Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-10-01 / 40. szám

172. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

1944

lített lehetőségen túlmenően az alapadó törlése esetén a pótadónak hivatalból és kőtelező törlését rendeli el.

De egyébként a javadalmi ingatlanok telekkönyvi tulajdonosaként földadóval és ennek alapján községi pótadóval szabályellenesen megrótt egyházközségnek1 a községi pótadó törlésére irányuló igénye közvetve magában foglalja az alapadó kivetésének helyesbítésére irányuló igényt is. Az a tény pedig, hogly az eljárt hatóságok a nyilvánvalóan szabályellenesen kivetett alapadónak törlése ügyében — a K. K. H. Ő.-nak már felhívott 20. §-ában foglalt rendelkezése ellenére nem jártajv el és így a pótlékok kötelező törlése sem történhetett meg hivatalból, nem lehet akadálya annak, hogy az 1886: XXII. te. 138. §-a szerint községi pótadómentes javadalom után, nem is a valódi fizetéskötelezettre kivetett községi pótadó törlését a bíróság — függetlenül az állami adó törlésének idejétől — elrendelje.

Sérelem érte tehát a panaszost, amikor az általa a nyújtott és községi adómentes javadalom után terhére kivetett községi pótadó törlésére irányuló kérelmével elutasították.

Ezért a rendelkező rész szerint kellett határozni.«

A fennálló törvények alapján és a fenti ítélet útmutatása szerint az egyházi tisztviselők közül

csak a lelkészek és tanítók mentesek a községi pótadók alól ama javadalmaikat illetőleg, amelyeket kizárólag az illető egyházközségben viselt hivataluk után elveznek;

a javadalmi ingatlanok Után a földadót, tehát az alapadót is, szabályszerűen csak a javadalmadra lehet kivetni;

a szabályellenesen az egyházközségre kivetett adó törlését az egyházközség az elévülési határidőn belül bármikor kérheti;

amennyiben az egyházközség díjlevél szerint magára vállalta a lelkész és tanító adóinak fizetését, a községi pótadómentességre nézve fennálló kedvezmény ebben az esetben is hatályosul, vagyis a pótadpt az egyházközségnek átvállalás esetén sem kell fizetni, éppenúgy, mint nem kellene a javadalmasnak sem., ha átvállalás nem történt volna;

nincs azon súly adózás szempontjából, hogy az ingatlan tulajdonjoga felekkönyvileg mikép rendeztetett, a lényeg az, hogy az ingatlan lelkészi vagy tanítói javadalmai szolgál.

Némely helyen, ahol az egyházközség fizeti a lelkész- és tanítójavadalmas adóit, az egyszerűség kedvéért is az egyházközségre írják elő az adókat. Ez a fentiek szerint szabálytalan és a javadalmasra annál fogva is sérelmes, mivel községi vagy megyei virilis joga szenvedhet sérelmet a javadalmasnak, ha az ő terhére előírandó, noha nem általa fizetendő adókat az egyházközség nevén kezelik.

— A Református Világszemle legújabb száma a következő változatos és érdekes tartalommal jelent meg. Dr. Pefri Pál arcképe. Egy amerikai lelkész halála (Komjáthy Ernőről írt szép megemlékezés Sebestyén Endre tollából). A Szentírás kánonja (Dods Márk. kitűnő tanulmányát Csekes Béla szerkesztő fordította). Amerikai népiskola (Irta: Trombitás Dezső nagyvázsonyi lelkipásztor.) A Julián egyesület története. A túszok börtönében a vörös uralom alatt, (Baja Mihály debreceni lelkipásztor megkapó visszaemlékezése.) Kávé. A negyedévenként megjelenő folyóiratot a komáromi református egyházmegye adja ki. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Szap, Komárom megye. Előfizetési díj 7 P.

Emlékeim dr. Antal Gáborról.*

Dr. Antal Gábor születésének 100-ik évfordulója alkalmából örömmel szólok néhány szót erről a kiváló emberről. Ifjúságomnak két áldott esztendejét tölthettem mellette, mint püspöki titkár, 1908—1910- ben, de utána is mint pápai helyettes tanár gyakran találkoztam vele. Bizonyságot teszek róla, hogy mindig annak a jellemnek ismertem meg őt, akire állandóan lehetett számítani. Nem érték az embert kellemetlen meglepetések, ő ugyanaz maradt, akinek megismertük és minél jobban megismertük őt, annál inkább becsültük és szerettük őt.

Legkedvesebb emlékem az a bizalmas megszólítás, amellyel a dolgozó szobájából ki szokott szólni: »Uramöcsém!«, vagy: »Józsi!«

(Megállapítottam igen hamar, hogy a püspöki irodában ő dolgozott legtöbbet. Minisztériumokhoz fontos felterjesztéseket, egyházi hatóságokkal való érintkezéssel kapcsolatos leveleket mindig ő maga fogalmazta meg, az iroda csak legépelte. Akkor hozták be az írógépet a püspöki hivatalba, én voltam az első. aki ezt használtam. Ekkor rendszeresítettek, 1910 január 1-től a püspöki titkárságot.

Jó volt vele lenni, hallgatni higgadt bölcseségét, felüdülni jókedvének egészséges derűjében, emelkedni mély hitével és jobb magyarrá, keményebb kálvinistává lenni tüzes meggyőződésű okfejtésére.

Bámultam nyugodtságát. Ritkán láttam mérgesnek, de akkor is mindig megfelelő oka volt. Naplómban feljegyezve találom nyugalma magyarázatát. Egyszer, amikor a rendesnél is közlékenyebb volt, azt mondotta, ő mindenkivel ki tud jönni, mert ki akar jönni. »Az nem jelenti, hogy meggyőződését feladja, nem, csak az emberekkel szemben előzékeny, udvarias, nem türelmetlen.« »Amit azonban egyszer jónak lát«, azt mondta, »ahhoz ragaszkodjék^ és tegye ki magát erte mindennek«. Három esetet mondott el életéből, ahol bebizonyosodott, hogy az embernek sohasem szabad az ellenfél személyét támadni, hanem mindig a saját meggyőződését kell hangoztatni és amenvnyiben az igaz, az előbb-utóbb 'győzedelmeskedik1.

Elmondotta, amit a lelkészsége negyven éves évfordulóján a nagy nyilvánosság előtt is kijelentett, hogy amikor a kollégium mostani épületének megépítéséről vplt szó, igen tekintélyes emberek, köztük Kerkapoly Károly, azzal az indokolással, hogy a mai technika nem ismer akadályokat, a kollégiumot a mai nőnevelő udvarára akarták felépíteni. Neki az a gondolata volt, hogy a Fehérló vendéglő helyére kell építeni. Úgy volt, hogy az ellenpártnak lesz igaza, akkor ő kiment Tisza Kálmán főgondnokkal és megmutatta neki a Fehérlovat, azt a területet, ahol most áll a Főiskola és Tisza Kálmán akkor szerényen felállt és a közgyűlés elfogadta az ő javaslatát.

Egy másik alkalommal a Brader-ház megvételéről volt szó. (A mai nőnevelő-intézetnek az Antal Gézatér felől, a kaputól balra eső része.) Ö látnoki szemmel tudta, hogy erre az é/mletre is szükség lesz, Itt meg Czike Lajos főiskolai gondnok volt nagyon ellene, megint Tisza Kálmán döntötte el a 'megvétel ügyét.

A debreceni zsinat alkalmával történt, amikor már azt hitték, hogy szét fog oszlani a gyűlés, mert Lónyay Menyhért és a négy ve nnyfo 1 casok állottak egymással szembem, ő adott be egy javaslatot, amely" A pápai theologia szeretetvendégségére irta dr. Pongrácz József.