Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-02-07 / 6. szám
1943. DUNÁNTÚLI protestáns lap 31. oldal KÖNYVISMERTETÉS Magyar Református Templomok. Főszerkesztő:dr. Ková/'s J. István tlieol. professzor, egyházkerületi.' főjegyző. Budapest, 1942. Athenaeum. 4-r. 1. kötet: 8— 358. 1., II. kötet S 361 —734 1- Egész vászonkötésben ára 62 P. Minden egyházát szerető magyar református embernek nagy öröm, hogy ez a külsejére is díszes munka a mai nehéz időkben megjelenhetett. Illesse hála és elismerés .mindazokat, akik a mű megjelenését lehetővé tettek, elsősorban a főszerkesztő dr. Kovács j. István budapesti theol. tanár, egyházkerületi főjegyzőt, aki nagylelkűleg tiszteletdíját ezúttal is egyházi közcélra ajánlotta fel, azután a munka kiadóját, Vass János földbirtokost, akit egyházunk meleg s zene tét e vezérelt e vállalkozás lebonyolításában. Az első kötet tulajdonképpen az elvi alapvetést 1 és történeti tájékoztatást nyújtja, a másik az egyes egy- j házak templomait ismerteti. T. i. a mű irányelveket is akar adni jövőbeli templomépítészetünk számára megfelelő szakértők tollából. Az í. kötet tanulmányának sorát A református templom címen dr. Ravasz László püspök nyitja meg megkapó, színes értekezésében. Őseink templomszereiete címen dr. Kováts J. István ad megragadó képet. Közli a kötet Reményik Sándor híres költeményét: A templom és iskola. A templomstílusokról Medgyasszay István írt magvas tanulmányt bő képanyaggal, figyelembevéve a legújabb törekvéseket is. Az egyes egyházkerületek templomainak történetét jeles egyháztörténészeink: dr. Csekey Sándor, dr. Tóth Endre, dr. Marton János, dr. Nagy Sándor és dr. Nagy Géza foglalják össze lelkiismeretes kutatások alapján. A külföldi magyar r-eformátus templomokat dr. Szabó Lajos kassai lelkipásztor ismerteti- Hosszú, szakszerű tanulmány a középkori eredetű református templomokról és templomerődökről a dr. Korompay György műegyetemi tanáré, mely sok úgyszólván ismeretlen értékre hívja fel a figyelmet. Templomépítészetünk főbb korszakait Vass János állította össze. A templom belsejéről Schulek János műépítész, a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója, az orgona szerepéről a református templomokban Losonczi Lajos budapesti ének- és zenetanár írt. Külön váratlan meglepetés Palotay Gertrud értekezése a gyülekezetek régi úrasztali térítőiről. A harangokról komáromi Kacz Endre festőművész, a templomvilágításról, a templomkertekről és a jövőbeli templomépítészetünk irányelveiről Medgyasszay István, a templomok fűtéséről és szellőztetéséről Ujj Gyula gépészmérnök, az új református templomstílus megteremtéséről Schulek János ad megszívlelésre méltó fejtegetéseket. A II. kötet sorra veszi az egyes egyházközségei i két kerületek és egyházmegyék szerint ABC sorrend- j ben csoportosítva és a beérkezett adatok alapján el- 1 mondja a gyülekezet, annak temploma és kegyszerei rövid, dióhéjra szabott történetét, illetve adja azok leírását. Sajnos, volt olyan gyülekezet, ahonnét se adatot, se képet nem kaptak, ezek pótlása a főszerkesztő előszavában már kilátásba helyezett második kiadásban fog megtörténni. így is rengeteg, eddig teljesen ismeretlen adat került itt napvilágra. Rendkívül fontos és hasznos, hogy a mű pontos helymutatóval van ellátva, mely a tájékozódást igen 1 megkönnyíti. A karácsonyi könyvpiac egyik legszebb terméke e mű, mely megérdemli, hogy a református családok otthonát ékesítse és kiváló mértékben alkalmas arra, hogy hitüket és egyházhűségüket a múlt ihlető erejével fokozza és növelje. Stickelberger Emánuel. A reformáció hősei. Fordította Kutassy Gyula. Kiadja a Református Traktátus Vállalat. Budapest, 1942. 8-r. 255 1. A híres svájci író felejthetetlen hűségű, megrázó képekben dolgozta fel Ziska, Luther, Servet, Knox János, Coligny, Arnaud, egy svájci gályarab és De Ruyter életének egy-egy fontos részletét, A pompás írói készséggel megírt remekművek igen jól használhatók vallásos estéken felolvasásra. A fordító elsőrangú munkát végzett, olyan, mintha eredetit olvasnánk. Vajha a Református Traktátus Vállalat sok ilyen értékes kiadvánnyal hirdetné az Igéhez való hűség felemelő, nagyszerű diadalait. Az ízléses címlap Böszörményi János gondolkodásra késztető színes festménye. p j ®S S ® ® ®®®®@®®S® ®@® ®®@®®®® ® ® ® ® SS® (§ ® @ ® 1 VEGYESEK S KW ® @®@§®®®S®®®@®®®®®®®®®®®®®®@’C«I@®E®8®®®®®^ — Főszerkesztő-változás. Lapunk eddigi főszerkesztője : Medgyasszay Vince püspök úr, tekintette! nyugalomba vonulására, megvált ezen tisztétől. Amidőn a lap érdekében végzett munkájáért hálás köszönetét mondunk, örömmel tudatjuk, hogy Györy Elemér megválasztott püspök úr készséggel vállalta a főszerkesztői tisztet. Szeretettel üdvözöljük őt ez alkalomból, mint lapunknak régi munkatársát. — Szeretetvendégség. A pápai Ref. Nőegylet gyülekezeti szegénygondozásra és a hadbavonultak hozzátartozóinak gyámolitására f. évi február hó 7-én, vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a főiskolai konviktus helyiségeiben szeretetvendégséget rendez a következő műsorral: 1. Kezdőének, 181. dicséret, 1. verse. Krisztus, ki vagy nap és világ ... 2. Bibliát magyaráz dr. Tóth Endre theol. akad. tanár. 3. Előadást tart a Délvidéki énekeskönyvről dr. Ágoston Sándor délvidéki püspök. A kísérő dallamokat éneklik: Pongrácz Magda IV. é. theologns, Kiss Mária nőipariskolai növendék és Szili Katalin II. liceum osztályú tanuló. Harmóniumon kíséri Kátay László IV. é. theol. akadémiai hallgató, 4. Arany János: „A walesi bárdok.“ Szavalja Ólé Sándor lelkipásztor. 5. Záró Imát mond Bognár Károly helybeli ref. hitoktató. 6. Közének. CV. zsoltár. Adjatok hálát .az Istennek. A szeretetvendégségre a gyülekezet tagjait és a nemes ügy jóakaróit szeretettel várja a rendezőség. — A rimaszombati református egyház főgondnoka, dr. Eszenyi Gyula 1932-ben foglalta el ez állását. Á lefolyt tiz esztendei munkáról az Olajág laptársunk a következőleg emlékezik meg: „Nehéz és komoly idők voltak azok. Az általános gazdasági helyzet leromlása, az anyagi téren való elszámítás, a kisebbségi sors egyre sanyarúbb helyzete fokozatosan sorvasztották egyházunk életét. Ehhez jött még egy szerencsétlen lelkészválasztás, amely a megszálló idegen hatalomnak is alkalmat adott arra, hogy különféle eszközökkel egyházunk romlására siessen. A Sütlieő-féle hagyaték rendezetlen voltát növelte még az is, hogy a cseh pénzügyi hatóság az örökség tényleges értékének kb. fele összegét vetette ki illeték címén és azt kíméletlenül igyeke
