Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-05-09 / 19. szám

98. oldal. DUNÁNTüLI protestáns lap 1943. serkentik fantáziájukat, egyszóval elérjük velük célun­kat, azt hogy gondolkodásuk önként is és probléma­­szérűén a kerekedelmi dolgai körül forogjon. így készül­nek elő lelkileg is, mert hisz a lelki előkészítés leg­eredményesebb módja az önelőkészítésre juttatás: a felébresztett érdeklődés. — Az érdeklődés e pályán való boldogulás titka később is. Ez minden kereskedői leleményesség és fáradhatatlanság rugója és így a siker titka. De nemcsak az érdeklődés felkeltésében és a pálya bemutatásában van jelentőségük ezeknek az elő­adásoknak, hanem a lelki előkészítés más területén is. Ma, amikor még mindig polémizálnak azon, hogy lehet e becsületes magyar ember jó kereskedő, hitvallás jelle­gük van. Lehet és érdemes, itt vagyunk rá tanukul. Az erő az benne, hogy nem papok és tanárok mondják ezt, hanem kereskedő emberek, akik kijelentése mögött ott állnak ők maguk személyes bizonyságokul, és anyagi vonatkozásban pedig ott vannak jól menő üzle­teik. Igazán nemes erkölcsi felfogás sugárzik ezekből az előadásokból, ahogy munkájukról, a vevőkről és a haszonról beszélnek. Arról, hogy a kereskedőnek mun­kája igazi eredményét a vevőkön kell látnia: a sok és megelégedett vevőn. Ez az igazi boldogság, a szolgálat öröme. Szünidőkben (szénszünetes karácsony, nyári vaká­ció) egyesével, kettesével kimennek hozzájuk növendé­keink praktizálni és ott a helyszínen, gyakorlatban győződhetnek meg szavuk hitelességéről. Egy kis gya­korlati kóstoló reálisabbá teszi a képet mind az üzlet­ről, mind az irodáról. Ennyi tapasztalattal is előbbre lesznek majd pályájuk kezdetén. A személyes kapcsolat mellett, amelyet eddig fő­ként csak a kiskereskedőkkel építettünk ki, anyagi szá­lakkal is összefűzzük iskolánkat környezetével. A nagy gyárvállalatok és pénzintézetek kérésünkre folytatólagos ösztöndíjakat Ígértek a gimnáziumból jeles és jórendű bizonyítvánnyal átjövő tanulóknak, hogy diákanyagunk javuljon. Kapcsolatkeresésünkre már megindult a visszhang is. Egyik verseny kirakatrendező cég egyszáz pengős kereskedelmi tárgyú pályatétel kitűzését ajánlotta fel iskolánknak. Ilymódon élővé és kölcsönössé vált keres­kedelmi középiskolánknak környezetével való összekap­csolása, gazdasági hátterébe való beépítése. Mind ennek természetesen csak eszközi jelentősége van. Pápa, 1943. április 13. Zimányi Alajos. Dr. Tóth Endre egyházkerületünk új lelkészi főjegyzője 1899 december 7-én Hajdúszoboszlón született, ahol atyja kántor volt. Édesanyja Biró Erzsébet a biharderecskei lelkipásztor­nak volt a leánya. Isten a kántori családot gazdagon megáldotta gyermekekkel, az új főjegyző 15 gyermek közül a 4-ik. Elemi-iskoláit szülővárosában végezte. Amikor édesatyját a pápai kollégium főiskolai ének- és zenetanárnak választotta meg, a hajduszobosziói pol­gárista a pápai kollégium diákja lett. 1918-ban itt tett jeles eredménnyel érettségit, Vili. osztályos korában bevonult katonának, jelenleg tartalékos tábori lelkész. A theologiát Pápán végezte, mindkét lelkészi vizsgáját jeles eredménnyel tette le. Pápai diákoskodása alatt élénk részt vett az ifjúság különböző egyesületeinek munkájában, az Ifjúsági Képzőtársaságnak és a Tóth Ferenc Körnek titkára, a Főiskolai Gyorsírókörnek és a Főiskolai Énekkarnak ifjúsági elnöke volt. Verseivel és prózai munkáival többször nyert pályadíjat úgy a Képző­társaság és a Tóth Ferenc Kör, mint a főiskola pályá­zatain. Két évet töltött az utrechti egyetemen, ahol dr. Antal Géza megbízásából egyháztörténeti kutatásokat végzett a magyar—holland kapcsolatok köréből. Haza­jövetele után Kaposvárott önálló hitoktató lett. 1924— 1927-ig helyettes theol. tanár a pápai theologia egy­háztörténeti tanszékén. 1927-ben a pápai ref. egyház­megye történetéről írt szakdolgozatával megszerezte a theol. m.-tanári képesítést, ugyanebben az évben Hamel Bruininx a soproni országgyűlésen című értekezésével a debreceni egyetemen hittudományi doktori címet nyert. 1927-től mindmáig pápai rendes theol. tanár. 1932—39. években a gyakorlati theologiai tanszéken működött, azóta ismét az egyháztörténeti tanszéket tölti be. 1942- ben a debreceni egyetemen az egyháztörténeti szak­csoportból egyetemi magántanári képesítést szerzett. Képességeit az egyházi közületek korán felismerték, egymásután nyerte megbízatásait, melyeknek mindig kiváló eredménnyel tett eleget. 1935-től egyházkerületi beímissziói előadó, 1939 óta egyházkerületi lelkészi jegyző. Tagja számos egyházkerületi és konventi bizott­ságnak, A pápai egyházmegye tanácsbírája, a pápai egyházközség presbitere. Mint prédikátor és előadó sok helyen szolgált. Dunántúl alig van nagyobb gyülekezet, ahol meg ne fordult volna, de számos alkalommal kér­ték őt más kerületekbe és országos konferenciákra is szereplésre. Az egyházi irodalom terén kora ifjúságától fogva munkálkodik. Egyik megalapítója és szerkesztője volt a dunántúli egyházkerület néplapjának, az Élet Útjának. Lapunk hasábjain is gyakran találkoztunk nevével. Önálló alakban megjelent müvei körül a már fentebb említetteken kívül megemlítjük Mándi Márton Istvánnak 193í-ben megjelent életrajzát, melyről az ország első történészei szólnak nagy elismeréssel, a Jákob kútjánál (1935) c. egyházibeszéd kötetét, a teljesen ismeretlen adatok alapján feldolgozott Torkos Jakabról mint igehirdetőről készült tanulmányát, A ref. lelkipásztor munkája a gyülekezetben c. pompás összefoglalását. Hosszú éveken át beható levéltári kutatásokat végzett a pápai főiskola és az itteni egyház múltjáról. A pápai főiskola történetéről éveken át speciálkollégiumokat tar­tott a theologusoknak. A pápai új templom felszentelé­sére megírta a pápai gyülekezet történetét, mely pél­­gányképe az ilynemű munkáknak: minden sora adato­kon épül, higgadt tárgyalása, evangéliomi életfelfogása vonzóvá és lelkesítő olvasmánnyá teszi mindenki szá­mára. Egyházkerületünk történetének felemelő szakaszát tárgyalja A patens története a dunántúli ref. egyház­­kerületben (Debrecen, 1940) c. mű és a belsősomogyi egy* házmegye élete Mária Terézia korában c. tudós mun­kája nélkülözhetetlen lesz mindazok számára, akik e kérdéssel foglalkoznak. Élete javakorában áll, még isten kegyelméből sokat várunk tőle úgy tudományos mint gyakorlati téren, P. J. — A győri Protestáns Kör igen értékes soro­zatos előadásokat tart a Kálvin-kultúrházban havonként, az ismeretlen protestáns nagyságok megismertetésére. Kapi Béla evangélikus püspök Bornemissza Péterről, Győry Elemér református pőspök Szenczi Molnár Albert­ról, Fehér Géza leánygimnáziumi c. igazgató, ref. pres­biter a két Bolyairól, dr. Vízváry Katalin leánygim­náziumi tanárnő Petróczi Kata Szidónia életéről és költészetéről tartott előadást. Szabó József ág. hitv. ev. ig. lelkész május 16-án fog előadást tartani Ady Endréről.

Next

/
Thumbnails
Contents