Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-03 / 1. szám
4. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943 hanem csak hitt és bízott abban, hogy azoknak, akik Istent szeretik, mindenek javukra vannak. Bizott Istenben és Isten által egyházának és nemzetének jövendőjében s előre tekintő szemekkel haladt a barázdában s vetette az Igét alkalmas és alkalmatlan időben. Mert Győry Elemér minden szolgálatot az egyházban és a i nemzeti életben igazán igehirdetésnek tekintett s az igehírdető szelídségével és alázatosságával bízott abban, hogy Isten az, aki az aratást adja, s aki a boldog aratást valóban megadja. Mindazok az ajándékok, amelyekkel Győry Elemért Isten megáldotta és azok a kitűnő szolgálatok, amelyeket I általa végeztetett, a nemzeti társadalom részére is érett j gyümölcsöket hoztak. Egy magyar református lelkipásztor egyházi szolgálata a legtisztább és a legértékesebb i nemzeti szolgálat is. A püspöki tisztségre való meg- ! választása, a magyar jövendő szempontjából is nagy- ! jelentőségű tény. Megvagyunk győződve, hogy Győry j Elemér püspöki szolgálata által biztosítva van egyhá- j zunk súlya és tekintélye a magyar államiságban és a j magyar társadalmi életben, s viszont az ő személyével és munkájával nagy nyereséghez jut az egész magyar élet minden vonatkozásában.“ — A Lelkészegyesület karácsonyi számában dr. Tóth Endre pápai theol. tanár, egyet. m. tanár méltatja Győry Elemér püspökké választásának jelentőségét. Többek között így ír: »A dunántúli egyházkerület várja Győry Elemértől az elődök munkájának folytatását. A dunántúli reformátusságnak egységben és egyetértésben való megtartását. A kisgyülekezetek megtartását, megmentését. Várja a szórványok s a puszták református népének erőteljesen folytatódó missziónálását, gondozását, egyházunk testébe való beépítését, szórványközpontok megszervezését. Várja intézményeinek, iskoláinak, a pápai főiskolának, a nőreve’őintézetnek, a csurgói kollégiumnak további fejlesztését, erősítését. Várja tőle, hogy a nehéz időkben gyülekezetek és intézményiek erőskezű őre fegyen, hogy azokból, amelyek rája bízptt.ak egy se vesszen el. hanem a legkisebb épúgy, mint a legnagyobb, a leggyengébb és a legerősebb is, megmaradjon, növekedjék az ő munkája által az Isten dicsőségére.« Majd ezzel végzi: »Nem olyan időket élünk, amikor sorozatos új kezdeményezések, új alapítások jelölhetnék egy püspökváltozás útját. De a mai időkben sokkal nagyobb erőt igényel a meglévőknek töretlen átmentése boldogabb időkre — mint nyugodalmasabb korokban számtalan nagy alkotás létrehozása. Mi dunántúliak elsősorban azt kérjük, azt reméljük, azt várjuk Győry Elemértől, hogy jelszava legyen az Ige, s minden törekvése annak betöltése: »Tartsd meg ami nálad van...« És hisszük, hogy Isten ad neki erőt erre. S ad neki időt és alkalmat, hogy átmentvén egyházkerületünket a bizton jövő nyugodalmasabb időbe, meg fogja valósítani a megálmodott álmokat és a meglátott látásokat is!« — A Kis Tükör decemberi számában Galambos Zoltán lelkipásztor felelős szerkesztő külön cikkben méltatja az új püspök megválasztását. Többek között így ír: „Győry Elemér nemcsak több nyelvet beszélő, külföldi egyetemen tanult, falusi és városi lelkészséget viselt és theológiai főiskolán is tanárkodott, hanem a szónak is mestere, s a gyülekezeti újjáépítésnek példás elöljárója. Mint modern, haladó lelkipásztor az evangelizáció, a belmissziós munkák úttörője s a gyülekezetében eredményes alkalmazója. Alázatos és szerény egyénisége, papi charizmái és egyházhűsége ismeretesek Családja példásan istenfélő. S aki meg akarja ismerni munkáját, küldetésének valódiságát, az vizsgálja meg a győri szent Eklézsiát. Győry Elemér az eddigi eredményes papi munkája révén méltó legfőként a püspöki tisztségre.“ — Tisztujítás a belsősomogyi egyházmegyében. Múlt évi december 16-án bontotta fel Kaposváron Szabó Bálint esperes, Batta Béla -és Keresztes Gyula tanácsbírákból álló bizottság az egyházmegyei tisztújításra beérkezett szavazatokat. Ä szavazás eredménye: esperes egyhangúlag Szabó Bálint, egyházmegyéi gondnok szintén egyhangúlag dr. Matoltsy Sándor. Lelkészi tanácsbírák: Izsák Aladár, Keresztes Gyula, Kovács József, Kovács Károly, B. Major János, Munkácsy Lajos, Németh Károly és Szabó Béla. Világi tanácsbírák: Batta Béla, dr. László Sándor, Lőczy Lajos, dr. Magda István, dr. Sárközy Béla, dr. Szabó- Béla, vitéz gróf Telekv Béla és dr. De breeze ni Dezső. Lelkészi főjegyző: Tóth Kálmán, világi főjegyző: dr. Magav Ferenc. Lelkészi jegyző: Sárosi István, vihígi jegyző: dr. Sárközy László. Ügyész: dr. Boross István. A csurgói kollégium képviselője: Bodó Jenő. Tanítóképviselők: Gárdonyi János, Kun Ede, Lőczy Lajos és vitéz Tatár Bálint. Úgy a tanácsbírói, mint a többi tisztviselői állásnál is a szavazás legnagyobb részben egyhangú volta, kisebb részben néhány szavazattal való eltérése mutatta az egyházmegye bizalmát és egységes állásfoglalását a megválasztottak iránt. Szeretettel köszöntjük az egyházmegye t'sztikarát, köztük főként az egyházmegye új gondnokát, dr. Matoltsy Sándort, akit eddigi fáradhatat1an munkássága, példás egvháziassága, áldozatkészsége és alkotó képessége nyomán méltán emelt egyházmegyéjének egyhangú bizalma a gondnoki tisztségbe. — Tóth Zsigmotid nagymadi lelkipásztort választották meg a komáromi egyházmegye gyülekezetei a lemondás folytán megürült tanácsbírói tisztségre. — A Darányi Kálmán Diákház Bizottság országos szervező lelkészévé Végh Dániel volt pápai segédlelkészt választotta meg. Végh Dániel munkáját a dunántúli egyházkerületben kezdte meg. Az esperes ! uraknál személyesen tesz látogatást és a gyűjtés megszervezését kijelölt egyházmegyei megbízottak segítségével végzi. Eddig már öt egyházmegyében tett látogatást. Az egész egyházkerületre vonatkozó beszámolót majd januárban közlünk. — A Darányi Diákház ügye — Isten kegyelméből a legjobb úton hajiad a megvalósulás felé. A telek-adományozási szerződést rövidesen aláírják. A tervpályázatok felett jan. 15. után lesz döntés. A Darányi Kálmán Diákház Bizottság ezúton kíván békességgel teljes újévet, minden védnökének, pártfogójának, akik a Diákház megvalósulásáért imádkoznak, vagy áldoznak. — A Vasárnap utolsó számában a lap legelső szerkesztője Uray Sándor debreceni lelkipásztor, volt egyházkerületi főjegyző Visszatekintés a „Vasárnap“ pályafutására címen elmondja megszűnt laptársunk rövid történetét. 1913 január 1-én indult meg, mint országos néplap, az ORLE irányítása mellett. 7—8000 volt az előfizetők száma. Az 1914-ben kitört világháború folyamán valósággal tábori újsággá alakult át, példányait nagy kötegekben küldötték a különböző frontokra és hadikórházakba. A világháború után a debreceni református egyház gyülekezeti lapjává lesz. Szerkesztője volt három esztendeig dr. Révész Imre akkori debreceni lelkipásztor is. A lappal kapcsolatos súlyos anyagi gondok érlelték meg a lapnak a Református Jövővel való
