Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-06-04 / 23. szám
104 oldal. DUNANTüU PROTESTÁNS LAP 1944. Ha rágondolok arra a kényelmes internálásra, Hebelstrasse 17, a báseli egyetem mellett, amelyikre sok lelkész szívesen gondol Magyarországon és a komáromi Timótheus árvaházban megszületett fiúinternátusra, álmaimban úgy látom, hogy Pápán ennek a két internátusnak az összegyúrásából lenne jó diákotthon. Ha a 300 fiatal embert befogadó komoly, szép és sok áldást rejtegető diákház megépülne, mi lenne a sok diáktartó családdal? Most kicsi érdekeket félre! Szenvedtünk mi már eleget a sok lehetetlen, lefeléhúzó, egészségtelen, tisztátalan, ócska diáklakásban, a mi pápai időnkben. A fiáknak ezért kellene különb, mert a dunántúli gyülekezetek lelkiébredéséhez hozzá tartozik a theológus internátus és diákotthon mielőbbi létrejötte. A pápai leendő diákinternátusért (amelyet Tapsonyi lelkipásztortestvérem is megemlített e lapban) azért imádkozzunk, hogy Isten támasszon embert, akinek igazán szíve ügye lesz ez az otthon. És ha lesz ilyen odavaló férfi, álljunk mellé és akarjuk mi is. igv megvalósul, mert ez az otthon a kerület lelkiébredésének egyik láncszeme, isten pedig minket felébreszteni akaró Isten. Nészmély. Csizmadia Dániel. t KÖNYVISMERTETÉS Ü Aurelius Augustinus püspöknek a pogányok ellen Isién városáról írt huszonkét könyve. Fordította dr'. Földváry Antal. II. kötet. (VI—X. könyv.) Pécs, 1943. 8-r. 296 1. Ára 15 P. A keresztyénség nagy klasszikusai mindig időszerűek, így a De civlbdte Dei-nek is minden korban megvannak az olvasói. Aki felületesen kap bele e könyv olvasásába, az csalódik. Olyan kérdéseket tárgyal ebben Ágoston, amikről úgy érzi sok ember, hogy ezek őt nem érdeklik. Pl. ebben a kötetben sok szó esik'a démonokról. Ágoston folyton a róluk való görög és római felfogással vitázik. A Vallomások című könyvében is sok olyan részlet van, ami elavultnak tűnhetik fel, de másfélezer esztendővel ezelőtt ezek voltak a legidőszerűbb kérdések. Ágostonra nézve mindezek életbevágó fontosságúak, egzisztenciális jelentőségűek voltak. És az élet lehel lete csap ki felénk e vitákból, melyek Ágoston lelke mélyén folytak le. Érezzük, ezeket mind el kellett lelkében intéznie. Nem hiába mondotta valaki, hogy Ágoston az első újkori ember, aki feltárta lelkét a világ előtt könyveiben. Megvizsgálja a pogány világ nagy szellemeinek felfogását. Vergilius, Varró, Plato, Plotinos, Porphyrius, Apuleius és a többiek mind sorra kerülnek és bennük Ágoston felszámolja az egész pogányságot. Igen alkalmas lelki olvasmány, amikor riasztóügyeletes szolgálatot tart az ember, mert nem engedi elaludni. Érdekesen izgató és felemelő ennek az óriási szellemnek a sajátmagávaí és ellenfeleivel való tusakodása. Látszik, hogy mindent megfontolt és átgondolt és lelkiismeretesen számot ad magának keresztyén hitéről. Ez a könyv iaz első megjelenése idején a yil ágfeltűnés erejével hathatott, mert még ma is rendkívüli hatású. Csak a legteljesebb elismerés illeti dr. Földváry lelkipásztor atyánkfiát, hogy a háború negyedik esztendejében lefordította és kiadta ezt a könyvet. Hálaadással telik meg szívünk Isten iránt, hogy ez az általunk sohasem látott falusi lelkipásztor ilyen hűséggel megy előre az egyszer megkezdett úton. Ilyen munkát csak hívő emberek végezhetnek. Nagyon jó, hogy a kötet elején tartalmi kivonatot is kapunk, a végén pedig hely- és névmutató, bibliai helyek mutatója és tárgymutató könnyíti meg a könyv használatát. Megrendelhető az Egyházkerületi Iratterjesztésben Pápán, valamint a fordítónál: Kölked, u. p. Mo-1 VEGYESEK | — Báró Vay Miklós félszázaddal ezelőtt halt meg. A nagy református vezérférfiu emlékezetét az évforduló alkalmából dr. Révész Imre tiszántúli püspök a Debreceni Protestáns Lapban és dr. Marton János sárospataki theologiai tanár a Sárospataki Református Lapokban elevenítette fel. Báró Vay „I 860-tól haláláig, mint tiszánjnneni főgondnok működött. Ilyen minőségben, mint hivatalkorra legidősebb, került a konventi világi elnöki székbe s elnökölt világi részről a történelmi fontosságú 1881 -i debreceni, majd az 1891—93-i í. budapesti zsinaton is. Tehát református egyházunknak a kiegyezés után kialakuló modern magyar életben való elhelyezkedését, átszerveződését, országos egységgé kiépülését őneki lett feladatává vezető helyről irányítani és ő ezt az irányítást rendkívüli bölcseséggel, kiváló energiával, szilárd hitbeli és világnézeti meggyőződéssel végezte el: különösen az egyházkerületi partikularizmus felszámolásának nem volt lelkesebb harcosa nála.“ — (Révész Imre id. cikkében.) — A budapesti református theologia új igazgatója dr. Csekey Sándor a napokban foglalta el hivatalát. — A debreceni Tisza István Tudományegyetem hittudományi karának dékánjává dr. Soós Béla egyetemi ny. rendes tanárt választották meg. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy dr. Kőrös Endre nyug. tank. kir. főigazgató 72 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Dr. Kőrös 1896- ban jött gimnáziumunkba, mint a magyar és német nyelv és irodalom tanára. 1909-től, 1934-íg, nyugalombavonulásáig az egyházkerületi nőnevel ő-intézet igazgatójaként működött, hűséggel szolgálva a nőnevelés és tanítóképzés fontos ügyét. Az irodalomtörténet tanításában Gyulay Pál és Beöthy Zsolt voltak mesr terei. Az irodalomban különösen a német irók remekeinek lefordításával vált ismertté. Schiller és Wildenbruch mellett a Waltariust és a Kudrun hőskölteményt is ő szólaltatta meg magyarul. Emlékét a kartársak és a tanítványok nagy serege kegyelettel őrzi szvében. — A győri református egyház szórványban élő híveik gondozására nagy gondot fordít. Szórványgondozó diakónusnak felkérte Néma József tanácsost a debreceni diakónusképző intézet által képesített diakónus testvért, aki önzetlenül, Isten és egyházunk iránti szerétéiből magára vállalta ezt a fontos és nehéz missziót. A lelkipásztor irányítása mellett már meg kezdte a szórványban lakó hívek látogatását. Felkeresi az anyagyülekezettől távol élő hittestvéreket, hogy hitükben megerősítse és református anyaszen.tegyházunk iránti törhetetlen hűségben megtartsa őket.