Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-05-17 / 19. szám

1942.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

93. oldal.

künkbe: nem veszhetünk el, mert a Mindenható ügye és igazsága végül diadalmaskodni fog! Boruljunk le mélységes hálaadással Istenünk előtt azért, hogy ez a "harc már a második esztendőben távolmaradt határainktól s hogy ezekben a nopakban is nyugalomban tárgyalhatjuk egyházi ügyeinket.

Hangsúlyozta továbbmenően Balogh Jenő dr., hogy ha az Ür úgy rendelné, esetleg nagy és súlyos áldozatokra is mindenkor készen kell államink. Másfelől b iztos abban, hogy a lelkipásztorok az igehirdetésben, a némzeti lélek ébrentartásában, a tanítók, tanárok pedig a nemzetnevelés terén dolgukat az esetleges nehézségek ellenére is minden tőlük telhető móídon, a legnagyobb erőfeszítéssel teljesítik. Bizony feladataink ez élethalál-harcban megsokasodtak ...

— Párhuzamosan azzal a bírálattal, amely az előző nemzedékek munkáját valami fanyar lekicsinyléssel csekélybe szokta venni; újabban többször elhangzott az a szemrehányás is, hogy a nemzetnevelés terén sok mulasztást követtek el az elődök. Bizonyára minden szervezetben vannak gyarlóbb tagok, egyéni fogyatékosságok, de általában vitatom, hogy — amint imás felekezetek, különösen a romái katolikus és evangélikus egyház is a maga sók iskolájában, ezenfelül a magyar tanárok és néptanítók ezrei különböző iskolákban a nemzetnevelésben buzgón törekedtek munkálkodni, épúgy a magyarországi református egyházban a lelkipásztorok, tanítók és tanárok többsége igenis nevelni, is akart, iparkodott e téren is hivatását teljesíteni, az oktatáson felül. Különösen pedig püspökeink az igehirdetéssel egyben, élesztették és nevelték — ragyogó példát mutatva — a nemzeti lelket is! A múltra nézve tehát a nemzetnevelés dolgában egyházunk általánosságban nem érezheti magát »munkával adós«-nak ... (Folyt, köv.)

@SS®®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®®@ @ ®

§ VEGYESEK §

®®®@@®@S®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®@@®®®®@@@@§

Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a pünkösd másnapi perselypénz a papnövendékek palástalapja javára a kerületi és főiskolai pénztárhoz (Pápa) küldendő be.

— Az egyetemes konvent lelkészi alelnökévé

a konvent legutóbbi ülése Medgyasszay Vince dunántúli református püspököt választotta meg nagy egyértelműséggel.

— Benedek Zsolt konventi főtanácsos, Kiss

József konventi tanácsos. A Magyar Értesítő jelenti: A Református Egyetemes Konvent több érdemes, régi főtisztviselőjét a legutóbbi teljes ülésen szép előléptetésben részesítette. Benedek Zsolt dr. konventi tanácsos, kormányfőtanácsosnak, református egyetemes konventi főtanácsos címet adományozott, Kiss József dr. titkár, kormánytanácsost az állami rendszerű V. fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő és egyben neki a konventi tanácsos cimet adományozta. Tóth Lajos lelkész-segédtitkár titkár lett, Nagy Sándor volt bukaresti lelkipásztort a konventi tisztikarban véglegesítette s ugyanekkor titkárrá nevezte ki. Sajtos Jolánt kinevezték konventi gépirónővé. A világi elnöki székből Balogh Jenő főgondnok, v. b. t. t., a Konvent áldáskivánságait fejezte ki. (MÉ.)

— Kormányképviselő. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a komáromi református (koed.) tanítóképző-intézetben a folyó tanév végén tartandó képesítő vizsgálatokra Csekő Árpád pápai m. kir. állami tanítóképző-intézeti igazgatót küldötte ki kormányképviselőnek.

— A székesfehérvári Konfirmált Ifjak Egyesületének Soli Deo Gloria Szövetsége május 3-án népi írók közreműködésével nagy irodalmi estet rendezett a Vörösmarthy-kör helyiségében. Itt voltak Veres Péter, Nagy István, Sinka István, Darvas József. Veres Péter: Parasztság, magyarság cimen adott elő. Nagy hatással volt a hallgatóságra. Nem azzal, hogy külsőben még teljesen őrzi a parasztok viseletét, beszéli jóizü nyelvüket, hanem amit mondott. Őszinte sikert aratott Sinka István is mélyről jövő, magyar izű, szép verseivel. Különösen „Kár neki sebbel lehullani“ tetszett. Nagy István „Egy vidám történet“ cimen felolvasott, kitünően megirt, humorral ízesített, sikerült novellájával biztosan sok olvasót szerzett magának. Darvas József „Hűség a néphez“ cimen arról értekezett, elszakadhat-e a városba került nép fia a falutól. Tanulmányát így foglalhatnánk össze: „Hűség a néphez, a dolgozó magyar milliókhoz, ahonnan vétettél.“ A népi irók mellett Horváth Ágnes konfirmált leány, líceumi növendék finoman kidolgozott, meglepő szavalóképességgel előadott versekkel aratott megérdemelt tapsokat. Sinka, József Attila, Sértő és Erdélyi verseket szavalt. A m. kir. Szent István 3. honvéd gyalogezred zenekara Helényi Gyula honvédkarnagy vezetésével Kodály: Intermezzo a „Háry János“ c. daljátékból című darab játszásával növelte az est sikersorozatát. A tartalmas, jól sikerült irodalmi délutánt Lászay Géza a Vörösmarty Kör háznagya vezette be s Bódás János lelkész fejezte be. Az irodalmi délutánt Bóna József helybeli középiskolai vallásoktatólelkész rendezte meg a Konfirmált Ifjak Egyesülete lelkes ifjú gárdájával. A megjelent népi írók hódítottak. Nemcsak a tapsorkánok erejéig, hanem hódítottak azzal, hogy könyveikért, amelyeket a Konfirmált Ifjak Egyesülete az est alkalmával árult, valósággal tolongtak az előadás végén. Olyanok is, akik a magyar sorskérdésekkel foglalkozó könyvekért talán most adtak először pénzt. Ez az elragadtatás legőszintébb, legletagadhatatlanabb megnyilatkozása, de legmaradandóbb is.

— Presbiteri konferencia. A drégelypalánki ref. egyházmegye június hó 4-én Ipolyságon egyházmegyei presbiteri konferenciát tart, amelyen az igehirdetést Kövy Árpád losonci ref. lelkipásztor fogja végezni. Ez alkalommal elismerő irattal fogják kitüntetni azokat a gondnokokat és presbitereket, akik 25 év óta szolgálják egyházukat.

— A kaposvári református gyülekezet leány- és fiúifjúságát látta vendégül az egyházközség műsoros szeretetvendégségen. Az együttlétet dr. Magay Ferenc gondnok nyitotta meg kedves szavakkal, majd leperegtek a müsorszámok. Dr. ikafalvi Farkas Béla lelkipásztor összefogásra és egyesületi életre buzdította a megjelenteket, végül igemagyarázatot tartott. Az összejövetelt ima és ének zárta be.

— Ajándék a harctérre. Győrből sok szeretetcsomag ment a karácsonyi ünnepek alkalmával az orosz földön harcoló vitéz honvédeink számára. Az ajándékok közül kiemelkedik Bartalos Sándor református atyánkfia és kedves felesége szeretetadománya, melyet Szabó perene zászlós a következő levélben köszönt meg: „Életem legszebb ajándékai közé fog tartozni az a biblia, melyet Nagyságos Asszonyom szeretetcsomagjából ma-