi javadal­­masok számára, hány kis eklézsia maradna pásztor nélkül és hány lelkipásztor vádolná önmagát, miért nem választott más élethivatást. Mondják sokan, akkor iön el majd a bokrosítás .ideje. Én .azt gondolorn, hogy a bokrosítás akkor sem segítene semmit, egyes­­legyedül a lelkipásztorok megszenteltetése és qda­­szentelődése segíthet. Észre kell vennünk ezeket a jelenségeket, mint az idők jeleit és munkamódszerünkben alkalmazkod­nunk kell a rohanó eseményekhez, mert különbéin vagy elhalad mellettünk korunk vágtató szekere és mi lemaradunk róla, — ez a jobbik eset — vagy keresz­tül gázol rajtunk és mi ott maradunk az útszélen összetiporva, • — ez a valószínűbb eset. Lejárt az ideje a liturgushomiléűa típusnak, mely a kultikus cse­lekmények elvégzésére szorítkozik, akármilyen elra­gadóan hirdeti is az Igét. Az ilyen lelkipásztor leg­alább is annyira csalhatatlannak képzeli magát, mint a római pápa és annyira idealista, hogy szinte nem is a földön él, amíg prédikál. De ha egyszer lejön a szószékről, vagy eltávozik a keresztelő medencétől ,és az úrasztalától, összeütközésbe jut nemcsak a .mai emberrel, hanem önmagával is. Lejárt az ideje az ad­minisztráló lelkipásztornak is. Sajnos, a múltban az adminisztrációra helyeztük a fősúlyt, erre irányult az egyházi ellenőrzés. Nem azért említem meg ezeket, mintha nem tartanám rendkívül fontosnak az igehir­detést s minden nyilvános szolgálatát a lelkipász­tornak, a lelkészi hivatal pontos vezetését., az egyház­község háztartásának s minden anyagi természetű kér­désnek lelkiismeretes irányítását, mert nem az a lelki­pásztor az eszményem, aki épen azzal nem foglalkozik, ami hivatalos kötelessége, hanem az, aki hűséges tanú­­bizonyság es tanít nyilvánosan és házanként, bizony­ságot tevén a mi Urunk Jézus Krisztusban lévő hit felől. Az ért látásom szerint a holnap lelkipásztora a lelkigondozó lelkipásztor, mind a városi, mind a falusi gyülekezetben. 'Ehhez nem szükséges az, hogy valaki­­csapnivalóan rossz szónok legyen, elhanyagolja hiva­talát, mesés rendetlenség jellemezze íróasztalát, mely­ről hiányzik az iktató könyv s a postakönyv, ügyetle­nül forgolódjék a közéletben, hanem legyen olyan lelkipásztor, aki olyan jó igehirdető, mint a magános hívővel imádkozni tudó testvér, épen olyan jártas a közügyekben, mint a S^entírásban. olvan kitűnő ad­minisztrátor., mint belmisszionárius. Ez mind úgy meg­fér együtt, mint pl. a csinos öltözködés belső, szép lelkivilággal. Jerémiás prófétánál találunk egy meg­kapó képet (16:16). A üturgus, homiléta és adminisz­trátor horgász típus. Várja, hogy horogra kerül a hal. A holnap lelkipásztora vadásztípus, aki utánamegy a vadnak, még rejtekhelyéből is felhajtja azt. Nem elégedhetünk meg tehát azok ügyesbajos dolgainak elintézésével, akik hozzánk jönnek bizalommal., — nem egyszer talán azértv mert mi ingyen írjuk meg kérvényüket, „hanem keresni kell a vadász fáradha­tatlanságával és szenvedélyével azokat is, akik távol­tartják magukat a gyülekezeti közösségtől s valóság­gal elrejtőznek a lelkipásztor elől. A hűséges pásztor a 99 biztonságban lévő juhot elhagyja s utána megy az egy elveszettnek, hogy megkeresse és a {íyájhoz visszavigye, sőt a jő pásztor még életét is oda adja a juhokért. Sapienti sat. Ehhez az első lépés az Ür Jézushoz való viszony tisztázása. Tudod-e, hogy ki s mi vagy számára és ki s mi akar lenni Ö a te számodra? Most hozzátok for­dul az Úr s tőletek kérdi: »Ti pedig kinek mondatok engem?« Az a boldog és az nyer többre megbízatást, aki felismeri és megváltja: »Te vagy a Krisztus, az élő isten fia, az én szerelmes Megváltóm, Királyom és ítélő Bírám«. Csak az a lelkipásztor tud lelkeket fog­lyul vinni Krisztushoz, aki maga is Jézus Krisztus foglya. Az tesz sokakat tanítvánnyá, aki maga ;is megmarad az öröktanítványság állapotában. Nem akar más lenni, de minden körülmények között annak bi­zonyul. Egyedül a hívő, bibliás és imádkozó ke­resztyén élet teszi képessé a prédikátort, a kateché­­tát, az egyházkormányzót arra, hogy lelkipásztor le­gyen. Azért, hogy a Krisztussal való viszony minél ön­tudatosai!}), mélyebb és bensőségesebb legyen és hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelem­ségek, sem jelenvalóság, sem bekövetkezendők, sem magasság, .sem mélység, sem semmi más teremtmény ne szakíthasson el titeket az Isten szerelmétől, mely ! (vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban, közéletek mind­egyik iktasson be az életbe valami olyat, amit eddig nem szokott csinálni: kezdjétek el ma este a csendes óra megtartását. És a mellett a fogadalom mellett,, melyet előttünk most Istennek tettetek, tegyetek egy más, egészen személyes, titkos fogadalmat: »Itt van szívem, neked adom, Uram... Fogadd kegyel­mesen, bár sok hibája van ... Amint vagyon, kezedbe úgy teszem, ne vesd meg, jó Uram... bűnös szívem, bűnös szívem«. Azután semmi felől ne aggódjatok, a többit majd elvégzi az Úr Jézus telketek javára, a gondjaitokra bízandó gyülekezetek épülésére és Isten nagy nevének dicsőségére. Az Ő megtartó oltalmába és kegyelmes őrizetébe ajánlva benneteket, ősi főiskolánkat, anyaszentegyhá­­zunkat, gyülekezeteinket és súlyos próbára tett ha­zánkat, az 1944/45. tanévet megnyitom. Győry Elemér Kiss Sándor. Péter Apostol második levelé­nek magyarázata. Pápa, 1944. 8-r. 63 1. Ára 5.60 P. A Szíj Rezső sárvári h. lelkipásztor szerkesztésé­ben megjelenő »Lelkigondozó« könyvtára című hézag­pótló vállalatban, annak 2-ik számaként jelent meg Kiss Sándor theoí. m. tanár, pápai nőnevelőintézeti vallástanár szakavatott tollából Péter apostol második levelének magyarázata. Kiss Sándornak külön képessége van Istentől arra, hogy az írást oly érthetően magyarázza, hogy abból okulást meríthessen a művelt és egyszerű, magasabb iskolázásban nem részesült hívő is. Áttanulmányozza a reformátorokon kívül a ma rendelkezésre álló legújabb irodalmat, és úgy mondja el mondanivalóját világosan, hívő lélekkel merülve el az apostol gondolataiba. A levél új fordítása gondos, jó magyarságú, folya­matos és amellett szöveghű. Örömmel ajánljuk megszerzésre és tanulmányo­zásra. A gondok és aggodalmak idején nagyon idő­szerű ez a »gondból és aggodalomból »született« levél.« Segít bennünket, igehirdetőket és igeolvasókat egyaránt, hogy tisztán lássunk és meg ne »tánto­­rodjunk.« P. J. • v—------------------------------------------------------------V »« KÖNYVISMERTETÉS • k---------------------------------------------------------------- el

Next

/
Thumbnails
Contents