Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-03-14 / 11. szám
1943. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 51. oldal. ről: Tömösközi Ferencné, Apácaszakállasról : Szabó Irma, Nemesócsáról: Csukás Ida, Végh Ilona, Bajcsy Irén, Komáromból: Imreh Ilona, Zsigárdról: Kalicza Lászlóné, Ambrus Etel, Deákiról: Jobbágy Nelli, Rétéről: Somogyi Sándorné, Sándor Juszti, Szapról: Csekes Béláné, Patasról: Kiss Jánosné, Marcellházáról: Tárnok Gyuláné, Czibor Klára, Hetényről: Szalai Margit és Zajos Gizella. A bizottság vezetője: Galambos Zoltánná. Végül éneklés és imádkozás után véget ért a lelki áldásokban gazdag Csendesnap. Zs. L. Nemi erkölcs és magyar jövő címen a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete és a Magyar Evangéliumi Orvos-Szövetség március 1—9-ig a budapesti központi egyetemi épület legnagyobb, u. n. kupolacsarnokában előadássorozatot tartott nemi erkölcstani kérdésekről. Az előadásokat az egyetemi és főiskolai épületekben, egyesületekben, internátusokban és az utcai hirdetőoszlopokon és táblákon kiragasztott falragaszokon kívül igen nagyszámú szétosztott meghívó is az ifjúság figyelmébe ajánlotta. Naponta 800—900 diák töltötte meg zsúfolásig a kupolatermet és százak távoztak csalódással, mert a nyitott ajtókon kívül már olyan messze állottak, ahova érthetően az előadások nem hangzottak el. A hat előadó és a tizenkét hozzászóló az orvostársadalom minden rétegéből tevődött össze. — az orvoskari dékánon kívül egyetemi magántanárok, igazgatófőorvosok, kiváló szakorvosok, iskolaorvosok és a néppel sokat érintkező községi orvosok tartottak előadást, mindnyájan egybehangzóan a krisztusi erkölcs megvesztegethetetlenül határozott szellemében. Az ifjúság nemcsak megjelenésének óriási számával hozott örvendetes meglepetést, hanem egész magatartásával is. Az előadások közben szent komolyság és tomboló lelkesedés váltogatták egymást, mikor pedig az utolsó előadás után elhangzott nyilatkozatra került a sor, melyben a két rendező egyesület nagyszabású, gyakorlati munkatervhez kérte az ifjúság hozzájárulását, szinte mondatról-mondatra megismétlődött a viharzó helyeslés. Különös lelkesültséget váltott ki minden olyan előadói kijelentés, mely hangsúlyozta, hogy ezekben a kérdésekben a katolikusok és a protestánsok egyek, egymás kezét megtalálták és most már nem is fogják elereszteni. Ez úgy katolikus, mint protestáns részről erőteljesen kifejezésre jutott. A másik rendkívül vigasztaló jelenség az volt, hogyha az ifjúság élete sok tekintetben okot ad is súlyos kifogásokra, a tisztaság utáni vágy nagy erővel él lelkében, ez a vágyakozás szíve mélyéből jön és a segítő kezet hálásan ragadta meg. Az előadás-sorozat közkívánatra könyvalakban is megjelenik és országosan kapható lesz. Követelte az ifjúság az előadások sűrű megismétlését és más körök is hasonló előadások tartását kérték. Virrad a magyar jövő. A moson=rónafői népfőiskola ünnepélye. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület Moson-Rónafőn népfőiskolái tanfolyamot rendezett. A tanfolyamnak 42 hallgatója volt, az ország különböző vidékeiről jöttek el Rónafőre a gazdaifjak, hogy ismereteiket, gazdasági tudásukat gyarapítsák. A tanfolyam látogatottsága bizonyítja, hogy magyar gazdaifjaink szívesen tanulnának, ha adnának erre alkalmat. A tanfolyam résztvevőinek elszállásolása és képzése tíz holdas park közepén álló kastélyban történt, amelyet egy évvel ezelőtt vásárolt meg a Keresztyén Ifjúsági Egyesület. A tanfolyam résztvevői leventemunkával is foglalkoztak a népfőiskola tantárgyai mellett. Olyan kiképzésben részesültek, hogy saját falujukban leventeoktatók és Ifjúsági Egyesület vezetői lehetnek. A tanfolyamon résztvevők rövid idő alatt nem részesülhettek teljes gazdasági kiképzésben. A népfőiskolának nem is ez a célja, hanem az, hogy indításokat adjon a továbbhaladásra, az önképzésre. A gazdaifjúság látókörét akarja kitágítani, a tanulás, haladás vágyát akarja bennük felébreszteni. A tanítási mód alkalmazkodik mindennapi életszükségleteihez. Azokat tanulhatja meg, amelyekre legnagyobb szüksége van. Nem csupán elméleti tudást, ismeretet ad, hanem nevel. Valláserkölcsi, nemzeti és gazdasági irányú neveléssel azt akarja elérni, hogy a tanfolyamát elvégzett ifjú hű tagja legyen egyházának, megértő testvére embertársainak és öntudatos polgára a magyar hazának. Annak a rétegnek a szolgálatába áll, amelyet eddig legjobban elhanyagoltak. Pedig ők alkotják a nemzet törzsét. Az ő munkájuk eredménye a mindennapi kenyér és ők adják a hazának a legjobb és legtöbb katonát. A népfőiskolái tanfolyam március hó 7-én fejeződött be ünnepélyes keretek között. Az ünnepély istentisztelettel kezdődött, emelyen résztvettek a rónafői telepes családok is. Az igehirdetést Kapi Béla ev. püspök végezte, aki az Ifjúsági egyesület meghívására jött el Rónafőre a népfőiskolái tanfolyam záróünnepélyére. Istentisztelet után a tanfolyam résztvevőinek beszámolója következett. A beszámolásokból megállapíthattuk, hogy eredményes munkát végeztek a nevelők és a hallgatók gyarapodtak tudásban, ismeretben. Az ifjak fogadalmat tettek, hogy amiket tanultak, azokat megvalósítják falujukban, gazdaságukban. Utána vitéz Kudriczy István vezérőrnagy országos leventefőparancsnok intézett buzdító beszédet az ifjakhoz, mint leventékhez és leendő katonákhoz, dr. Bíró György KIÉ ügyvezető elnöke, miniszteri osztálytanácsos a rónafői népfőiskola létesítésének történetét és jelentőségét ismertette. Záróbeszédet mondott Czizmadia Károly ref. lelkész. A tanfolyam vezetője Nagy Géza s.-lelkész volt, aki szeretettel és kitartással végezte áldozatos munkáját. Az ünnepélyen megjelentek Mosonmagyaróvárról dr. Schmack Leó főszolgabíró, dr. Endrődy József m. kir. rendőrtanácsos, Sass Gábor és Molnár Béla gazdasági főiskolai tanárok, dr. Villax Ödön növénynemesítő intézet igazgatója, dr. Weidlich Lajos közjegyző, Kováts István városi főmérnök, Borsa Károly járási leventeparancsnok, dr. Török János főállatorvos, Kiss Sándor állami tanító, Prőhle Henrik gyárigazgató és Csáky József rónafői telepfelügyelő. Az ünnepély a Himnusz éneklésével kezdődött és a Szózat éneklésével fejeződött be. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület áldásos munkát végez az ifjúság nevelése által. Ebben az évben az ország különböző vidékein tizenhét népfőiskolái tanfolyamot rendezett. Moson-Rónafőn állandósítja a népfőiskolái tanfolyamot. Földrajzi fekvésénél fogva kiválóan alkalmas ilyen tanfolyamok rendezésére, mert közel van a mosonmagyaróvári gazdasági főiskola, amelynek tanárai és hallgatói szakirányú előadások tartására vállalkoznak. A következő tanfolyam a téli hónapokban lesz. Az egész országban szükség volna ilyen tanfolyamok létesítésére, mert ezáltal elindíthatnánk magyar gazdaifjúságunkat a haladás útján. A föld megműveléséhez is tudás és ismeret szükséges. Akkor lesz- erős a nemzet, ha minden tagja müveit, kötelességteljesítő és öntudatos magyar lesz! cs. K.
