Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-10-08 / 41. szám
1944. DUNÁN TOL! PROTESTÁNS LAP 177. oldal. •számadásban 1 (egy) fillér különbség mutatkozott, ! Az egész pénzintézet kereste az 1 fillért és végül ő találta meg a lábát: rosszul vitték át az összeget az egyik lapról a másikra. Aki a kis dolgokban Ing az bű a nagy dolgokban is. , : . B tr ■ v: v Kereste a kapcsolatqt vagyonos emberekkel, akiktől azt várta, hogy majd a pápai főiskolának is fognak hagyni és legnagyobb alapítványain)*.,az ő. idejébe esnek. Ez sem volt hiábavaló munka. Pl. Mádayné, akihez engem is elküldött, 10.000 koronás alapítványt tett a külföldre menő diákjaink segélyezésére. Azt többször hangsúlyozta elóriéin, hogy nem szabad Önzőnek lenni. Mint káplánja, bizonyságot felietek róla, hogy nála nem volt baj a stólaügyben. Ő‘szívesen átengedte a temetést és- egyéb szertartások végzését káplánjainak. A ilorvát-szlavon Misszió ügyeinek fáradságos vezetéséért -egy vasúti szabadjegyet kapott Budapesten, holott voltak moZg^fflák,’* ahol gazdag tisztelet d íj a k at adtak egyes' minisztériumokban az illető mozgalom vezetőinek. • A theologial oktatás ügye is nagyon érdekelte őt.: A: theologiai tankönyvek kiadásának kérdését tJrgyaK tűk : azt mondta előttem, ennél nagyobb horderejű lépést a theologiai oktatás, terén nem tudja, mikor tettünk; Sajnos, közbejött a háború, álig néhány kezdeményezés történt csak, míg végre, yáítózött körülmények között, megindíthattuk a Theologiai Kézikönyvek--kiadását. J 7" éy, Bizonyságot tett, hogy amit végzett, azt 4fejjen munkálta általa. »Teljes méggyőződéssel vallom«, mondotta a negyvenéves lelkészi és tanári jubileuma alkalmából, >az apostollal:. Isten által vagyok, ami vagyok«:.' Erősen bízott Istenben, ép ezért bátor envbér; volt fölfelé is.-<Az igazságot egész-nyíltan megmondta, ha arra szükség volt, pl. á Borronieus enciklika alkalmából . 1 910-ben kelt püspöki jelentésében. . Mint hivatalfőnök, nem emlékszem, hogy valami kérésünket megtagadta volna. Jő voit mellette' szolgálni, sokat tanultam tőle. Erősebb lett a hitem Istenben és erősebb lett a hitem az emberekben. Hálát adok Istennek, hogy életem két esztendejét nála, irodájában tölthettem el. Segéd lel k észi esencjesnápok. (Megjegyzések Kenéz Ferenc- cikkére.) A segédlel készi konferenciával a Lelkigondozó c-ímü folyóiratban megjelent rövid reflexión kívül nem1 foglalkoztak. A hosszú hallgatás után jött most ez a jóakaratú cikk. Kenéz abból indul: ki, hogy tulajdoniképpen nem -az a fontos, ami a konferencián elhangzik, hanem, ami nem hangzik el. »Az előadások eszközök. az eredménv az a bizonyos hiányérzet, amit bennem a konferencia kelt.« Ezen az állásponton a gyökeres megoldás az, hogy nem kell elmenni a konferenciára, akkor nem hangzik el az illető számára semmi, tehát a lehető legnagyobb lesz a hiányérzet. Eddig minden konferencia-rendező arra törekedett, hogy. jó előadókkal és előadásokkal adni tudjon. Étterembe se azért szokott az ember ebédezni, hogy hiányérzet tá- . madiop a" gyomrában és otthon jobbízűen tudjon enni, A s.-lelkészi konferenciának sem az volt a céli^, hogy hiányérzetet keltsen, hanem hogy megszüntessen. Egymás hite által akartunk épülni, felmérni,, hogy kik vagyunk és mennyit érünk! .T Kenéz Ferenc és az ismeretlen levélíró azt szerette volna, ha sírni is lehetett volna. Ez a konferenciáról elmaradt sírás annyira elhomályosítja szemét, hogy csak' a könnyekről tud beszélni és ígv egészen másról beszél, mint amiről szó volt. A sírás alatt bűnbánattartást ért. Erre van elsősorban szüksége mindenkinek, tehát nemcsak a bombázott nemzetek lelkészéinek, hanem minden keresztyén embernek. T)é ez nem mentesít senkit a kötelessége teljesítéssé alól! Az angol és a német lelkészek, a sírás mellett mást is csinálnak. Fegyverrel a kezükben harcolnak., vagy legalább is segítenek a mentésben. Mert a bűnbánattartás nem végcél, hanem kezdet; hősi munka kezdete, a kötelességem jobb elvégzésének záloga. A s.-lelkészi konferenciának pedig az volt a kötelessége;; hogy »ennek az életformának a lelki, szellemi és anyagi vonatkozásait megbeszél je. Oj hói hangsúlyozom, hdgy: nem anyagi sérelmekről- volt és van szó. A panasz és vád több humánum után kiáltott. A konferencián elénk táruló sok nyomorúság (ami bünbánat tar^^ra késztethetné a lelkipásztorokat is) meggyőzött a .S;4elkészi életforma csődjéről, nem az anyagi, hánem a lelki-szellemi síkon. '» , A Következő s.delkészi -konferencián — ha Isteni megengedi az összegyűl ekezést — le fogjuk mérni, hogy egv év- alatt mi történt, a kérdés megoldására, myrt a s.Jelkész kérdéssel foglalkozva az ember rájön,, hogy rs.ttk pásztor-kérdés van, ez pedig összefügg a gyülekezet minden problémájával. Bakó Kálmán. j8S8®>'S $ » |l- VEGYESEK ;- !- - y— D. Dr. Révész Imre tiszántúli püspök írja a Debreceni Protestáns Lapban: »Ahol az Ige a maga I teljes és tiszta valóságában hangzik és fog hangzani: ott az Istentől arra rendelt lelkek a'legnehezebb és légkísértőbb helyzetben sem fognak az egyháztól elfordulni és minden körülmények közt fenn fogják azt és annak .szolgáit tartani. Jézusunk nem hiába jelenő ki egészen határozottan: »méltó a munkás az ő táplálékára«, mert Ő ebben a tekintetben eddig épp oly kévéssé szegte meg és ezután is épp oly kevéssé fogja megszegni a szavát, mint egyéb kijelentéseiben és ígéreteiben csak éppen azt kívánja, hogy az a munkás valóban az Ö ügyének munkása legyen .és amit szól az Db előle szólja, ne a §ai»tm agáéból. Temnlomban és temnlomon kívül zengjen bátran és szakadatlanul az egyház bizonyságtétele. Ez a keserves idő, amelyben — éppen egyházi vonatkozásban is — annyi sok más, szép reményünk lehervad, valósággal felvirágoztatja' a házi istentiszteleteket. Ott is kinyílnak erre ma az .ajtók, ahol eddig reménytelenül zárva Voltak. Az egyház c: piládiasítása és a család egyhaziasítása egyszerre indulhat meg. Milyen nyereségtétel lesz ez megannyi eshető veszteségünk közötti« . . ■ — Dr. Enyedy Andor tiszáninneni püspök írja a Sárospataki Református Lapokban: »Vizsgázik ma a háborúban álló emberiség. Megmutatja, hogy 'egymás gyilkolásának, az értékek rombolásának milyen infernális hajlamai vannak benne. De meg kell mutatnia azt is ho,gy mennyi van be nine a békekészségböl. a magához és egymáshoz térés, a kiengesztelödés és helyreállítás képességeiből is. Vizsgázik minden nemzet. Katonai, politikai, gazdasági, szellemi és lelki erejének teljes kifeszítésével vesz részt a nagy aréna küzdelmében: tudva, hogy;jaj annak, aki lemarad és viszont mindenért kárpótoló előnyök várnak arra, aki ' a másiknál, a többinél csak egy félnappal tovább ki-
