Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-05-17 / 19. szám

Ötvenharmadik évfolyam-»-------pţ Főt. és mélt. Medgyasszay Vince püspök úrnak ^ Q jjÄP

Pápa, 1942 május 17

A DUNÁ.« ,uli REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

________________________ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP._______________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. FONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOSTHÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ 1 TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

A presbiteri szervezet fejlődése a magyarországi református egyházban.

(Folyt, és vége.)

Pokoly szerint Í612—1618 között állították fel Pápán a presbitériumot. Pokoly írja, hogy kezei között olyan adatok vannak, amelyekből egyet-mást meg lehet tudni az első magyar református presbitérium keletkezéséről, szabályzatáról. Fogarason találta az adatokat. Az egyházközség matriculájában. 1656 február 22-én írta be valaki, igen nagy valószínűség szerint az iskola rektora, Helmeczi János a pápai presbitérium szabályzatát. Ez a szabályzat Fogarasba került. Fogaras távol lévén az egyházközségtől, külön szervezettel bírt. Bethlen Gábor a gyülekezetnek szabályzatot akarván adni, elkérhette Kapizsav Pálffytól a pápai presbitérium szabályzatát.

Thury Etele is foglalkozik említett művében az első magyar református presbitérium felállításával és ő 1617-re teszi a pápai presbitérium megalakulását.11 Megjegyzem, hogy Thury, habár tudja, hogy Pokoly közölte a Prot. Szemle 1901-es évfolyamában a fogarasi matriculában talált szabályzatot, mégis teljes] egészében beiktatja ezt művébe, hogy »mint a hazai református egyházak között, egyházkerületünkben legelőször meghonosított intézményről, itt a maga helyén kimerítő tájékoztatás legyen«.12

A XVIII, század folyamán két döntő fontosságú esemény történt a magyar református egyház életében, amelyek azután véglegesen eldöntötték az egyház kormányzásának mikéntjét és irányát. Az egyik a bodrogkeresztúri konvent 1734-ben, a másik a budai zsinat 1791-ben.

Az 1715. évi országgyűlés semmibe véve a szatmári békének a protestánsok vallásszabadságát biztosító rendelkezéseit, kimondotta: Si quis privatorum Augustana vei Fíelvetica Confessione in persona vei causa religionis se gravatum existimaverit, occasione tabs gravaminis suo privato, et non communi nomine pro remidio ad regiam duntaxat Maiest. recurrere mover.it. Tehát csak egyenként és nem tömegesen lehetett orvoslásért folyamodni. Az 1731 március 21-én megjelent első Carolina Resolutio ellen több panaszos felterjesztés történt, mire 1734 október 20-án megjelent a II. Carolina Resolutio, mely sok tekintetben könnyítve a helyzeten megengedte négy-négy protestáns superintendens választását, de azzal a feltétellel, »ne populo novum per hoc onus accedat«. Az egyháznak nehéz helyzetét látva és átérezve 1734 novem-31 T. E. i. ni. 178. o.

32 U. o.

bér 5-én Bodrogkereszturon összejött a református egyháznak rangra, tekintélyre és vagyonra nézve számos kiváló tagja és ott elhatározták, hogy minden szuperintendens mellé egy főkurátor, minden esperes mellé pedig egy coadjutor curator választassák. Egy főkurátor pedig külön szqperintendencia kijelölése nélkül. Zoványi szerint ez lett volna az egyetemes főgondnok. Elhatározták továbbá,, hogy a szuperintendensek és a főkurátorok évenként közös tanácskozásra gyűlnek össze. A kurátori intézmény létesítésével a világi elem előtt megnyílt a tér, de ezzel megindult az az áldástalan küzdelem is, amelvet a hierarchia és a küriarchia harcának neveznek.13 *

Az 1791. évi budai zsinat az egész egyházi szervezetet presbiteriális alapokra építette fel. A három kánon ezt mondja: Quia ecclesiae ex auditoribus et doctoribus constant, cuivis membro aequale ad potestatem ecclesiasticam jus esse debet.

A negyedik kánon pedig: Singula ecclesia habet jus et 'Obligationen! se per suitrn presbitérium regend! etc. etc. Kimondja továbbá a negyedik kánon, hogy a presbitériumok tagjai a patronusok, a papok, az iskolamesterek, tanárok, kurátorok a vének, s mindazokat a jogokat, amelyeket eddig a pap gyakorolt, ezután a presbitériumok gyakorolják. A lengyel wegrowi zsinat nagyon nagy hatást gyakorolt a budai zsinatra. A paritás elvét igyekezett mindenáron kiépíteni, pedig ez az elv nem szükségképpeni következménye a presbiteri rendszernek.11 E szervezet szerint mindennek az alapja az egyházközség és ennek presbitériuma. Annyira megy, hogy a szervezet minden fokán a különböző közigazgatási hatóságok vezető tagjainak a megválasztását is a presbitériumokra bízza. Emellett azonban a presbiteri elveket megcsufolva, a presbitériumokban helyet ad a patrónusoknak.

A budai zsinat kánonai királyi jóváhagyást nem nyertek. Azonban mégis azt látjuk, hogy a presbitériumok szerte az egész országban felállíttattak. A presbitériumok felállítása, illetve megszervezése nem egységes szempontok szerint történt. Egv néhány helyen az egyháztagok választása útján alakult, más helyen önmaga egészítette ki magát. Egyik helyen teljes önállósággal intézte az ügyeket, másik helyen nem is lehetett önálló szerv, mert a községi elöljáróság is tagja volt. Egyik helyen a tagokat életfogytig választották, más helyen csak meghatározott időtartamra. Ez volt a helyzet nagy általánosságban egészen az 1881-es debreceni zsinatig, amikor sok vajúdás és még több szenvedélyes harc után tételes törvénnyel nyert rendezést ez a sokat vitatott kérdés.

13 Dr. Bartók Gy.: A ref. egyházak presbiteriális szervezete 117. o. és Kérészy Z.: Egyházjog. 138. s köv. o.

34 B. Gy. i. m. 127. o.