Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-05-02 / 18. szám
94. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943. mint az első dunántúli ehker. főgondnok református egyházi ügyekben gyakran távol van Pápától, volt úgy, hogy egy Ízben másfél évig is elmaradt hazulról. 1750- ben meghalt gyermektelenül. S akkor minden vagyonát felesége örökölte. De Szondy Zsuzsánna nem sokáig maradt özvegyen. Alig egy évvel Kenessey halála után az akkor már 60 felé járó, de még mindig szép özvegy férjhez megy egy délceg fiatal katonához: gróf Castiglionihoz, akinek azonban ezredesi kardbojtján kivül egyebe nincs. S mikor megint alig egy év múlva meghalt Szondy Zsuzsánna, készpénzvagyonán kívül, ami jó 100.000 rhénes forint, s amit szegényeknek, diákoknak, s egyházaknak hagy, minden vagyonát a gróf örökli. S mivel felesége halála után a most már gazdag Castiglioni Esterházy-leányt vesz feleségül s mivel felesége most őt éli túl, az egész Kenesseyvagyon Esterházy-vagyonná lesz. Ez a látszólag ide nem tartozó történet sokáig elevenen élt a pápaiak tudatában. Hiszen a régi Kenessey-kúriát még az én diákkoromban is Kastélyos(Castiglioni) háznak hívták, s bizonyára még elevenebben élt az 100 évvel ezelőtt, amikor Jókai Pápán tanult. A nagy mesemondó, mikor írt, a benne elraktározott élményeket, hallomásokat szedte elő, s gyúrta, alakította át azokat, szőtte bele úgy meséjébe, ahogy j teremtő fantáziája kívánta. S többé már nem kell, hogy j a megtörtént eseményeknek, a valamikor élő alakoknak, ! valami közük legyen a regény cseiekvényéhez, alakjai- | hoz. Talán a költő maga sem tudott volna számot adni róla, hogy mit s hol s hogyan hallott, abból, amit : leírt ?! Így történik aztán, hogy Jókainak egyszer, a Ba- j latonon hajókázva, egy beszélgetés egy regény szálait ; adja kezébe. S mikor ír, akkorra már az elraktározott 5 hallomások életre kelnek, csakhogy a regénybe bele- | szőve Kenessey István császári tanácsost Timár Mihály ! hajóbiztosnak hívják, aki nagy vagyonához nem a há- j ború utáni zavaros időkben jut, hanem egy tőkére fu- j tott gabonás hajóban talált kincsek révén, — felesége I nem Szondy Zsuzsánna, hanem Timéa Zsuzsánna — s az özvegy nem Castiglioni ezredeshez, hanem Kacsuka vártüzértiszthez megy férjhez. De Timár Mihály vagyona éppúgy semmivé lesz, mint ahogy eltűnik a Kenessey vagyon is. így születik meg a Pápán hallott történetből az Aranyember. S így hat Pápa Jókaira regényírás közben is ! Most már csak arról kellene beszámolnom, hogy hát Jókainak milyen hatása volt és van Pápán? Hoszszasan már nem foglalkozhatunk vele. Pedig ennek az útnak is vannak olyan állomásai, ahol érdemes volna egy-egy kis időre megállani. Az a tény, hogy Jókai testvére, Váli professzor felesége Pápán élt, természetessé teszi azt, hogy Jókai elég gyakran megfordult Pápán. S az is természetes, hogy ilyen rokoni látogatások alkalmával főleg a diákság, de az egész város népe is mindig módot talál arra, hogy iránta érzett nagy tiszteletét szerenáddal, kaszinói estély rendezésével stb. kifejezze. De ott van Jókai Pápán, Ígérete szerint Tarczy professzor jubileumán is. Váli Ferenc jubileumára nem, csak temetésére jöhetett el, mert Váli előbb meghalt, mintsem jubileumát megérhette volna. De a Tarczy-jubileumon elhangzott yókai toaszt helyett, Válinak maradandóbb szavakat mondott: ma is ott vannak e szavak a pápai temetőben Váli sírkövére felvésve: „Életét áldják mindazok, kiknek lelke világát kiosztá Félszázad látta pályáján fáradni, ki nem fáradva Istent, Hazát szeretni tanított Hamvainak adjon boldog nyugalmat a haza Lelkének örök dicsőséget a menny.“ Aztán ott volt Pápán Jókai lélekben akkor, amidőn 1881-ben a színházat felavatják, ő írja annak megnyitására „Az utolsó prológ“ c. verset. Ez a költemény maga érdemes volna arra, hogy vele s csak vele foglalkozzunk. A költő lelkiségéből, a színészetről alkotott véleményéből s pápai visszaemlékezéseiből annyi van benne, hogy egész előadást lehetne tartani róla. De már nem időzhetünk tovább. Csak azt- említjük még meg, hogy Jókai pápai lakóháza táblával van megjelölve, — az az utcar amelyikben ez a ház áll, Jókai nevét viseli, hogy az ő nevéről nevezik az egyik pápai kultúrális egyesületet Jókai-körnek, — hogy 1893 óta a város díszpolgára volt, pedig Pápa városa nem volt adakozó e méltóság osztogatásával. Jókai előtt csak Kossuth Lajos és Zimmermann János, a bőkezű alapító, részesültek ebben a megtiszteltetésben ! Azután, hogy 1931-ben a főiskola 400-ados jubileumán leplezték le szobrát, Petőfi szobrával együtt, a kollégium előtti téren, éspedig Kormányzó Urunk jelenlétében. — A főiskola 1895-ben emelt új épületén a Jókai által ajánlott jelmondat áll: Istennek, Hazának, Tudománynak! A főiskola és a Jókai-kör sorozatosan meg-megúju!ó ünnepi alkalmai után 1942-ben a főiskola jubileumi ünnepséget rendezett a két halhatatlan pápai diák 100 év előtti ott tanulásának alkalmából. És hiszem, hogy e 100 év után sem pihen el a Jókai-kultusz Pápán s amint eddig szinte évről évre visszatérő alkalmakkor ihlette meg neve és geniusa a pápai diákságot és a pápaiakat, — úgy fog ez tartani mindig, míg áll e haza, áll a pápsi főiskola s amig lesz pápai diák ! Amint a pápai költő írja : „. .. Mert mienk volt! Itt lön szárnyra kelte Innen áradt glóriája szerte. Ő mienk volt s megtartjuk mienknek Míg a korra, mely ma feledi Szebb kor jő s véle visszatérnek Hála s szeretet erényei .. .“ (Kőrös. 1906) ®®5®®®@(«}®®3®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®s@:s) £(3® t») S 1 VEGYESEK S ® W) @®«S®@®®®®©®®®®®®®®®®g@®gS)®Cejg®S®íei®®@g®S5 — Pápán a nagyhéten, minden este volt úrvacsoraelőkészítő istentisztelet az új református templomban. Az igét a következők hirdették: április 19: dr. Pongrácz József főisk. igazgató, 20/ dr. Benedek Sándor theol. tanár, 21: Fejes Sándor gimn. vallástanár, 22: dr. Tóth Endre theol. tanár, egyet. m. tanár, 23: Szántó Emil gyülekezeti s. lelkész, 24: Kiss Sándor nőnevelőintézeti vallástanár, theol. magántanár. — A győri Református Nőegyesület a győri honvédkórházban ápolt katonák részére sseretetcsomagokat készített. A katonai parancsnokság által kijelölt városi közkórházban és az evangélikus elemi iskolában ápolt összes katonáknak felekezeti különbség nélkül gazdag szeretetcsomagokat juttatott. A szeretetcsomagokra a hittestvérek nagy lemondással és önfeláldozó hazaszeretettel juttattak adományokat. — Szeretetszövetségi ünnepély Balassagyarmaton. Április 17-én Szőcs Mihály a Szeretetszövetség utazótitkára Balassagyarmaton vallásos-est keretében ismertette az Országos Református Szeretetszövetség 55 intézményének munkáját. Az előadás a jelenvoltakra igen mély hatást gyakorolt.
