Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-04-19 / 16. szám

76. oldal. DUNANTŰLI PROTESTÁNS LAP 1942. a feladatunk. Nekünk meg kell halnunk, azaz vállal­nunk kell minden szenvedést, hogy a gyülekezetünk élhessen. Kérjük Istent, áldja meg közöttünk Békefi Benő munkáját gazdag gyümölcsözéssel, hogy le­gyen olyan hitünk, ami valóban nempcsupán élményhit, hanem amelynek tartalma az evangéliom s amely a legnehezebb időkben is rá tud támaszkodni az Istenre. Az evangélizáció végén tizenöt példány Kálvin kommentárt is rendeltek a jelenlévők — látva, mit adott Kálvin Békehírek — ehhez azonban nem kell kommentár. Sárvár. Szíj Rezső. t KÖNYVISMERTETÉS Tóth Kálmán: Kősziklára épített ház. A kiskosz­­mályi mozgalom ismertetése. Pápa, 1942. 8-r. 64 1. A füzet 22 képpel bővített különlenyomat lapunk múlt évi folyamából. A komáromi Timótheus árvaház buzgó lelkésze Tóth Kálmán jó szolgálatot tett, hogy mint a munka egyik fő teherhordozója érdekes be­pillantást engedett vetni a külső emberek számára, miként keletkezett a most már terebélyes fává növe­kedett evangéliomi mozgalom. Célja az volt, hogy megmutassa: Isten ma is dolgozik. Megtanulta az Ő szolgálatában, hogy Ő nem emberi mérték szerint mér és az Ő ügyét nem emberi erők és akaratok viszik előre. »Ahol ml nagy eredményt várunk«, mert úgy látjuk, hogy igazán jól elvégeztük dolgainkat, ott Ő sokszor hallgat és nem ad áldást, sokszor pedig cse­csemők által szerez dicsőséget nevének. A kötelessé­günk az, hogy figyeljünk az Ő szavára és cselekedjek parancsolatait. A megszokott ismertetés jellegű füzetektől eltér <ez a rnű hangjával és tartalmával. Nem embereket dicsőít, — névleg két nőt említ csak meg az egész­ben — hanem azt hangsúlyozza, ami a mozgalom fő célja: lelkek megnyerése Krisztus számára. A moz­galom mindig hű maradt a református egyházhoz, ezért vette a barsi egyházmegye is meleg pártfogásba. Történetük újkori bizonyság a régi igazság mellett; az imádsággal sok lehetetlent meg lehet valósítani. Isten ma is felel a zörge'tésnek. Lelkét gazdagítja, aki megszerzi a füzetet. I VEGYESEK I t® w — Ravasz László püspök a sajtóról, filmről, rá­dióról és az uj világ legnagyobb erőfeszítéséről is szólt — mint a Magyar Értesítő jelenti —- a Petőfi- Társaság tiszteleti tagjaként mondott székfoglalójá­ban, »Forradalmak a szó birodalmában« cím alatt, vasárnap, az Akadémián. Eddig — mondotta többek közt — legdöntőbb fordulatához akkor érkezett meg a szó, mikor a betűvel találkozott. A sajtó munkája olyan óriási, mint amilyent az óceánban a koraitok végeznek, amikor egész világokat építenek fel: ilyen roppant fontosságú a közakarat és a közvélemény formálása a sajtón keresztül. A mai újságíró nem visel tógát, mint az antik rátörök, pápaszeme van, töltőtolla és írógépe, de a viszony, amelyben a kö­zönséggel áll, lényegében nem változott. Ember szól az emberhez most is, Személyes viszonyban van az olvasóval és újra meg újra ismételt állításokkal meg­győződéseket lehet kiirthatatlan érzésekké tenni. Ha az emberiség nagy eszményeinek szolgálatában áll az újságíró, korszakának nevelője lehet, egyik legnagyobb jóltevőjié, profetikus egyéniség. Egyébként azonban reá is talál mindaz a kísértés, ami a régi rétorokat foglyul ejtette: ő sem készen találja az igazságot, ő is függ a tőkétől, hatalomtól, divattól. Az újságírással szemben is gyakran alakul ki a lelkekben védekező álláspont, mint az antik világban a retorikával szem­ben. A sajtónak fiatalabb testvérei: a rádió és a film, úgylehet egyszer fel fogják falni bátyjukat. A rádió a zengő sajtó, zengő újság és a film a szemléletesség riportja. Mi lesz belőlük, hova fejlődnek, ma még meglátni nem lehet, egy új forradalom kezdetén va­gyunk a szó birodalmában. Az »'emberi művelődés története pedig voltaképpen eszköz-keresés története, a kőbaltától a Diesel-motorig, a bölcsek kövétől a rádióig. Rájött az ember, hogy a legnagyobb hatalom a rendszeresen megszervezett közakarat, rájött ennek módszereire és kezdi beváltani kilátásait. Ma már az egész művelődésben kétségbeesett harc folyik a köz­akarat maradéknélküli -.meghódítására, ezt cselekszik a japánok, az oroszok csakúgy, mint a mi nagy szö­vetségeseink, mert ez a művelődés legnagyobb erő­feszítése. Ez a háború mindenestől fogva az akarat­szervezésnek, egy világnézet alapján a 'rábírásnak, az egyetlen elhatározásnak háborúja. Élőszóban, könyv­ben, törvényben, tudományban, igazságszolgáltatásban, példaadásban, hagyományokban, énekekben és eltitkolt szenvedélyekben végzi ezt a munkát, amely a világot akarja átalakítani. És a hangzavarban, világok recsegő robajában megszólal egy-egy tiszta hang. Ez nem akar semmit, azzal sem törődik: hallják-e vagy sem, csak nem bírja a szent fölismerést, a csodálkozást, az el­ragadtatást:. el kell mondania legalább, az örök csilla­goknak. Ez a tiszta irodalom s ez az örök forradalom a beszéd birodalmában ... Karnis Gyula, a Petőfi- Társaság elnöke Ravasz Lászlóhoz intézett tagavató beszédében kijelentette: a társaság büszke arra, hogy Ravasz Lászlót körében tudhatja. A szónoklatnak, az »Ars Hungaricá«-nak varázslatos művésze ö, termékeny forradalmat keltett a magyar szó birodalmában. (Mlz.) — Szavazatfelboníás. A múlt évi egyh.ázk érül éti közgyűlés által elrendelt zsinati vés egyházkerüleú tisztségek választása alkalmából beérkezett szavazato­kat április 16-án bontotta fel Pápán, a püspöki irodá­ban, az egyházkerületi közgyűléstől kiküldött szava­zatbontó bizottság, mely Medgyasszay Vince püspök elnöklete mellett Császár Ede ig.-tanító, egyházkerü­leti tanítóképviselő, dr. Molnár Imre egyházkerületi ügyész és dr. Pongrácz József egyházkor, lelkészi tanácsbíró tagokból állott. A jegyzőkönyvet Fazekas Mihály püspöki titkár vezette. A bizottság megállapí­tása szerint 571 érvényes szavazat érkezett be. A tör­vényben előírt többséget elérték és így megválasztat­tak a következők: zsinati lelkészi pótképviselő: Kovács Lajos fehérvárcsurgói lelkipásztor 563 szavazattal; zsinati világi pótképviselő: dr. Tornyos György egy­házkerületi jegyző, országgyűlési képviselő 567 sza­vazattal; egyházkerületi világi főjegyző dr. Magay Ferenc kaposvári kir. törvényszéki Tanácselnök 569 szavazattal; egyházkerületi lelkészi tanácsbirák: Besse Lajos tarjáni lelkipásztor 530, Kiss Zoltán nyárádi lelkipásztor 557 és Keresztes Gyula kaposmérői lelki­­pásztor 377 szavazattal. (E tisztségnél 94 szavazatot kapott Vörös Lajos őriszentpéteri és 126 szavazatot Kováts Sebestyén József perőcsényi lelkipásztor.) Egyházkerületi világi tanácsbíró lett dr. Inántsy Papp Elemér országgyűlési képviselő 559 szavazattal. A

Next

/
Thumbnails
Contents