Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-12-27 / 52. szám
264. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. f KÖNYVISMERTETÉS í| ^ Dr. Herczegh József: Huszonöt esztendő. 1915— 1940... Ahogy egy igehirdető átélte... Budapest, 1942. Sylvester Rt.'S-r. XII+ 389 1. + 2 tábla. A szerző, a clevelandi Első Magyar Református Egyház lelkipásztora, e naplójegyzeteket, beszédeket, előadásokat, cikkeket tartalmazó kötetét ,az aranvipbi■lieu miát ünneplő gyülekezetének, továbbá minden istenfélő magyarnak ajánlja. Könyvében izgatóan érdekes adatok találhatók. Kortörténeti 'szempontból forrásértékű gyűjtemény .a jövendő történetírója számára, hogy látta egy világlátott, Magyarországból az újvilágrészbe eljutott magyar református lelkipásztor a hazai és amerikai viszonyokat. Minden sorából kicsendül a hazai rög mélységes szeretete, erőteljes kálvinista meggyőződése. Nagy lelkesedéssel szolgálja magyar híveit ^és rendíthetetlen hittel prédikálja nekik az evangéliomot. Megismerjük belőle lelki fejlődését. Igehirdetésére a svájci Ragaz, a magyar Szikszai György és Haypál Benő, valamint az amerikai Fosdick voltak a legnagyobb hatással. A kötet egyik legértékesebb darabja a Moodyról szóló tanulmány, melyet pápai helyettes tanárkodása alatt mondott el theologusainknak. Élvezettel olvastuk a Szentföldi zarándokúton c. részt. Nyelve mindenkor színes, sokszor szárnyaló. A kötetből sokat tanulhat minden lelkipásztor. Antal Zoltán: Sztregova felé. A Nógrádvár1- tnegyei Madách Társaság kiadása. Balassagyarmat, 1942. 8-r. 88. 1. Antal Zoltán balassagyarmati ref. lelkipásztor atyánkfia nagy kedvvel és arravalósággal műveli az irodalmat. Szorgalmas tollából 1929 óta ez a hetedik kötet. Az ipoly dalai c. verskötete 1929-ben jelent meg. 1937-ben jelent meg a Papkéve jz. kötet, mely már elfogyott és 1939-'ben a Rossz időben c. kötet. A jelen kötet négy részben, a következő címek alá sorozza be a verseket: Megoldom Madách sarujának szíját; Nagy örömök, nagy bánatok kapujában; Hitem tornácában; Szemvillanások; Gondolatparazsak. Megihleti őt a múlt, a jelen. Madách sorsa, issza »szelleme szép igézetét«. A haza sorsa sok kérdést vet fel szívében, melyekre dalos szívvel igyekszik megfelelni. Elmereng Jókai komáromi szobra előtt: »Jókai itt a nap, a szivárvány, mult ragyogása, hüs habok sodra, két szeme látta sok mese szárnyán csak neki fénylik a felhők fodra«. Csendes munkában tölti életét, de élénk figyelemmel kíséri a világ folyását. Meglátja, hogy győz a farkas, meghal a jóság, leveri a bűn, de tudja a végső diadal Krisztusé: »ítél a Bárány! Jertek szelídek, úgy érzem én is, hogy odatartok, jöjjetek csendben kevesen hívek, hiszem, elérjük a dicső partot, ahol a Bárány áll fenn és várja kit földi útján a farkas megvert, kérészi-' ten átszúrt kezét kitárja szívére zárja vérét — az embert.« < Aki üdítő, felemelő olvasmányt akar, az vegye meg e kötetet. Dr. Miklós Ödön: A magyar protestáns egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában. Pápa, 1942. Főiskolai Könyvnyomda. 8-r. 193 + 1 1. A Pápai ReformlálHus Theolbgíai Akadémia Kiadványai. 41. szám. Ára fűzve 8 P, kötve 10 P. Szerzőt lapunk olvasóinak nem kell külön bemu-. tatni. A theologiát Pápán és Utrechtben végezte. Hollandiai négy esztendei tartózkodása alatt rengeteg kéziratos anyagot gyűjtött össze a holland-magyar református kapcsolatok történetéhez. E gyűjtése alapján számos értekezése és cikke jelent meg holland és magyarnyelvű szakfolyóiratokban és önállóan. Hollandiából hazatérte után rövid ideig pápai theologiai akadémiánkon az egyháztörténet tanára volt. Hosszú Jdeje falusi lelkipásztor. E sorok írója többször szerencsés volt meglátogatni őt a vasúti állomásoktól távol levő nagycsepelyi gyülekezetben, ahol a parókhia tanulószobája telve van az egyháztörténelemre vonatkozó értékes magyar, német, holland és latin szakkönyvekkel. M.eglepődve vette észre, hogy a falusi lelkipásztor állandó érintkezést tart fenn világ- Szerte ismert külföldi fh'eolpgiai 'antikvariusokká! egyetemi és főiskolai könyvtárakkal, korunk ismert, jeles egyháztörténészeivel. A falu magányában végzett, évekre kiterjedő csendes, elmélyedő munkának ízes gyümölcse ez a könyv, mely meglepetésként jelent meg a magyar theoílogiai irodalomban. Szerző még diákkorában érezte, hogy egyházalkotmányunk múltjának kérdésében többoldalon hiányok mutatkoznak. Amikor a külsősomogyi egyházmegye megbízta őt az egyházmegye történetének megírásával, ezek a problémák egészen közelléptek hozzá. Nem riadt vissza a nehézségektől. Az egész ország területére kiterjedően megvizsgálta a kérdést. A munka nem volt könnyű. Évszázadok óta történetírásunk tudatában beidegződött megállapításokat kellett újra felülvizsgálnia, néha jelentéktelennek látszó adatokból új -képet raizolnia.. rejtett dolgokat, ‘összeifüggesekeft napvilágra hoznia. M.int igazi tudós, bevallja, hogy tanulmányai hiányait maga ismeri legjobban. Nehéz volt a forrásanyagot falun összegyűjteni, e tekintetben hálásan ismeri el különböző egyének és könyvtárak segítő támogatását. Azonkívül a munka maga különös igényeket támasztott. Kutatásaiban nem egyszer új utakat kellett törnie és eddig figyelembe nem vett szempon! tokra kiterjeszkednie. Tudja, hogy a megtárgyalt kér- I dés némely apróbb részlete még felderítetlen maradt, vagy kellő megvilágításban nem részesülhetett. Valójában sokszorosan többet dolgozott, mint amennyi e tanulmányból kitűnik. Kutatásai a magyar reformáció bonyolult folyamatának megértéséhez is jelentékenyen hozzájárulnak azon a belső, rejtett összefüggésen keresztül, mely az élet minden jelenségében,, a forma és tartalom között fennáll. Mint feladata megoldásának melléktermékei új távlatokat nyitnak1, melyek közelebbi vizsgálatra érdemesek. Igyekezett jó munkát végezni, de sikerét, maga is tudja, majd az idő fogja megmutatni. Az idő, mely a maradandót megőrzi és az elmúlásra ítéltet eltemeti. Nemcsak a történelemben, hanem a történetírásban sincs megállás. Mondanivalóit öt pontban foglalja össze: I. A probléma felállítása. II. A presbitérium vagy senatus ecclesiasticus. III. A protestáns szervezetek kialakulása az ország különböző területein: a) Tiszántúl., b) Erdély, c) Északkeleti Felvidék, d) Dunamellék. e) Nyugatmagyarország. Ez természetesen a legterjedelmesebb részlet. IV. A hazai egyházalkotmányi berendezés áttekintése. V. Egyházalkotmányunk aiapjai a 16. században.
