Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1943-07-18 / 29. szám
146. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943. tanítói, akik a lelkekben lerakják a fundamentumot, akkor mi, lelkipásztorok a tetőt levegőre építjük. Szeretnénk, ha a második vád lelkipásztor-testvéreink lelkében szeretetteljes kéréssé oldódnék fel. A kérés pedig ez: küldjünk ifjakat a tanítói pályára! Keressük fel középiskolás növendékeinket és hassunk oda, hogy ezen az úton induljanak el Krisztus szolgálatára. Gondolkozásra késztet, hogyan fogy évről-évre a pápai állami tanítóképző-intézetben a ref. vallási! növendékek száma! A jövő iskolai évre már csak négy ifjú küldte iel kérvényét, kik közül hármat vett fel a tanárikar. Pedig alig van intézet, ahol olyan kedvezményeket élveznének a növendékek, mint itt. Az évi tandíj 100 pengő. A bentlakásért (élelmezéssel együtt) az évi ellátási díj 500 pengő. A szegénysorsú és jólelőmenetelű tanulók nagy kedvezményekben részesülnek. Az egyházkerület minden évben 1200 P segélyt oszt ki a tanítónövendékek között. A pápai gyülekezet is felkarolja őket. Minden évben tanul itt egv-két növendék, akik pápai családoknál kokvián (sorkoszton) élnek. Sőt az utóbbiak lakbérét is előteremtettük. Lassan azonban nem lesz kit segíteni. Ha így apad a tanítói pályára lépők száma, akkor a volt pápai református tanítóképző-intézetben nem lesz egy ref. vallású növendék sem. Küldjétek fát, iiogv faraghassunk nyilakat! Pápa. Bognár Károly vallásoktató lelkész. A barsi református egyházmegye közgyűlése. (Folytatás és vége.) Közgyűlés megnyugvással veszi tudomásul a jelentést az egyházi és iskolai élet rendes menetéről, a hívek áldozatkészségéről, az egyházi adók rendes időben való beszolgáltatásáról. Fájdalommal állapította meg azonban közgyűlés, hogy mutatkoznak aggasztó jelenségek is népünk életében. Tapasztalat szerint minden háborús megrázkódtatás kezdetben önmagába szállásra és a lelkiek felé vezet. Azután jönnek a megélhetési gondok, később a gazdasági konjunktúrák, a »fekete piac«, és a lelkek közönyösekké lesznek, elfásulnak. Az első világháború vége felé is élvezethajhászási hullám borította el a határországot. Ma is időszerű a belügyminiszter intelme azokhoz, akiknek pénzük és lelkűk van e véresen komoly időkben léha mulatozással kihívni a sok gonddal és megpróbáltatással küzdő tömegek, de minden jó érzésű ember ítéletét is. Közgyűlés fájda1« lommal veszi tudomásul, hogy már ma is városainkban tömve vannak a szórakozási helyek, a színház- és mozijegyekért szinte kézitusát vívnak az emberek, falvainkban pedig ezzel párhuzamosan ijesztő mértékben terjed az alkoholizmus, aminek megdöbbentő példája, hogy pl. egy 800 lakosságú község lakossága saját termésű borán és pálinkáján felül 60.000 P értékű szeszt fogyasztott el egy év alatt. Ez olyan jelenség, amely anyagi és erkölcsi vonatkozásban nagy veszedelmet jelent népünkre, amely szomorú jelenség mellett szótlanul nem mehetünk el. Kívánatos volna, ha az iskolánkíviili népművelési bizottság minden községben programmjába -venné az alkoholizmus elleni küzdelmet. Közgyűlés felkéri a lelkipásztorokat, tanítókat, presbitereket, hogy igehirdetésükkel, pásztori szolgálatukkal, példaadásukkal, tiszta, józan és imádságos életükkel világoljanak a hívek előtt. Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a felsőpéli gyülekezet presbitériuma mint fegyelmi bíróság 13 egyh,áztag ellen súlyos fegyelmi ítéletet volt kénytelen hozni, mivel a korszerinti templomi ülésrendnek nem engedelmeskedtek. Közgyűlés megelégedéssel tudomásul veszi, hogy újbars - marosfalva - kiskoszpiályi gyülekezetünkben a nyugalom és a rend helyreállott. Megnyugvással veszi tudomásul közgyűlés, hogy Nagysalló és társegyházai között évtizedeken át tartott ellentéteknek, viszályoknak egyházmegyei bíróságunk múlt évi ítélete végetvetett, mellyel a társult gyülekezeteket, egységbe olvasztotta s egyházközség új szervezeti szabályrendeletét elkészítette, mely jóváhagyás végett mai közgyűlésünk napirendjén szerepel. Közgyűlés szeretettel időzött lélekben a horhii és zólyomi gyülekezeteinknél s fájdalommal értesült mindkét gyülekezet és jelenlegi lelkipásztoraik súlyos helyzetéről. Közgyűlés köszönetét fejezte ki mindazon refor. mátus családoknak, akik egyházmegyénk gyülekezeteiben a multév nyarán megosztották otthonukat és kenyerüket az erdélyi szórvány-magyarság református gyermekeivel, úgy hogy ezek átlagban 4—5 kg. testsúly gyarapodást értek el. A nyaralás végén valamennyi gyermek ajándékot is kapott a vendéglátó családoktól, volt olyan is, aki lábbelit, sőt két-három teljesen új ruhát is vihetett haza. Közgyűlés arra kéri gyülekezeteinket, hogy ezt az áldásos összeköttetést erdélyi testvéreinkkel a jövőben is tartsák fenn, sőt bővítsék! Közgyűlés tudomásul veszi, hogy az egyházmegei missziói lelkészi állást az egyházmegyei tanács megszervezte, a díjlevelet megállapította s mindezt az egyházkerületi közgyűlés is jóváhagyta. Közgyűlés felhatalmazza az elnökséget és az egyházmegyei tanácsot, hogy a missziói' lelkész szolgálati szabályzatán nak elkészítése és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium előzetes engedélyének beszerzése után az állást töltse be ideiglenesen. Közgyűlés hálás elismeréssel vette tudomásul, hogy a kiskoszmályi árvaház ez évben is folytatta áldásos munkáját, most már Léván, jelenleg az egyházmegye épületében. Közgyűlés azon óhajának ad kifejezést, hogy ezen intézményünk mihamarább saját épületében folytathassa áldásos munkáját. . Közgyűlés megállapítja, hogy a missziói munkákra jótékony hatással voltak a Léván és Zselizen rendezett presbiteri és ifjúsági konferenciák, az árvaházunk által Léván, Kiskálnán, Üjharson, Farnadon rendezett körzeti, a szódói, garammikolai ifjúsági konferenciák, a pozbai, barsbaraskai, sárói gyülekezeti napok, a hontfüzesgyarnia'ti KIE^iap. Közgyűlés a missziói munkákkal kapcsolatban szeretettel hívja fel gyülekezeteinket és azok vezetőit a Darányi Diákház mozgalomra kérve, hogy ezen áldásosnak ígérkező, magasztos cél támogatása érdekében teremtsék elő a szervező-bizottság elgondolása szerint minden gyüleikezet lélekszáma után fejenként 1 P hozzájárulást téglajegyek eladásával, vagy ünnepélyek, előadások rendezésével. Egyházmegyénkben érsekkétyi és farnadi gyülekezeteteink megmutatták, hogy ez nem lehetetlen, amennyiben lélekszámúk szerint tőlük várt támogatásnál jóval magasabb összeget küldtek be a Darányi Diákházra. Közgyűlés örömmel veszi tudomásul, hogy vármegyénk dr. Hetényi Rezső alispán úr kezdeményezésével és hathatós támogatásával a Darányi Diák-