Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-01-04 / 1. szám
1942. DUNÄMTÜLI PROTESTÁNS LAP 3. oldal. mán, makacsul ragaszkodtak jogaikhoz a legnagyobb áldozatokat hozzák meg egyházukért. Ez idők küzdelmeinek, amelyhez hasonló a magyar protestantizmus történetében kevés van, a Türelmi Rendelet vetett véget. A pápaiak igazolták, hogy 297 nemes család alkotja az egyházat, tehát jóval több, mint a rendeletben előírt 100 család. Tehetősek annyira, hogy a papjukat el tudják tartani. Ezen az alapon megkapták a szabad vallásgyakorlatot. Ez a szabadság még mindig jelentett ugyan kisebb korlátozásokat, de az előző korhoz képest ez semmiség volt: a templomnak nem lehet tornya, utcára ajtaja stb. A pápaiak vallásgyakorlatukat nem kapták meg azonban egy csapásra. A megye, a helytartótanács, a kancellária mindent megtett — mint Mályusz Elemér: A türelmi rendelet című munkájából látjuk — a rendelet érvényesítése ellen. Ezen akadályok leküzdése 1783-ra sikerült. A templomépítéshez azonnal hozzáláttak. Az állam és egyház viszonya a pátens-küzdelem hullámait nem számítva, hiszen ez nem volt a XVIII. század eseményeihez fogható támadás, nyugodalmas volt. Az egyház vezetői: Tóth Ferenc, Liszkay József, Széky Béla, Kis Gábor, Kis József. A kollégium Mándi Márton István szervezése nyomán fel- i virágzik. Átmegy az egyház tulajdonából az egyházkerületébe. Az egyház társadalmi képe megváltozik. A küzdelmes időkben oly nagy szerepet játszó birtokos nemesi réteg eltűnik, legyengül, hivatalnokká lesz, az iparosság kevés, az egyház a birtokos polgárságra támaszkodik. Áldozatkészsége nagy a század elején, később megcsappan. Hite is elmosódottabb lesz. Külsőleg még eredmények vannak, az intézmények fejlődnek. A századforduló, ül. a háború vége ad lendületet az eldeltásodó egyházi életnek. A református egyháztörténet sok differenciáltan fejlődött terület eklézsiáinak sorsából tevődik össze. Ezt a képet, melyben a Tiszavidék, Erdély, az egykori hódoltság egyházainak élete kapcsolódik össze egy egységbe, Tóth Endre eredményei fogják a dunántúli fejlődéssel színezni. Ezek: 1. a reformáció lassú kibontakozása és elválása a régi egyháztól a XVI. század második felében; 2. ezek után veszi fel a kálvini színezetet Pápa reformációja a XVI. és XVII. század fordulóján ; 3. itt alakul ki az első presbiteriális szervezetű egyház; 4. a XVII. és XVIII, századi vallásgyakorlatért való küzdelmek rajza. Az egész mű a magyar református mult iránt érdeklődőknek eredményeinél fogva értékes olvasmány lesz. Az ellenreformáció idejének küzdelmei, a pápaiak harca a vallásgyakorlatért, amelyben áldozatkészségük, hitük hatalmas példáját adták, kitűnő anyag vallásosesti előadások céljaira, ezért nemcsak a tudomány iránt érdeklődőknek, hanem a gyakorlati egyházi munkákat végzőknek is beszerzésre ajánljuk a könyvet. Dr. Rúzsás Lajos. Gyenis János: Presbiterek könyve. Nyáry Pál tb. esperes előszavával. Dombóvár, 1941. Ára 80 f. Gyenis János drávapalkonyai ref. lelkipásztor hasznos munkát végzett, amikor ezt a hiánypótló füzetet megírta és kiadta. Már eddigi kiadványai is azt bizonyították, látja és tudja, milyen irodalmi termékekre van szükségük a falusi lelkipásztoroknak és gyülekezeteknek. E munka fejezetei a következők: Presbiter a Bibliában. Ki a presbiter? Ki lehet presbiter? A presbiter választása. A presbiter megbízatása. Érvénytelen választás. A presbiter kötelességei. A kötelességmulasztó presbiter. Egyházközségi gondnok kötelességei. Presbitérium. Presbiteri gyűlés, A presbitérium feladatai. Egyházfegyelem. Missziói Bizottság. Iskolaszék. Közgyűlés. Egyházi adó. Lelkészválasztás. Tanítóválasztás. Ä legelején közli a füzet a Presbiteri esküt. Mint Nyáry Pál az előszóban megállapítja, „a könyv azért készült, hogy ne csak sürgesse a jobb presbiterek előállását, hanem segítse is presbitereinket egyfelől az Egyházi Törvény ismeretében és komoly tanácsaival munkálja is a kívánt cél elérését“. „Alapos ismertetését adja az Egyházi Törvény minden idevágó szakaszának és pásztori bölcseséggel jön segítségére gyakorlati tanácsaival a hivatását példaszerűleg betölteni vágyó komoly presbiternek, ki ezt a szent célt szolgáló könyvet kezébe veszi.“ Kívánatos volna, ha az egyes gyülekezetek minden presbiter számára megrendelnék ezt a könyvecskét. Dr. Ecsedy Aladár: Mindennapi kenyér. Budapest, 1941. 8-r., 424 1. Ára 6 pengő. A kegyesség minden korban kereste a maga táplálékát. A Biblia mellett csakhamar keletkeztek egyéb művek, melyek naponként ellátták lelki olvasmánnyal az arra vágyókat. Korunk ébredési mozgalmai egymás után termelik az ilyen könyveket. A különböző Ieszakíthatós naptárak is ezt a célt szolgálják. Az angol irodalomból megemlíthetjük a skót Smellie köteteit: In the Hour of Silence, In the Secret Place. Magyar nyelven id. dr. Szabó Áladár adott ki először ily könyvet, a Lelki harmat. Mostanában közkézen forog nálunk a Chambers könyve,: Minden tőlem telhetőt az Ő uralmáért. Dr. Ecsedyben meg van a képesség, hogy ily irányú könyvet írjon. Sokat foglalkozik emberekkel, szeret az Igében elmerülni és nagy irói készsége van a hit mély igazságait egyszerű, közérthető nyelven fejezni ki. A Mindennapi kenyér izes, tápláló eledel; melegen ajánljuk a megszerzésre és használatra. P. J. @®@s®®®@®®@®®®®©®®@@@®@®®®®®@®®®®®!§®®®© ® ® 1 VEGYESEK I W ® Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak Istentől gazdagon megáldott új-évet kívánunk. — A Coetus Theoíogorum Református Theologusok Munkaközössége Debrecenben december 12-én tartott közgyűlésén a Munkaközösség főtitkárává dr. Török István debreceni egyet. ny. rk. tanárt, az intéző-bizottságban megüresedett egyik helyre dr. Tóth Endre pápai theol. akad. tanárt választotta meg. Az egyesület ezévi illetménykötete: dr. Imre Lajos kolozsvári theol. tanár Ekléziasztika című műve. A közgyűlést a Munkaközösség vezetője, dr. Vasady Béla egyet, tanár „A theologia szolgálata és a szolgálat theologiája“ című értekezésével nyitotta meg. — Dr. újfalusi Németh Károly, a hevesnagykunsági és budapesti ref. egyházmegyék örökös tiszteletbeli gondnok v. b. t. t., nyug. belügyi államtitkár, a Főrendiház, majd a Felsőház tagja, számos rendjel tulajdonosa, életének 80. évében Budapesten elhunyt. A megboldogult ref. lelkipásztori családból származott, a debreceni kollégiumban nevelkedett. Az elmúlt félévszázad református közéletének egyik kimagasló és sok áldást jelentő, fáradhatatlan, melegszívű munkása volt. A temetésen a vigasztalás igéit dr. Ravasz László püspök hirdette. Áldás emlékére.
