Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-04-25 / 17. szám
80. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. Ajkai árvaház. A szeretetmunka természetének megfelelően, csendben, észrevétlenül végzi áldásos munkáját már harmadik éve az ajkai árvaház. 16 református árvagyermek nyer nap-nap után testi és lelki gondviselést: Kenyeret, Igét, szeretetet a szeretethajlék falain belül. Az árvaotthon fenntartása, a kenyérgond elűzése az ORSz támogatása mellett csak azz ország minden részéből érkező élelmiszer- és pénzadományokkal lehetséges. Az adakozásból az elmúlt 1941. évben az alább felsoroltak vették ki részüket pénz- és élelmiszer, ruha adományaikkal. V Pápai ref. egyházmegye gyülekezetei és egyesek: Egyházmegyei pénztár 129.94 P, bakonyszentkirályi ref. egyház 23.67 P, tapolcafői ref. egyház 12.20 P, tósoki ref. egyház 5.70 P és 56.60 P értékű élelmiszer. Nyárádi ref. egyház 28 P, dudari ref. egyház 14.20 P, dudari ref. iskolá;sgyermekek 5.40 P, csöglei ref. egyház 21.29 P, csöglei ref. iskolásgyermekek 10 P, dákai ref. egyház 14 P, győrszemerei ref. egyház 6 P, takácsi ref. egyház 20 P, adorjánházai ref. nők és egyház együtt 100.40 P és két szeretetcsomag mintegy 35 P értékben, adorjánházai iskolás gyermekek 14.60 P, felsőgörzsönyi ref. egyház 10 P, mezőörsi ref. egyház 11.04 P és 12 P értékű élelmiszer, szombathelyi ref. nőszövetség 20 P és két szeretetcsomag 49.20 P értékben. Az ajkai ref. gyülekezet adományai: 200.39 P készpénz, 260.98 P értékű vegyes adomány 445.50 P értékű kész étel (ebédre, vacsorára hívják meg a gyülekezet tagjai a gyermekeket, ebéd 40 fillérrel, vacsora 30 fillérrel értékelve), 713.77 P értékű élelmiszer, csetényi nőszövetség 4 P értékű szeretetcsomag, szennai ref. iskolás gyermekek és leányegylet 12 P, Ajka község 25 P, ajkai üveggyár 100 P értékű felszerelés, bodajki ref. leánykor 7.52 P értékű élelmiszer, Mátyás János jpadragi ref. presbiter 30 P készpénz és 18 P értékű tűzifa, fasori ref. nőszövetség 10 P, Parragh G,ábor nyug. Máv. .felfigyelő Budapest 50 P, az or szág különböző részeiből egyesek és közületek mintegy 60 P. A Lélek szele a háborúk viharai közben is jár. S Vannak, akik nemcsak a feleslegtől, de a jegyrendszerrel kiszabott szükségesből is tudnak adni, mert akarnak adni. — A szeretet hatalmát áldom. Ajka. Varga Kálmán lelkipásztor. t KÖNYVISMERTETÉS ^ ---------- - -------- ^ Bereczky Albert és Békefi Benő: Igehirdetés és evangélizáció. Szabó Bálint esperes előszavával. Budapest, 1942. A belsősomogyi református lelkészegyesület kiadása. 48 1. A belsősomogyi református egyházmegye missziói bizottsága evangélizációs napokat rendezett az egyházmegye lelkipásztorai részére s ezeken Bereczky Albert és Békefi Benő szolgáltak egy-egy előadással. Bereczky előadásának címe „Életünk főfoglalkozása“ volt, Békefi előadásának címe pedig „Tapasztalataim és látásaim az evangélizációs szolgálatban“. Ezeket az előadásokat tették e könyvecskében mindenki számára hozzáférhetővé s ezeknek az evangélizációs napoknak áldásával és lelki mélységeivel foglalkozik Szabó Bálint esperes az előszóban. Bereczky Albert szól az igehirdetés „lehetetlenségéről“, azaz arról, hogy egy-egy gyarló ember miként vállalkozhatik Isten beszédének, Isten igéjének hirdetésére. A Második Helvét Hitvallásra hivatkozással mondja: igaz ugyan, hogy a bizonyságtételt emberek végzik, de ezekben és a választottak szívében is maga Isten szólal meg Szendéikével. így oldódik meg az igehirdetés „lehetetlensége“. Mivel azonban sokszor csak az igehirdető beszél, de ugyanakkor nem tesz mellette bizonyságot Isten, azért az ilyenek nem igazi prédikációk, hanem csak pótlékai az igehirdetésnek, amik legtöbbször, különösen a színészi, szónoki, költői, bölcselkedő és theologus vonások túlzásba vitelében mutatkoznak. Mivel azután mindez csak pótlék, azért a való helyzetnek az felelne meg, ha az igehirdetők beismernék, hogy „nem tudnak igét hirdetni“, aminek legelemibb oka az, hogy nem ismerik az igét, mert — amint ő mondja — „ha ismerném az igét, akkor az ige megoltalmazna attól, hogy szinészkedéssel, vagy szónoklással, költőieskedéssel vagy bölcselkedéssel, emberi agyak termelte theologiai elmélkedéssel akarjam pótolni az Ige egyszerű és élő közlését“. A másik ok az, hogy nem ismerjük az embereket, mivel nem szeretjük őket eléggé és nem végzünk közöttük komoly pásztori munkát. Végül a harmadik ok, hogy nem ismerjük önmagunkat s ennek következménye, hogy az „igehirdetésünk hol a siker vágya, hol az eredménytelenségbe belenyugvás kísértése rontja meg“. Nem tudjuk formálni hallgatóink életét, mivel még minket sem formált az ige! Épen ezért „életünk főfoglalkozása emberfeletti feladat, amire oda kell szentelni magunkat egészen“. Békefi Benő először elméletileg foglalkozik az evangélizáció lényegével s megállapítva, hogy az igehirdetésnek egyik különleges formája, azt mondja, hogy „korlátozott igehirdetés“. Maga az evangélizáció pedig „Isten idvezítő, hitre vezérlő munkája, melyet hitébresztő igehirdetéssel végez az élőgyülekezet számbeli növekedésére“. Sorra veszi a különböző elvi és gyakorlati kérdéseket: ki evangélizálhat, mik a gyülekezeti evangélizáció alapelvei (gyakorlati elv, lelki munka folytonosságának elve, önkéntesség elve, mozgalmi elv) az evangélizáció időtartamát, az evangélizáció hátterét és eredményét. Szól arról is, hogy miért idegenkednek sokan az evangélizációtól és végül megemlíti azt is, hogy mik a teendők? „Nem az a dolgunk, hogy mindenáron evangélizáljunk, hanem az, hogy imádkozva várjuk és kérjük, hogy Isten maga evangélizáljon, hogy ő hívjon és küldjön el olyan igehirdetőket, akik által ő végzi el a református gyülekezeti evangélizációt. . .“ Bereczky Albert erőteljes és bizonyságtevő előadása, Békefi Benő komoly hitvallásos alapon álló, az evangélizáció egyes kérdéseit tisztázó és a Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társaságának ilyen irányú munkáját gyakorlati szempontból is igazoló fejtegetése a komoly elmélyülés mellett nagymértékben szolgálja az említett társaság munkájának helyes megismerését és helyes értékelését, amiért e könyvecskét a gyülekezeti munkákban forgolódó lelkipásztoroknak és érdeklődőknek figyelmébe ajánljuk. Dr. Benedek Sándor. — A szabadhegyi ifjúsági egyesület igen nagysikerű műsoros estélyt rendezett két ízben. Tartalmas megnyitó beszédet mondott Soós István tisztviselő, jelenetekkel, szavalatokkal hatásosan működtek közre az ifjúsági egyesület fiú és leánytagjai. A szabadhegyi ifjúság minden vasárnap délután összejövetelt tart az elemi iskolában.
