Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-05-24 / 20. szám

96. oldal DUNANTüLI PROTESTÁNS LAP 1942. Szent Lélek ajándékáért buzgón könyörögni, hogy a jgaláciabeliekhez írt levél megragadó hasonlatát hasz­nálva: éljünk többé nem mi, hanem Krisztus éljen mi bennünk és amely életet e testben élünk, az Isten Fiában vetett hit által éljük azt. Erre a megélésre van szükségünk. Sokan mondották már államférfiak és igehirdetők, hogy valóságos apokaliptikus időket élünk. Megnehezedett az idők járása felettünk. Min­denkinek kétszeres terhet kell hordoznia és három-négy ember helyett dolgoznia. Rászakadt az emberiségre a hétszeres jaj. Felkeltek a föld népei és hadakoznak egymás ellen. Ebben a minden képzeletet felülmúló világháborúban nem is annyira egyes nemzetek, mint inkább világnézetek harcolnak. Uj világ van kialakuló­ban. Ámde ez az új világ csak úgy lesz jobb és boldo­gabb, mint amilyen letűnő világunk, ha mi egyen­­egyen Szentlélekkel megteljesedett emberekké válunk és megerősödve a belső emberben, elhárítunk min­den akadályt a Szentlélek útjából és »híven által ad­juk néki magunkat«. Akkor bennünk is több megy végbe, mint amennyire törekszünk, rajtunk keresztül másokra is több hatóerő fog kiáradni, mint a meny­nyit mi gondolunk és ^gazdagabb lesz a Lélek ^gyü­mölcseinek termése (Gál. 5:22), mint amit mi remé­lünk. Csak úgy lesz ez a mi világunk istenországának földi vetülete, ha mindnyájan kivétel nélkül min- j den ágazatban katholikusok és protestánsok és minden j nyelvben: magyarok, és szlovákok, szerbek, meg ro- l mánok, németek és angolok, olaszok és oroszok,, s min- j den egyéb nemzetből valók megértjük egymást és a j pünkösdi tanítványokhoz hasonlóan Jézus Krisztus tanúbizonyságai leszünk és mint az *Ö ió vitézei har­coljuk a hitnek harcát. Ezért a gyülekezetben, családi és magán áhitatunk óráin megszűnés nélkül könvö­­rögjünk: Óh, Isten Lelke, azért leérünk téged, Közöld velünk is munkás segítséged S a nekünk szerzett jókban részesíts; Világosítsd értelmünknek homályát, Hárítsd el a szentség sok akadályát S hit által Krisztussal egyesíts. Az Igét tegyed bennünk hathatóssá, Énekünk, könyörgésünk tedd buzgóvá, Ruházz fel galambi szelídséggel, Vigasztalj minket keserűségünkben, Adj lelki erőt, biztass félelmünkben, Töltsd bé lelkünk édes békességgel. Óh, áldott Lélek, tőlünk ne távozzál, Hanem mindörökre bennünk lakozzál. (127. dicséret.) Győry Elemér. Pünkösd. A keresztyén életnek kimagasló állomásai: kará­csony, nagypéntek, husvét, áldozócsütörtök és pünkösd. Karácsonykor az Ige testté lett és lakozék mi­­közöttünk; nagypénteken Krisztus megmutatta, hogyan lehet emberi formában mindhalálig engedelmeskedni az istennek; husvétkor széttépte a halál bilincseit s diadal­­mat nyert az enyészet felett az élet; áldozócsütörtökön elégtételt adott neki Isten, felvitte a mennybe s ültette ott a maga jobbjára. Pünkösd pedig Jézus amaz Ígére­tének beteljesedése: „János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap múlva“. Óh, milyen szomorúak és csüggedtek voltak a tanítványok Krisztus mennybemenetele óta. De mégis ott maradtak minden Jeruzsálemben az Úr pa­rancsához híven, mint az írás mondja: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának... És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mind­nyájan Szentlélekkel és kezdének szólni más nyelveken.“ Ennyit mond az Ige a Szent Lélek kitöltetéséről. Ami ezután van feljegyezve az írásban, az már a Lélek munkájának áldott gyümölcse. A más nyelveken szólás, a keresztyén egyház megalakulása természetes követ­kezményei a Szent Lélek kitöltetésének. Három évig voltak együtt az Úrral tanítványai, mégis hányszor ki­ütközött gyarló, emberi természetük. Csak magukkal törődtek, magukat féltették, maguk akartak mindenütt az elsők lenni s nem értették meg Krisztus felséges tanítását és példaadását: aki közöttetek első akar lenni, legyen utolsó, mindenek szolgája. Pünkösd ünnepén azonban megváltoztak. Félénk­ségük eltűnt, s bátran bizonyságot tettek a megismert igazságról. Életük sem volt drága, csakhogy elvégez­hessék a munkát, melyet vettek az ő Űröktől. Hogy ebben a világban oly sok a könny, annyi a bánat, annak az az oka, hogy ma is sokan vannak, akik ha­sonlók az efezusbeliekhez, akiktől midőn megkérdezte Pál: „vájjon vettetek-e Szent Lelket, minekutánna hí­vőkké lettetek“, — azt felelték: „Sőt inkább azt sem hallottuk, vagyon-é Szent Lélek“. Óh, azért nincs egyakarat, békesség, mert nem a Szent Lélek munkálkodik a szívekben, hanem a világ lelke. A Szent Lélek által átformált élet gyümölcse újjá­születés, a világ hatása alatt álló lélek munkájának eredménye: kárhozat. Hogy milyen csodálatos ereje van Isten Lelkének, már az első pünkösd ünnepén látjuk a tanítványokon, akik kezdének szólni más nyelveken. Azok az egyszerű halászok és vámszedők Isten Lelkének csodálatos mun­kája által úgy tudtak beszélni, hogy a hallgatók meg­keseredtek szívükben és azt kérdezték: mit cseleked­jünk, atyámfiai, férfiak ? . . . Ez a megkeseredés azt jelenti, meglátták eddigi életük bűneit s megértették, hogy tovább nem járhatnak azon az úton, melyen eddig jártak. A pünkösd világo­san tanítja, nincs más erő és hatalom, mely képes meg­nyitni lelki szemeinket, csak az Istennek Lelke. Ha a lélek szemei megnyíltak, meglátjuk, csak polyva volt mindaz, .amit eddig értéknek gondoltunk, s örök érté­kek egyedül a hitnek gyümölcsei. S megértjük, nincs semmi, ami el tudja égetni a bennünk levő polyvát, mint az a mennyei tűz, mely kettős tüzes nyelvek alak­jában szállott alá a tanítványokra. A tűz nemcsak pusztulást és halált eredményez­het, hanem életet és megtartatást is. Mi lenne velünk a tél hidegében, ha nem érezhetnénk a kályhánkból kiáradó meleget? Hogyan táplálkozhatnánk, ha nem ismernénk a tüzet, amellyel megfőzzük a testünket táp­láló eledeleket? És ha a földi tűz is lehet áldás forrásává, meny­nyivel inkább az a mennyei tűz, mely fénylik és utat mutat nekünk, mint egykor Izráelnek a pusztai vándor­lás alatt s felmelegít akkor, ha a közöny miatt jég­hideggé vált lelkek között kell élnünk. Az első keresztyének élete ma is példaképen ra­gyog előttünk. „Minden nap egyakarattal kitartva a templomban és megtörve házanként a kenyeret, része­sednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel, dicsérve az Istent és az egész nép előtt kedvességet találva.“ Hozd el óh Istenünk ismét azt a boldog időt, midőn egyedül a szeretet tüze lángol a lelkekben ! Hozd el azt a boldog kort, midőn minden nép testvérnek te­kinti egymást, s Istentől kapott lelki-testi tehetségét arra

Next

/
Thumbnails
Contents