Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-09-12 / 37. szám
ötvennegyedik évfolyam. 37. szám. Pápa, 1943 szeptember 12 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.______________________________ FŐSZERKESZTŐ: GYÖRY ELEMÉR PÜSPÖK FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONORÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A kereskedelem feladatairól. Irta: Sándor József, a pápai református kereskedelmi középiskola igazgatóhelyettese. A kereskedelem feladatát sokan abban a szükkörű tevékenységben jelölik meg, amelyben nap mint nap mozogni látják. Nem vesznek észre mást, mint az eladásra szánt javak termelőktől való átvételét és a fogyasztókhoz Való továbbítást, vagy röviden úgy is mondhatnánk, hogy a javak közvetítését. Sokan .a rendkívül szerteágazó munkakörből csak egy jelenséget ragadnak ki és a többi, jelentőségükben ugyancsak előálló problémák, feladatok felett mintegy nyom nélkül átsiklanak. Csak a javak közvetítését emelik kfi a hatalmas feladatfüzérből és talán épen azért, mert csak azt tapasztalják, hogy a kereskedelemnek csupán ezért a munkájáért jut anyagi ellenszolgáltatás. Kereskedelemmel már az ókorban is találkozunk. Igaz, hogy csak kezdetleges formában nyilvánult meg, de már akkor is boldogulást, könnyebb, jobb életlehetőséget biztosított a vele foglalkozó népeknek. Ezt olvashatjuk a babyloniaiák, a föníciaiak, karthagóiak stb. népiek történetéből. A görögöknél Szólón a gazdasági szabadságot tette divatossá, a kereskedelem zavartalanabb folytatása végett pénz-, mérték- és súlyrendszert létesített és ezzel Athént a legkitűnőbb kereskedelmi központtá fejlesztette. Azóta már évszázadok merültek a múlt végtelen tengerébe. Krisztái lyá jegecesedett azonban az az igazság, hogy azok a népek, amelyek a kereskedelmet űzték, fejlesztették, mindenkor uralkodó szerepet tudtak játszani más olyan népek felett, amelyek csak egyoldalú foglalkozást, termelést folytattak. Anglia és az USA is a kereskedelem határtalan gyakorlásával és fejlesztésével alapozták meg világhatalmi állásukat. Évszázadok történelmi filmjének pergetése után kimondhatjuk, hogy a kereskedelem űzése és erősíö tése egyúttal a nemzet törzsének erősödését is jen lenti és a nemzet tagjainak boldogabb és szebb életet biztosít. Ezt a nemzetépítő kötelességet ismerte fel egyházkerületünk akkor, amikor a magyar keresztyén ifjúság számára négy évvel ezelőtt kereskedelmi középiskoláját megszervezte. Ez a közgazdasági irányú szakiskola iebben az évben indította útjukra az első érettségizett fiait, hogy elfoglalhassák az őrhelyeiket gazdasági életünkben. Úgy érzem, hogy kötelességet teljesítek akkor, amikor a magyar keresztyén ifjúsággal a kereskedelem sok irányú feladatát megkedveltetés céljából, országunk, nemzetünk felvirágoztatása érdekében is megismertetni törekszem. Adja a jó Isten, hogy igyekezetem siker koronázza. A továbbiakban vizsgáljuk meg a kereskedelem feladatával kapcsolatos fontosabb kérdéseket. A termelő (mezőgazda és iparos), ha szűk keretek közt végzi alkotó munkáját, akkor az értékesítés feladata is vállaira nehezedik. Kis üzem vezetésénél még megvalósítható a két nagy munka (termelés és értékesítés) együttes lebonyolítása. Kissé nagyobb üzemek, közép éjs nagy gazdaságok, vállalatok, szédítő gyorsaságú és mennyiségű termelésénél már el kell választani az értékesítést a termelő munkától. A kereske1- delem átveszi a kész terményeket és termékeket a termelőktől és elszállítja oda, ahol arra a mutatkozó szükségletek kielégítése szempontjából szükség van. A termelőknek nem kell a kész javaik számára piacot keresni, nem töltik az időt a piac kutatásával és nem teszik ki magukat az értékesítéssel járó bizonytalanságnak. Ugyanis nem biztos az, hogy a felkeresett piacon rövid időn belül megfelelő áron vevőt találnak javaik részére. Ha megtalálják, akkor ‘szererú cséjük van, de ha a verseny pergőtüzében kell küzdeniük a jfereslet érdeklődéséért, akkor igen való-* színű, hogy az értékesítésre pazarolt idő és kamatveszteségen kívül még tőkeveszteség is éri őket. A gazdasági érdekek (többtermelés és jobb minőség) a munkamegosztás helyes alkalmazásáról bizonykodnak ezen a téren is. A termelő a termelési munkák terén, tökéletesítse tudását és azt az időt is, amelyet a javak értékesítésére fordítana,, töltse úi javak termelésével. Az értékesítést engedje át annak, aki viszont ezen a téren szerzett gazdag tapasztalatai tulajdonában sikeresebben ezen a munkaterületen tud dolgozni. A termelés és az értékesítés is egész emberi: követel. A termelő munkát végezze a mezőgazda^ ság és az ipari vállalat, az értékesítést pedig bízzuk a megfelelő szaktudással felszerelt kereskedelemre. A nagy feladatnak ilyenképeni szétosztása gazdaságod sabb. A kereskedelem tehát idő- és tőkeveszteségtől kíméli meg a termelőt a maga rendkívül bonyolult szakmunkájával. A feladatok közt az első helyen a piac-kutatás és a javak értékesítése, ill. közvetítése áll.. De nemcsak a termelők előnyét szolgálja a kereskedelem, hanem a fogyasztókét is. Milyen nehéz volna az életünk, ha minden szükségleti cikkünkért közvetlen a termelőkhöz kellene fordulnunk. Hány jószágot, árút ismerünk és fogyasztunk, amelyek kereskedelem hiányában talán sohasem kerültek volna raktárunkba, asztalunkra, mert termelőik a nagy távolságok és egyéb nehézségek miatt sohasem kerestek volna fel bennünket javaik kínálásával, viszont a mi minden1- napos elfoglaltságunk (és miég számos más tényező) sem ad azok felkeresésére lehetőséget. A kereskededelem felbecsülhetetlen szolgálatot teljesít akkor, amik 'kor a javakat oda gyűjti, ahol arra legnagyobb szükség van. A kereskedelem megkönnyíti, kényelmesebbé
