Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-12-19 / 51. szám
258. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. gyök annak, hogy hazám nyögése Is fcihallik a világmindenség fohászkodásából, hogy volt Trianon, hogy Vannak súlyos betegségek, nehéz problémák nemzetünk testében és életében és éppen ezért még sokáig kell várnunk a napfelkeltét, a boldog magyar jövendő pirkadását! Milyen jó lenne, ha mindenki megismerné: én vagyok az oka mindennek! Mert akkor már könynyen lehetne a bajon segíteni: ha én vagyok minden baj okozója, akkor csak nekem kell megváltoznom, csak én legyek szabad a bűntől, csak én tisztuljak meg és engem szüljön újjá, váltson meg és alakítson át egy csodás hatalom: nekem kell újra istenfíúvá lennem! Igen, ez a gyógyulás titka: az istenfiúság! Ez az, ami után nekem, a bűnös embernek sóhajtanom kell és várnom kell. Hogy az őseredeti, szent viszony köztem és Isten között újra helyreálljon, hogy a bűn által elcsúfított ábrázatomon újra kirajzolódjék az istenképűség és felragyogjon a megváltott ember isteni fénye. Hogy a megzavart összhang újra meglegyen és én megismerjem életem igazi célját: szolgálni a teremtő Isten dicsőségét! De ez az a pont, ahol többet én már nem tehetek, csak várhatok, csak sóvároghatok Valaki után, aki jön és aki nekem hozza a gyógyulást, hogy ezután én i§ vihessem a felszabadulást tovább, az utánam sóyárgó világnak. így lesz egy az én ádventem, az én várakozásom a világ adventjével és sóvárgásával. A világ engem vár, a megváltott, a megtisztult, a bűnből kiszabadított, az istenfiúvá fogadott új-embert, aki azonban mindezideig még nem indulhattam el feléje, mert az én számomra még nem jött el a gyógyító. És addig nem is jön, amíg nem várom, amig nem sóvárgok utána. A beteg világ nyög és sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Engem is, hogy hozzam számára a megváltást és a szabadulást. Áldás vagy átkok, orvos vagy kuruzsló, gyógyító vagy sírásó leszek-e a beteg világ számára, — attól függ: várom-e az én Megváltómat, aki nekem hozza a szabadulást, bűnből, nyomorúságból, halálból és visszaadja a rég elveszett istenfiúságot? — attól függ: én várom-e Krisztust? Kaposvár. . t. [ # Szabó Sándor. f KÖNYVISMERTETÉS ^ = Andrási Tiáaclar. Jézus. I. P. Smyth nyomán írta —. Kolozsvár, 1942. Az »Ifjú Erdély« kiadása. 8-r. 233 1. Ára 4.— P. Kapható Ifjú Erdély Iratterjesztése, Kolozsvár, Ref. Theologia. Igen Ízléses, megkapó címlappal ellátott hasznos könyv, melyért hálásak lehetünk úgy a szerzőnek, mint a kiadónak. Szerző külső körülményeiről csak annyit tudok, amennyit a jelen mű előszavában elmond róla Kiss Árpád a Székely Mikó kollégium vallástanára. E szerint Andrási 1893-ban született, lelkészi oklevelet Kolozsvárt szerzett, majd javakorában tanári diplomát a román egyetemen. 1921-ben a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium román nyelv és román történelem tanára, 1925-től tanári katedrája mellett az árkosi gyülekezet őre és pásztora. Egyházmegyei látogatások jegyzőkönyvei örökítették meg fáradhatatlan., buzgó munkásságát, megjelent könyvei igehirdetésének komoly keresztyéni voltát. A túlórával terhelt kollégiumi tanár sohasem zúgolódott azért., hogy. szinte ereiét meghaladó terhet raktak rá. A román megszállás ideje alatt tanártársait tanítja a kötelező államnyelvre. Románnyelvű tanításait pedig úgy végzi, hogy a legelfo!gultabb iskolalátogató sem tudott kifogást ţalâlni. „A legsúlyosabb területen dolgozik és úgy, hogy tanártársai és tanítványai bámulatát és tiszteletét érdemelte ki. A kollégium internátusának elnöke, aki többszáz növendék zsebpénzét őrizte; az intézeti iskolaszövetkezet megalapítója és vezetője, aki az ifjúság kötelező kiadásaiból úgy tudott gazdálkodni, hogy abból szegény tanulókat gyámolított. A sepsi egyházmegye lelkészértekezletének elnöke, pénztárosa, Jratterjesztője, irattár és nyomtatványkezelője, könyvtárának megszervezője és bezeigte. A felekezeti tanonciskola megteremtője és igazgatója. Fordító és író. Napjai minden percét a pontosan beosztott munka határozta meg, mégis rést talált, hogy hivatalos törvényszéki írásokat is lefordítson, lelkésztársai mindennemű román ügyét képviselje a hatóság előtt. Mindenki úgy ismerte, mint aki bármilyen terhet vállal és hordoz, csakhogy azzal szolgálni tudjon. Mert ez volt élete legszebb ékessége. Nála a szolgálat nem fáradságot jelentett, hanem olyan értéket, melyet csak azok az emberek nyernek el, akik Isten kiváltságos megbizatását élvezhették. Lefordította hollandból a Kornélia c. regényt, feldolgozta Péter első levelét 22 prédikációban. a Heidelbergi Kátét konfirmációi ás vasárnapi iskolai oktatásra. Ügy volt mint Kálvin: nem akarta, hogy a halál tétlenül találja. Élete égő fáklya volt, mely elégett azokért, akiket szolgálni hivatott volt. Smyth könyvét, melynek nyomán írta Andrási a Jézus című művét, nem sikerült hazánkban megtalálni s így nem tudom megállapítani, mi a jelen műben Smyth gondolata és mi Andrásié. Az bizonyos, hogy lebilincselő Jézus élete és betölti azt a hivatást, melyet Andrási neki szánt előszavában. Ez a könyv hozzá,járul ahhoz, hogy az evangéliomok Jézusát minél jobban megismerjük és minél hűségesebben kövessük. Olyan valaki írta ezt a könyvet, aki nemcsak az eszével, de a szívével és egész életével is igyekezett a M.estert közelebbről megismerni, akinek számára Jézus út, igazság és élet. A könyv szavai és sorai mögött sok gondolkodás, nyert csaták vannak, győzelmes 'Jjit sugárzik az átélt leírásokból. Néhol egész újszerű meglátásai vannak, melyek komoly gondolkodásra késztetik még a vele nem azonosan vélekedő olvasót is. Bizalommal ajánljuk olvasásra és tanulmányozásra. — Győry Elemér, az új püspök első nyilatkozata. A Magyar Értesítő jelenti Győrből: A dunántúli reformátusok új püspöke, Győry Elemér első lelki ve zéri nyilatkozatát a »Magyar Értesítődnek adta. Mindössze néhány tömör mondatra szorítkozott: Bizalommal és reménységgel tölt el, úgymond, hogy a leghívebb és a legáldozatosabb hitű magyar vezeti nemzetünk hajóját. Teljes hűséggel vagyok magas személye irránt, tisztelettel és hódolattal. Imádságos leiken elszáll honvédeink felé, akik a magyar ember páratlan kitartásával és vitézségével védelmezik a keresztyén családot, a keresztyén kultúrát, a nemzeti államot. A határon belül is hősökre van szükség, akik hordozzák az élet megnehezedett terheit egymásiránti felelősségérzettel és fegyelmezetten. Éppen ezért a legszükségesebb ma-VEGYESEK
