Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-03-22 / 12. szám
1942. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 55. oldal. dualizmus immanens életszemlélete lép. A renaissance homo humánusától Descartes öntudattilozófiáján keresztül elvezet bennünket a modern ember végzetes önámításáig, amely az „én“-t teszi istenné s egyenesen megtagadja Isten transzcendens valóságát. Az újkori filozófia és a filozófia szolgálóleányává lett theologia emberértelmezése homlokegyenest ellenkezik a biblia anthropologiájával. Már pedig az ember megismerésének egyetlen lehetősége : az Ige. A kijelentéstől elszakadt theologiai gondolkodás a valláspedagógia területén is érezteti hatását. A nevelés célja immanens cél: az erkölcsi tökéletesség lesz. E mögött a nevelési cél mögött nem ■a bibliai emberfogalom áll, hanem az idealisztikus filozófia embereszménye. Ilyen emberértelmezés révén lesz a vallásos nevelés tantárggyá. A vallástanítás anyagába belép és uralkodóvá válik a vallástörténet, a valláslélektan és a „hit- és erkölcsan“, aszerint, hogy a historizmus, a psychologizmus és a tnoralizmus elve-e az uralkodó. A bibliai kijelentéstől idegen, sőt azzal ellenkező valláspedagógiai anyag megválasztását a racionális theologiában két szempont szabja meg: 1. Az ésszerűség. 2. A racionális emberértelmezés. A részletes történeti áttekintés és a magyarországi ref. vallástanítási tantervek alapos bírálata után azt hangsúlyozza a szerző, hogy az új valláspedagógia csak új anthropologián, filozófiai emberértelmezés helyett theologiai, bibliai anthropologián alapulhat. A könyv második fejezete az embert Isten Igéjének világosságában mutatja be, A bibliai istenképűséget Kálvin, hitvallásaink és az u. n. reformátori theologia szellemében értelmezi. Az „összetört istenkép“~röl és a „reparatio imaginis“-ről szóló tanítása a kijelentéshez visszatérő theologia Ígéretes magyar hajtása. Örömmel köszöntjük ezt a bibliai anthropológiát s reméljük, hogy valláspedagógiánk csakugyan alapvetést talál benne. Nemcsak a vallásokiatóknak, hanem az összes református nevelőknek fel kellene cserélniük humanistaracionalista filozófiai anthropologiájukat a kijelentéshitből táplálkozó reformátori emberértelmezéssel. Egész nevelési rendszerünk, református pedagógiánk újuiása ettől az új alapvetésre építéstől várható. A harmadik fejezet kísérlet a bibliai anthropológia alapelveinek a vallástanításban való érvényesítésére. A katechetika tárgyáról, céljáról, lényegéről, anyagáról és módjáról új légkört teremtő gondolatokat vet fel. Nagy érdeklődésre számíthat az a vallástanítási anyagtervezet is, amelyben a teljes Bibliát teszi a tanítási anyag gerincévé, s szakít az egyháztörténetnek, vallástörténetnek, hit- és erkölcstannak, apologetikának különálló, egész tanévet kitöltő tananyagként kezelésével. Felfogása szerint a vallástanitás egyfajta igehirdetés. Anyaga tehát csak a Bibliából vett anyag lehet, s minden egyéb csak mint ezt a fő tanítási anyagot szolgáló, illusztráló, gyakorlati alkalmazást szemléltető segédanyag jöhet számításba. Megszívlelendő a szerzőnek ama tanácsa is, hogy e bibliai anyag tanításához vezérkönyveket, kommentárokat kellene készíteni, s mind a nyolc osztály anyagát egy tankönyvben összefoglalni. Megérdemelné Farkas Ignác katechétikai alapvetése, ha minden egyes gondolatát, nyújtott anyagtervezetének minden részletét beható tanulmány tárgyává tennék a theologusok és vallás pedagógusok, hogy ebből a kezdeményezésből csakugyan kialakulhasson a megújuló egyház megújuló vallástanítása. Valláspedagógiai irodalmunknak ezt a nagyjelentőségű alkotását örömmel ajánljuk olvasóink figyelmébe. Fejes Sándor. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a virágvasárnapi perselypénz az országos református lelkészt nyudíjintézet céljaira az egyházmegyei nyugdíj intézeti pénzkezelő úrhoz küldendő be. 1 VEGYESEK 1 í® S) — Kitüntetés. Amint a Budapesti Közlöny f. évi márc. 10-i 58. sz.-ból olvasható, a Kormányzó Úr Őfőméltósága Horváth Lajos mihályházai református lelkészt a kommun alatti hűséges hazafias magatartásáért és az országgyarapodások ideje alatt tanúsított kiváló katonai szolgálataiért a nemzetvédelmi kereszttel tüntette ki. — Március 15-ikét a hagyományos ünnepi keretek között ünnepelték meg az egyházkerületi tanintézetek. A templomban Fejes Sándor h. vallástanár mondott felemelő alkalmi prédikációt. A honvédszobornál Somogyi Gyula III. é. pn. Petőfi-verset szavalt, a kollégiumi vegyeskar Szabó Sándor tanár mesteri vezényletével énekelt. Kovács 'Gyula IV. é. pn., a Képzőtársaság ifjúsági elnöke mondotta a tartalmas ünnepi beszédet, melyben megemlékezett az önképzőkörök szerepéről 1948 március 15 előkészítésében. Nagy László VIII. o. t. a Nemzeti dalt szavalta. A Petőfi-i emléktáblánál Tapsonyi Sándor II. é. pn. beszélt, Török Lajos VIII. o .t. Petőfi-verset szavalt. A Jókaiemléktáblára Pataky János VIII. o. t. hegyezte el a koszorút és szavalta el Petőfi A ledőlt szobor c. költeményét. A köztartás ez évben is megrendezte, hia szerényebb keretek között is, a március 15-iki ebédet, melyen resztvettek az öregdiákok és a tanárok is. Az ebéden felszólaltak: Szabó Sándor szénior, dr. Pongrácz József főisk. igazgató, Ölé Sándor főisk. gondnok, Rab István gimn. igazgató, dr. Tóth Endre köztartási felügyelő, Csípő Lajos, Tóth Sándor és Szathmáry Lajos gimn. tanárok. Este a színházban nagy hatással adta elő az ifjúság a Téli zsoltár c. színdarabot. A theologus zenei négyes és a főiskolai zenekar kiválóan szerepelt, Komjáthy Aladár IV. é. pn. a Nemzeti dalt szavalta. Megujrázták az Ügyesen betanított tóborzót. Tapsonj/i Sándor Áprily költeményt szavalt mély átérzéssel, Szathmáry Lajos gimn. .tanár.. a Képzőtársaság tanárelnöke a Téli zsoltárhoz mondott igen szép bevezetőt. A no nevelő-intézet márc. ló-én d. u. 3 órakor tartotta hazafias ünnepélyét a lapunk múlt számában közölt műsorral. Papp Éva tanítónőképző-intézeti tanár az orosz-magyar kapcsolatok történetét foglalta össze szépen kidolgozott előadásban. A szavalatok, a zongoraszámok és a Ritoók István ének- és zenetanár kiváló vezényletével nagyszerűen szereplő leányliceumi és tanítónőképző-intézeti énekkarok számai mind nagy sikert arattak, sokat megujrázták közülük.-— A keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia ifjúságának Bethlen Gábor Köre március 22-én, vasárnap délután 6 órakor a gazdasági akadémia dísztermében Tessedik Sámuel születésének 200 éves évfordulójával kapcsolatosan böjti ünnepélyt rendez a következő műsorral : 1. Hiszekegy. 2. Megnyitó. Tartja Maár András I. éves hallgató, a kör jegyzője. 3. Reményik Sándor: Vissza. Szavalja Ostffy Jolán II. éves hallgató. 4. Emlékezés Tessedik Sámuelről. Tartja Pályi Katalin III. éves hallgató. 5. Részletek Verdi Trubadur c. operájából. A szóló számokat özv. lovag Suter Edéné és Szabó Ervin
