Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-03-29 / 13. szám

Ötvenharmadik évfolyam.

13. szám.

Pápa, 1942 március 29

—------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK --------------------------”-----FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

A világ egyetlen reménysége.*

Alapige: Mt. 24, 23—24.

Van-e egy kicsi sereg ebben a bódult virágvasárnapi tömegben, aki ezt a szegény ácsmestert keresi, aki nem bíborköntösben, pompával és fénnyel körülvéve érkezik, hanem egy szamárcsikón ül és az út pora fehérük egyszerű köntösén? Van-e köztetek, aki nem azért jött Jézus elé, hogy Krisztus az ő jelszavait mondja, Krisztus az ö útján járjon, hanem azért, mert őt akarja hallgatni és utána akar indulni? Van-e itt nyugtalan lélek, aki nem írja elő neki, hogy mit rendeljen neki orvosságul, hanem egyszerűen eljön hozzá, mint a beteg az orvosához. Az a kicsiny, fogyó serege az evangéliom Urának, aki szertartásokon, hüteten tanítványokon, hamis Krisztusokon túl őt keresi, tegyen hangos bizonyságot róla, hogy ennek a veszendő világnak egyetlen reménysége Krisztus. Harmincezer éve él az ember •ezen a földgolyón, történelme bűnök és tévedések véres sorozata; ki hinné el, hogy hamis Krisztusok, pusztán vagy belső szobákban, holnapra megépítenék itt a boldogság tündér-birodalmát? Zsarnokok, világhódítók, bölcsek, forradalmárok hányán mondták el szerepüket a nagy történelmi színpadon, hányán tapsoltak nekik és a szenvedés és a bűn és az ínség tombolva gázolnak ma is végig a világon. Krisztusnak a keresztyénnek csúfolt civilizációban, zsúfolt templomokban is alig volt egyszerre több egy kis tanítványi seregénél, aki egészen neki adta a szívét, de ahová ért, ott kórház épült és a sivatag kivirágzott. Ami valóban jó, szép és igaz van a földön, az őtőle jött. Ha ő nem mutatna utat, akkor nem volna érdemes tovább menni az életben. Ha ő nem volna előttünk, akkor az igazságért küzdeni, eszelős ;é s céltalan bohóckodás volna. Ha az a kevés Ige, mely az emberek szívében maradt, nem világítana, akkor itt az ember mint kétmilliárd ámokfutó, halálra marta volna egymást. Ő új erőket hoz, hatalmat és új szívet ád, lelkeket változtat meg, szolgál és a keresztfa a királyi széke és az övé a végső győzelem, mert ez ,a föld, a te szíved, a gyermeked az övié. Mit el tudunk tűrni az úton, ha tudjuk, hogy meg fogunk érkezni egyszer! Milyen kínos harcot és mennyi szenvedést tudunk vállalni^ ha biztosak vagyunk, hogy a győzelem zászlóját mi tűzzük fel a hegyormokra. Miiyen mély sebet elhordozunk, ha biztos, hogy ezzel meggyógyulunk. Ez az, amit Krisztus ígér. A végső győzelem az övé. Senki nem tudta legyőzni hangos álmessiások közül sem1 a ha* Részlet Mmaközy Gyula Üzenet Babilonból címen most megjelent prédikációs kötetéből. Sajnos, lapunk szűk terjedelme miatt, csak a virágvasárnapi beszéd befejező részét közölhetjük.

Iáit, sem a szenvedést, sem a bűnt. Krisztus azért . jött, hogy élőkön és holtakon uralkodjék. Akik most melléje szegődnek, ezt mondják csak neki: Uram, én neked engedelmeskedni fogok. Nem tudom, hová viszel és meddig tart az út. Ügy akarok élni, ahogy mondod. Ha mindenkiben megcsaíódom is, benned soha senki meg nemi csalódott, aki téged megtalált.

Kik azok, akik ezt mondják m'a és itt a szívük mélyén, nemi tudjuk megmondani. A mi Urunk látja, hogy kik az övéi. De ha száz év múlva megírják ennek a századnak véres és iszonyú történetét, azt is fel fogják jegyezni; és ezekben az időkben, amikor minden veszni látszott, amikor Krisztus ellen milliók fegyverkeztek föl, Krisztus hatalmasabb volt, mint bármikor és a pusztulásba döntött világnak egyetlen szabadítója és reménysége maradt.

Törvénymagyarázat a népiskolai felügyeleti szabályzattal kapcsolatban.

Az április 9-én összeülő zsinat szíves figyelmébe.

Az elfogadott népiskolai felügyeleti szabályzat hivatkozik, mint a 8. §-ban is láttuk, az E. T.-re, hivatkozik 46. és 64. § -aiban a szolgálati pragmatikára. Meg kell itt említeni, hogy az E. Tr. az V.vttí. 50. §-ában csak iskolalátogatókat rendel, »népiskolai ügyek egységes vezetésére és irányítására felügyelői állást« az V. te. 129. §. 3. szerint csak a konventen, — a kerületen felügyelőt nem ismer. A szóig, pragmatika 290. §~a az V. te. 50. §-sal szószerinti egyezéssel ismer az egyházmegyén »lelkészekből s magukat kitüntetett tanítókból« stb. választott iskolalátogatókat, s

288., 309. és 310. §-a »esetleg«, »ott, ahol van«, »ahol I nincs« jelzéssel egyházmegyei népiskolai felügyelők — a kerületen felügyelőt nem ismer, a konventen ismer az V. te. 129. §-val szószerinti egyezéssel. A felügyeleti szabályzzat az E. T.-től eltérőleg nem ismer »iskolalátogatót«, a szóig, pragm.-tól eltérőleg nem ismer »iskolalátogatót« és »népiskolai felügyelőt« az egyházmegyén, hanem ismer népiskolai felügyelőket, — törvénytől és szóig, pragm.-tól eltérőleg ismer a kerületen népiskolai felügyelőt, s mindkettővel egyezőleg ismer konventi népiskolai felügyelőt. Mindegyiktől eltér »a szakfelügyelet elvé«-vel, amennyiben a felügyeletben lelkészek közül csak »a pedagógiában gyakorlatilag is járatos« egyéneket választ, holott ily megszorítást a másik kettő nem ismer. Voltak egyházmegyék, talán a legtöbb ilyen volt, amelyek fiatal lelkészeiket sorra kerülésük szerint megválasztották körfelügyelőnek. Előnye volt ennek az, hogy a’fiatal lelkész a theol. akadémiáról magával hozott elméleti pedagógiai készültségét, me’lyet ott vasárnapi iskolai tanítással, hivatalában ismétlő iskolai vallásoktatással

T\TT¥[ Í Amnoimi IT fl I in

UUM FŐt éS mélt Mec,gyasszay Vince püspök úrnak J Jj j| f

A DUNÁNTÚ Helyben. )S KÖZLÖNYE