Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-06-06 / 23. szám

1943.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

117. oldal.

presbiter, aki csak vasárnap és akkor is csak a lelkipásztor kezében lát Szentírást. A vasárnapi igehirdetés csak akkor nem hatástalan, ha befelez valamit, ha betetőzi a hétköznapok lelki tusakodásait. Érdekesen különböztetett az előadó a »minta« és »mintha« gyülekezet között. Akkor erős az egyház, ha azt cselekszi, ami az Igéből nőtt ki. Akkor erős az egyháztag, ha időt ad az Istennek a vele való foglalkozásra. Istennek van ideje számunkra, legyen nekünk is időnk az Isten számára..

Mit üzennek katonáink a frontról és mi a kötelességünk velük szemben? Minden jó magyar embernek erről a szívéhez nőtt kérdésről szólt Szakái Ernő adászteveli lelkipásztor. Színes, a háború külső és belső hatásait érzékeltető kijelentései látható megilletődést váltottak ki az ősz presbiterek körében. Az egyház nem vonhatja ki magát a háború vérgőzös forgatagából. Önmagát sorvasztaná és létjogosultságának cáfolatát adná, ha kivonná magát. Sőt, az anyaszent- j egyház édesanyai jellege ilyenkor jut bőséges szerephez, mert ez is a saját fiait küldi a harcterekre. Kell, hogy az egyház szava a hit, szeretet és imádság erejével eljusson a legtávolabb küzdő fiaihoz is. Szólt a zöld és rózsaszin folyókról, a frontokról jövő és az otthonból menő tábori lapokról. Olvassuk a zöld lapokat, melyekben egy lelki sereg bontakozik ki és sorakozik fel, olyan, amilyent a Krisztus vár. Fogjuk meg kezüket, erősítsük hitüket a rózsaszín tábori lapokon keresztül. Legyen ott az egyház és a presbiter szeretteik mellett, vigasztalja őket, tartsa ébren reménységüket. Gselekedje az Igét: Tegyetek jót mindenekkel, különösen a ti hitetek cselédeivel.

Szíjj József takácsi lelkipásztor adta meg a választ arra a kérdésre, hogy milyen magyar nép kedves az Isten előtt. Az igazságot az Isten teremtette mondotta —, mi csak keressük azt. Isten a magyar nemzetitek is adott egy igazságot, azt nevezetesen, hogy a magyar legyen az övé. Ha teljesíti a magar ezt az igazságot, akkor kedves, ha nem, akkor nem kedves az Isten előtt. A magyar pogányságában is vallásos nép volt. Fehér lovat tűzön áldozott,, kifejezve ezzel a lélek tisztaságára, ég felé szárnyalására irányuló vágyakozását. Végig vezette a hallgatóságot a keresztyénné lett magyarság történelmén, amikor gőgössége, pártossága, széthúzó volta miatt sokszor kiesett a nép Isten kedvéből. Bemutatta a magyar embert is gőgösségében. Lenézi a város a falút, a; falú a várost, sőt már lenézi a falusi a falusit. Irtózik a falú sarától, mely beszennyezi a testet, de nem fél a várostól, ami beszennyezi a lelkét. Restell állatot letetni, de lelkét mozikban állati eledelnél is rosszabbal 'eteti. Nem hallagtunk a magunk vezetőire, de bedőlünk idegen vigéceknek. Hivő Krisztus követő magyar nép kedves Isten előtt. Legyünk Isten magyarjai, mert másban mi úgysem bízhatunk.

Eszméltető, léleképítő és ébresztő előadások voltak ezek kivétel nélkül. Ezek nyomán, mint Végh János esperes zárószavaiban megállapította, kérdések támadnak a lekekben. Megtettem-e presbiteri kötelességemet, olyan vagyok-e, amilyennek megrajzolták előttem a magyar presbiter mintaképét? Lehet, mondotta az esperes, a válasz az lesz, hogy »nem vagyak méltó«. De ne ijedjünk meg tőle, mert ezzel a vallomással kezdünk méltóvá lenni, ezután jön ugyanis a »tégy engem olyanná ...«

Ólé Sándor pápai lelkipásztor buzgó imádságával és a Himnusz eléneklésével ért véget a sok áldást adott konferencia.

Császár Károly.

SS 8 g ® S ®® ®SSí®S®S®S®S®S®S®S®«®S® ®® ® SS ® ® ® s ® ®

I VEGYESEK |

® S« g s S®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® SS® @® s ® ®g® ®

Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, /zog-y a pünkösd-másnapi perselypénz a papnövendékek palástalapja javára a kerületi és főiskolai pénztárhoz (Pápa) küldendő be.

— Győry Elemér püspök pápai lelkésszé meghívását egyhangúlag kimondotta a pápai gyülekezet presbitériuma június 1-én tartott nagylátogatottságú gyűlésében. Az egyhangú meghívás tényének megtörténtét magában foglaló határozatot népes küldöttség vitte át Győrbe június 4-én Ólé Sándor lelkipásztor és dr. Cseh-Szombathy László főgondnok vezetése alatt. A püspöki lakásban történt fogadás alkalmával dr. Cseh-Szombathy László főgondnok tolmácsolta püspök úr előtt a pápai presbitérium meghívását. Püspök Úr emelkedett hangú beszédben válaszolva jelentette ki, hogy a pápaiak meghívását elfogadja.

— Győry Elemér püspök mondott beszédet a theologiai akadémia é’s a Tóth Ferenc Kör záróünnepélyén. Az összejövetel közének után Tapsonyi Sándor III, é. tlieol. igehirdetésével kezdődött. A titkári jelentést Tapsonyi Sándor olvasta fel, melyből szemléletes! képet nyerhetett a hallgatóság a Kör múlt évi munkásságáról. A pályázatokra beérkezett pályamunkák megbírálását a felkért szaktanárok végezték. A bírálatok eredményeképen a következők nyertek pályadíja,kat: Győry Elemér püspök adománából 30 P-t Tapsonyi Sándor III. é. pn. az ószövetségi tétel: Az Ószövetség igehirdetésünkben és vallástanításunkban kidolgozásáért. Az újszövetségi tétel kidolgozásáért: Isten igazsága (Római levél alapján) 10 P jutalmat kapott Grastyán Endre I. é. theol. Rendszeres theologiából: A kereszt theologiája c. tétel kidolgozásáért 20 P-t kapott Pongrácz Magda IV. é. theol. A gyakorlati theologiai tétel: Református földművelő népünk vallásossága és lelkigondozása kidolgozásáért a 20 P jutalmat megnyerte Tapsoni Sándor III. é. theol. A prédikáció díjat 10 P-t megnyerte Tapsonyi Sándor III. é. theol., a bibliamagyarázati tételnél 10—10 P-t kapott Tapsonyi Sándor III. é. és Csémi Lajos I. é. theol., a vallásos felolvasásért; Kerkapoly Károly és alapítványa 10—10 P jutalmat kapott Tapsonyi Sándor III. é. theol. és Fekete Sándor 1. é. theol. Az évj záró imádság díját 10 P-t Tapsonyi Sándor III. é. pn. nyerte meg, egyenként Csémi Lajos, Dékány Endre és Nagy Lajos I. é. theolqgusok 5—5 P-t nyertek e tételnél. Dr. Benedek Sándor, a Kör tanárelnöke köszöntötte Püspök Urat és felkérte, szóljon az ifjúsághoz. Győry Elemér püspök záró beszédében hangsúlyozta az önképzésnek a lelkipásztor életében való nagy fontosságáról. Rámutatott arra, hogy a lelkipásztori pálya a legszabadabb és legellenőrizhetetlenebb, ép ezért az önképzést már diákkorban meg kell szokni,, hogy az a lelkipásztori életben is tovább folytatódjék. Két dolognak a lelkipásztori munkába való beiktatása: a csendes óra és valamely theol. tudományban való továbbképzés olyan fontos, mint a vasárnapi igehirdetésre való lelkiismeretes előkészülés. Legyen a lelkipásztornak imaélete, igeélete és úrvacsoraélete. Az úrvacsorát ne azért vegye fel. a lelkipásztor, mert ő szolgáltatja ki másoknak, hanem benne és családja életében váljék bizonyossággá az úri szent-