Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-17 / 3. szám
1943 DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP 13. oldal. bába esik, hogy vagy a verse hosszú, vagy a sorok hosszúak. A tapasztalat szerint a hosszú sorokat nehezen tanulják a gyermekek, a hosszú verseket meg elfelejtik. Azt pedig nem tudom, hogy a tanulás előtt való imádságban miért kell a szülőkért könyörögni, miért töri kerékbe ő is a magyarságot a külső forma kedvéért? Szívem és az ajkam neved magasztalja. ,, Végeredményben azt látom, hogy a régi és yi. kísérletezések között is az a körülmény okozza a hibákat, hogy olyan nyelven vannak írva az imádságok, amelyeket a gyermek nehezen ért meg, vagy pedig annyi minden van összesűrítve egy-egy imádságban, hogy a tömörségre való törekvés miatt túlságosan sokat kell mondani kevés szóval és emiatt a szöveg vagy az értelmesség, vagy a szépség rovására alakul ki. Olyan imádságokat kell tehát adnunk a gyermek szájába, amelyek rövid sorokban, nem hosszúra nyúlt terjedelemben »beszélgetést« közölnek. Mindenek ..felett pedig olyan nyelven, amelyen a gyermek beszél. Nem célom, hogy valamennyi esetre mintát közöljek, amelyekkel a régi és nem jó verseket kiszorítani igyekezném. De mégis két kis imádságot közreadok itt azzal a kéréssel, hogy tárgyalják meg ezt a kérdést a költők. Nem a költők kritikusaira gondolok, hanem a költőkre. És szóljanak hozzá a vallásoktatók, akiknek minden bizonnyal olyan tapasztalataik vannak az imádságtanítás terén, mint nekem. íme a két kis imádság versben. Esti imádság: Elfáradtam, le is fekszem kis ágyamban alszom csendben, míg én alszom Te légy ébren édes Atyám fenn az égben. Ha majd eljön az új reggel áldj meg mind a két kezeddel. Reggeli imádság: Mennyei jó Atyám felvirradt új napod, munkára indulok én is, mint a nagyok. Kicsi az én erőm nem bírok még sokat, de Te hatalmas vagy add rám áldásodat. Balassagyarmat. Antal Zoltán. (y*=- ■ - ^ l KONYV1SMERTETES H Lie. Ráez Kálmán pápai ref. gimn. vallástanár hátrahagyott imádságai. Fogjad kezem... Pápa, 1942. Főiskolai könyvnyomda. 8-r. 144 1. (Pápai gimnáziumunk országszerte ismert, áldott emlékű vallástanára, lie. Rácz Kálmán életében jeles tollforgató is volt. Egyházi beszédei, tankönyvei, egyháztörténeti és újszövetségi tárgyú értekezései, apólogétikai könyvei beszédes emlékei az irodalmilag is szorgalmasan dolgozó református tanárembernek, akihez hasonlók évszázadok óta méltó dicsekvései a református kollégiumoknak. A megboldogult irodalmi hagyatékában volt egy kötet imádság nyomda alá kész kéziratban, melyet az özvegy kegyelefes érzése a jelen műben átad a nagy nyilvánosságnak és pedig azzal a szándékkal., hogy a kötet tiszta jövedelme a férje által alapított Pápai Gimnáziumi Konfirmált Ifjak Egyesülete nemes céljait szolgálja. Az imádságok — van benne egész hétre minden napra reggeli és esti, azonkívül az ünnepekre, különböző alkalmakra és helyzetekre készült imádság, öszj szesen 43 — egy a világ dolgaival tisztában levő, I alázatos, a Krisztus evangéliomában bocsánatot, bé- 1 kességet, erőt, új életet talált kiegyensúlyozott létek- I nek, egy a világ hiúságaitól megtisztult, valóban bölcs ; embernek a bizonyságtevései, áhítatos felsóhajtásai i és elmélkedései. Mondanivalóit mindig bibliai idézetekhez köti, azokra építi fel. Nvelvezete világos, mindenki által érthető, sok helyen lendületes. Ólvan mint a hegyi patakok kristálytiszta vize és mindig a magaslatok üdítő levegőjének áhítatával teljes. Igen találó módon fejezi ki az imádság szükségességét és minden korban és vallásban megtalálható voltát szerzőnek a könyv elején található elmélkedése: Gondolatok az imádságról. Dr. Tóth Endre theol. tanár, egyet. m. tanár., az elhunytnak kedves tanítványa, szépen mjegírt előszóval járult hozzá a külsőleg is ízlésesen kiállított könyv megjelenéséhez. Szerinte ez az imádságos könyv: »Kalauz az Istenhez vezető úton. Az Istennel való boldog találkozás, megszentelő együttlét áldott előkészítője, ő imádkozva írt. Azért lehet vele együtt imádkozni, ő találkozott Istennel ez imádságokban, azért tud vezető lenni«. Vele együtt kívánjuk, hogy sokan találjanak e könyv használatában lelkűknek vigasztalást, épülést és megújulást. A könyv ünnepekre, név- és születésnapokra nagyon alkalmas ajándékul szolgálhat. Pálóczi-Czinke István emléklapok. Szerkesztette : dr. Marton János theol. akad. tanár. Kiadja a „Sárospataki Református Lapok“ szerkesztősége. Sárospatak 1942. 8-r., 32 1. Sárospatak úgy ismeretes a világ előtt, hogy ott az Almamater mindig nagy figyelemmel kíséri fiai életpályáját. Voltak és vannak tanárok, akik hivatásuk egyik lényeges részének tekintik, hogy összegyüjtsék az adatokat egy-egy kiválóbb pataki diák pályafutásáról. Ez a lelkűiét hozta létre ezt a füzetet. Pálóczi-Czinke István áldott emlékének szép megörökítése ez a virágcsokor, melyben tízen tesznek bizonyságot, hogy ki volt e név viselője. Dr. Marton János ihletett tollal összefoglaló, mesteri jellemezést ad. Közli a füzet dr. Enyedy Andor, dr. Magda Sándor és Varga Imre beszédeit, melyek a nagy halott temetésén hangzottak el. Dr. Gulyás József összeállította Pálóczi-Czinke rövid életrajzát és irodalmi munkásságát. Hodossy Béla mint a zsoltárok szerelmesét mutatja be a zsoltárfordító püspököt. Búcsúzik tőle elnöktársa Tornallysi Zoltán ekerületi főgondnok, aki mint az árvák barátját és jóltevőjét is méltatja. Felvidéki püspökségét dr. Csomár Géza jellemzi, Varga Imre beszédes képeket ír le életéből. Román Ernő megkapó költeményben búcsúzik attól akit az Úr az „Öreg Szenczy méltó utódá“-ul adott nekünk. Sokáig frissen illatozó koszorú a füzet, melyet a meleg szeretet kegyelete gyűjtött össze és adott át a nagyobb nyilvánosságnak. Méltó az elolvasásra. P. JKapitány József ref. tanító. A csurgónagymartoni ref. leányegyház története. Csurgó 1942. Kis 8-r., 16 I. A csurgónagymartoni református leányegyház 1942 okt. 4-én ünnepelte temploma 100 éves évfordulóját, ez alkalomból Kapitány József tanító nagybuzgósággal
