Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-03-01 / 9. szám
1942. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 39. oldal. lomnak, ha a menyasszonyok nem akarnak igazi hitvesekké és anyákká lenni! Az ilyen társadalomból az a j jövő nemzedék esik ki, amely legfőbb feltétele a faj, a nemzet, az emberiség továbbélésének, fennmaradásának, vagy pedig gondozatlan férfiak és gyermekek szaporodnak el s válnak a társadalom sebeivé, tehertételeivé, esetleg mételyeivé... Ha az egyház nem akar a hivek lelki édesanyjává lenni, akkor a társadalomból azok a Krisztusban újjászületett lelkek esnek ki, akik zálogai, eszközei, tényezői a faj, a nemzet, az emberiség újjászületésének, a belső fejlődésnek-haladásnak és anyátlan, elhanyagolt, gondozatlan lelkekkel telik meg a társadalom. A lélek is rá van utalva az anyai gondozásra, a ^csókra, ölelésre és szeretetre! És ha igaz a lélektani tétel, hogy az ember azért gyűlöl, mert nem tudhatott szeretni, akkor azért van a mai társadalomban annyi gyűlölködő, rombolásra hajló ember, azért fenyeget az állatember elhatalmasodásának veszélye, mert sokan nem kapják meg azt a szeretetet. ,ami kell a belső ember: a lelki ember fölébresztéséhez és kifejlesztéséhez. Különösen fontos ma, hogy az egyház hivatása magaslatán álljon, hiszen az egyház munkájától, magatartásától., a lelkekre gyakorolt befolyásától függ az, hogy a nagy egyéni és közösségi átalakuláson, amelyen észrevehetően átmegyünk: Krisztus bélyege lesz-e, vagy pedig a Sátáné!? Az egyháznak elsősorban hívő, az igaz tudomány fegyverével fölvértezett lelkészi karra van szüksége, amelyet nem von el lelki munkájától a másfajta kenyérszerzés kényszere és nem bénít meg a családért, különösen az özvegyért és árvákért emésztő gond. Szüksége van az egyháznak olyan tanárokra, tanítókra, akik az egyház hivatott »kertészeinek« érzik és tanúsítják magukat; olyan világi elöljárókra, akik nemcsak befelé, de kifelé is készek hitük, egyházuk mellett helytállni és bizonyságot tenni; és szüksége van az egyháznak olyan tagokra, akik hitük igaz voltát életük és jellemük igazságával is megmutatják. És: intézményekre van szükség, iskolákra, szeretetotthonokra, amelyekben csakugyan lelki építés: a Krisztushoz vezetés folyik. A kormány képviseletében Fáji t'áy István m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, főiskolánk világi gondnoka volt jelen. Egyházkerületünket Medgyasszay Vince püspök vezetése alatt Győry Elemér egyházker.ületi lelkészi főjegyző, Lőke Károly esperes, felsőházi tag, dr. Jókay-Ihász Máklós egyházmegyei gondnok, felsőházi tag, a papai főiskolát dr. Pongrácz józsef főisk. igazgató képviselte. A beiktatásról a Farkas Sándor szakavatott szerkesztésében megjelenő Magyar Értesítő részletes tudósítást adott. — Az országos zsinat elnöksége a zsinat ötödik ülésszakát április 9. napjára, csütörtökre óhajtja összehívni. — Révész Imre püspök a református iskola halhatatlan céljairól. A Magyar Értesítő jelenti: Révész Imre dr. püspök február 24-én foglalta el székét, mint űj elnök, az Egyetemes Konvent tanügyi bizottságában s ebből az alkalomból érdekes megállapításokat tett. Éppen ezidén már a 85. esztendejét tölti az Egyetemes Konventnek ez a nagymültú és nagyérdemű munkaszervezete, tehát egy negyedszázaddal régibb, mint a konvent mai formája. Ez a körülmény is megmutatja, mekkora súlyt helyezett az egyház már két és fél emberöltővel ezelőtt tanügyének egységes irányítására. Élethalál-fontosságú volt ránézve, hogy teljes erejével megfogózzék iskoláiba, mint önfentartásának eszközeibe és a vallás szabad gyakorlatának jo; gával lényeges kapcsolatban álló intézményekbe. Iskoláinkról önjószántunkból sohasem mondhatunk le s fejlesztésükben és oltalmazásukban éppen ezért a teljesen egységes nézőpontokat, irányelveket és gyakorlati eljárásokat ma szükségesebbnek kell éreznünk, mint eddig bármikor. A református iskolának minden mást felülmúló eréllyel kell kidomborítania Krisztus kizárólagos királyi igényét és tulajdonjogát egyének, közösségek, kultúrák fölött. Polgári, állami, hazafias, nemzeti, erkölcsi, művelődési, sőt egyházi célok is a keresztyén iskolában csak mint ennek az egyetlenegy célnak alárendelt eszközök szerepelhetnek: hitvallásunk alapján nem az »egyházias« nevelésnek, csak a Krisztusra és a Krisztusban való nevelésnek lehetünk szószólói, követelői, harcosai, védel-i mezői és munkásai. Révész püspök végül idézte a bizottsági elnökségben elődjének és — mint mondotta — ma is mesterének: Ravasz Lászlónak programadó kijelentését: »Nekünk, lelkészeknek és tanítóknak legkülönb és legsikeresebb politikánk, ha magunkban minél különbek igyekszünk lenni. Amit a magyar református tanító negyven év óta elért fizetésjavításban, közmegbecsülésben, társadalmi elismertetésben, azt nem a hangjával, a memorandumaival, stb. érte el, hanem azzal, hogy a magyar tanítóság színvonala 40 év alatt szakadatlanul emelkedett«. Révész püspök székfoglaló beszédét a református egyház vezető tanügyi férfiainak gyülekezete többszörös helyesléssel fogadta, végül pedig megéljenezték elnöküket. (MÉ.) — Szeretetvendégség. A pápai Református Nőegylet február 22-én este 8 órai kezdettel szépen sikerült szeretetvendégséget rendezett a főiskolai köztartás nagytermében a következő műsorral: 1. Közének 105. zs. 2. Bibliát magyarázott és imádkozott: dr. Ruzsás Lajos gimn. tanár. 3. Beethoven : isten dicsősége. Énekelte a theologusok kis énekkara. 4. Oroszországi tapasztalatairól rendkívül érdekes előadást tartott dr. Dezső László m. kir. honvéd főlelkész, theol. m. tanár. 5. Ábrányi Emil : A magyar dal; Tompa Mihály: Levél kibujdosott barátom után. Szavalta igaz művészettel: Ólé Sándor lelkipásztor. 6. Rajta: A vacsárcsi halastó; Halmos : Tikot fogtam ; Vásárhelyi: Virág János Népdalfeldolgozások. Énekelte a theologusok kis énekkara. — Műsor után tea és tombola volt. A tiszta jövedelem 400 pengőn felül volt, melyet a gyülekezeti szegénygondozásra fordítanak. A rendezés fáradságos munkáját dr. Tóth Endréné és dr. Benedek Sándorné végezték,, akiknek a Nőegylet választmánya segédkezett, élén Ólé Sándorné elnökkel. — A csilizradványi ref. egyház visszaállította a cseh megszállás alatt a községnek átadott iskoláját. Ez már a második eset a komáromi egyházmegyében Csúz után. — A dorogi református egyház a vasárnapi iskolás gyermekei részére a templomban december 25-én délután a gyülekezeti tagok 134 P értékű, részben pénz, részben dologi adományaiból „Karácsonyfa ünnepélyt“ rendezett. December 1-vel az egyház részint a presbitérium, részint a gyülekezeti tagok adományéiból 82 kötetes Evangéliumi Kölcsönkönyvtárt állított fel, amely a felnőttek biblia-körében működik. 3 hónap alatt 42 egyénnél 237 könyv fordult meg; a könyvtár perselyében 24 P gyűlt össze könyvtáralapra. Az egyház Irattérjesztése úgy a lelkészi hivatal, mint egy buzgó egyháztag fáradhatatlan munkája révén 425 P értékű bibliát, zsoltárt és traktátus füzeteket vitt a gyülekezet tagjaihoz. A
