Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-07-18 / 29. szám
148. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943. — Templomszentelés Szentantalfán. A szentantalfai ref. egyházközség híveinek imádságát a jó Isten meghallgatta. Régi( vágyuk, teljesülhetett, omladozó kicsiny templomukat teljessen újjá renov,áltathatták. A megújított templom felszentelésére a gyülekezet Győry Elemér püspök urat kérte fel. Püspök úr 26-án az esti vonattal érkezett. Az állomáson Tóth Kálmán zánkai lelkipásztor, theol. magántanár fogadta a szentantalfai küldöttségnek az élén. Szentantalfa község határáénál a község elöljáróságával a fiú- és a leány leventeszázad sorfala között a község nevében László Sámuel közjegyző üdvözölte a püspök urat, majd a ref. templom előtt felállított díszkapúnál az ev. egy-, ház nevében Sümegi István ev. lelkész, a róm. kát egyház nevében Heizer Károly gondnok1, a ref. egyház nevében pedig Szabó Árpád ref. lelkész köszöntötte. Mindegyik üdvözlésre keresetlen jés megkapó szavakkal válaszolt a püspök úr. Este a lelkipásztor látta vendégül a püspök urat és a küldöttségek vezetőit. A következő napon, 27-én .reggel püspök úr az egyház presbitériumával folytatott megbeszélést, majd megjelentek előtte a szomszédos ref. egyházak küldöttségei. A templomszentelés 3/,10 órakor kezdődött, melyen a szertartást a püspök1 úr végezte. Örökké emlékezetes marad az antalfai hívek és vendégek előtt a prófétai tűzzel és szeretetteljes közvetlenséggel való igehirdetés, melyet püspöki űr ,a Rómabeltekhez írott levél 12:1—2. alapján tartott. Istentisztelet keretében kettős keresztelő fvolt, mely nagy esemény szintén egy 148 lelket számláló gyülekezetben. A lelkipásztorék és egy hétgyermekes egyháztagék kicsiny fiacskáit, Szőke Károly köveskáli lelkipásztor keresztelte meg. A keresztelés végezté vel gr. Széchenyi György főszolga * bíró, majd Rádóczy Elek, a ref. egyház gondnoka, özv. Cseh Sándorné, a nőegylet elnöke, Vidosa Nelli ifj. egyesületi tag és Mezőffy Hits elemi iskolás leány köszöntötték a püspök urat, végül Szabó Árpád lelkipáásztor megköszönte a gyülekezetben végzett áldásos magvetést és az egész községnek szerzett felejthetetlen napot. Az ünnepély püspök úr válaszadásával ért véget. Délután Tóth Kálmán zánkai lelkinásztor végezte a szent szolgálatot. A délelőtti ünnepély után a ref. nőegylet és a lelkipásztor látták vendégül a lelkészlakáson a vendégeket. — Tíz éves találkozó a Nőnevelő-intézetben. A református tanítónőképző-intézeztben 1933 júniusában végzett tanítónők 10 éves találkozóra jöttek össze a Nőnevelő-intézetben f. évi június hó 20-án. Délelőtt fél 10 órakor a tanári szobában gyűltek egybe és köszöntötték a megjelentek az intézet akkori vezetőit, dr. Kőrös Endre ny. tanítónőképző-intézeti igazgatót és Kutassy Mária ny. igazgatónőt, valamint tanáraikat. Majd együtt vettek részt az istentiszteleten, annak végeztével pedig kegyeletes megemlékezéssel virágot helyeztek elhunyt tanáruk, Lux Lajos sírjára, meglátogatták volt tanáraikat. A Böröczky vendéglőben tartott közös ebéd után visszatértek az intézetbe, s a délutánt és estét együtt töltötték barátt körben volt tanáraikkal. Az egykori osztálytársak közül a következők jelentek meg a találkozón: Fazekas Edit Szabó Józsefné férjével és két kis gyermekével, Gáti Lenke, Györgydeák Ella vitéz Csia Jenőné, Halász Erzsébet Kalmár Lászlóné, Havas Piroska, Nagy Ilonka özv. Erdélyi Sándorné kisleányával, Nagy Irma, Papp Ella Csiky Aladárné férjével és kisleányával, Petőcz Tilda Bokányi Jenőné, Szinay Rózsa, Szupper Kató Meggyasszay Lajosné. Az elmaradottak közül sokan kimentették távollétíiket. A tanári karból a fentemlített vezetőkön kívül Czucza Emma, Marcelly Kornélné, Ritoók István, Varga Gyuláné és Pencz Ilona vettek részt a tiz éves találkozón. — Az egyházasrádőci szent gyülekezetnek lélekemelő örömünnepe volt vasárnap, július 4-én. Az egyházkerületben és gyülekezetében közszeretetnek örvendő Somogyi Gyula lelkipásztor testvérünk most végzett f|i|át, a pápai főiskola volt növendékét bocsátotta ki az Ur szolgálatára Győry Elemér püspök úr engedélye alapján Mészáros János balatonszabadi lelkipásztor, egyházmegyei tanácsbíró. A gyülekezet zsúfolásig megtöltötte az ősi templomot, amelyben évtizedekkel ezelőtt a kibocsátott segédlelkész nagyapja, mint az őrségi egyházmegye esperese szolgálta az Urat. Az orgona zúgó hangjai közben vonult be a templomba Fejes Gábor esperessel az élen az exmissziót végző lelkipásztor, majd édesapjával a s.lelkész, a boldog édesanya és a testvér, a kiterjedt rokonság és a s.-lelkész barátai. A LXXXVI. zs. és a 7. dics. el éneklése után kilépett az úrasztalához Mészáros János, aki a Jelenések könyve III. részének 8. verse alapján szólott a gyülekezethez és a vele szemben álló segédlelkészhez, akit magas szárnya'ású beszédben arra intett, hogy Krisztus beszédét tartsa meg, s az Ő iszeretetében megmaradva legyen diadalmas zászlóhordozója Isten országa ügyének. Az eskü letétele után az új segédlelkész felment a szószékre és a 7. dics. 6. versének eláneklése után 11. Kor. 12:9—10. alapján hír-» dette az Igét. Bizonyságtevő lélekkel mutatott rá, hogy mint gyarló ember erőtlennek érzi magát az Úr szolgálatára, de az Ö biztatása erőt ad, az Ő kegyelme mindenre elégséges és az Ő ereje erőtlenség által végeztetik el. Isten különös kegyelme adta neki a szerető édesanyát, édesapát és testvért, akiknek féltő szerété e kísérte őt eddigi életútján és akiknek lelkén és szaván keresztül oly sokszor hallotta Isten akaratát. Az egész gyülekezet őszinte érzéssel hallgatta a .bizonyságtételt. Szym nem maradt szárazon. Amikor a fiatal jsiegédlelkész kimondta az utolsó Ámen-t, nemcsak gyenge asszonyok, hanem erős, nehezen síró férfiak szemében is felcsillant az a drágagyöngy, amely istennek legdrágább ajándéka, a Krisztusban való békesség, megszentelődés és „a Vele való együttet bizonysága: az örömkönny. Amikor ifj. Székely Józsefnek, ,a szegedi vegyiipari középiskola tanárának, aki a segédlelkésznek gyermekkori barátja, művészi játéka nyomán felharsant az orgona, egy boldog, hálaadó család, békességgel megszentelt gyülekezet távozott az Ür házából, akik Istentől bíztatást, erőt és vigasztalást kaptak minden kérdésükre: »Elég néked az én kegyelmem, miért az én erőm erőtelenség által végeztetik el«. — A lelkészképesítő-vizsgák idejét október hó 4—9. napjaiban állapította meg Győry Elemér püspök, a lelkészképesítő bizottság elnöke. — A kaposvári egyházközség két tagja : Lakos bácsi és Lakos néni szivük indításából elhatározták, hogy az ottani ref. templomba az Ur asztalára minden vasárnap friss virágot adnak az életüket áldozó hős katonáinkra emlékeztetésre és figyelmeztetésül arra, hogy evangélomi református keresztyén hitünk úgy illatozzék, mint az élő virágok.
