Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-10-18 / 42. szám
200. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. nőm a szórványgyermek nyaraltatása körül kifejteti: buzgó és nemes szolgálatokért: Fazekas Mihály püspöki titkár úrnak, vitéz Magay Béla ezredes, Varsányi N. hadnagy, Magyar Lajos cukrász, Kun Ede igazgatótanító, Keményik József vallásoktató, Páti Iózsef s.-lelkész, Nehézy Károly, Parragh Árpád, Tapsonyi Sándor lelkipásztor uraknak, a budapesti államrendőrségnek, mindenekfelett pedig a vendéglátó családoknak és közül eteknek. Annak nevére pedig, ki mindi ezekben felbuzdított, megerősített, óhajtott célra vezérelt, a kegyelem és szeretet Istenének legyen dicsőség és magasztalás. A szolgáló kereskedő. Lapunk szeptember 27-i számában Egyházkerületünk által felállított református kereskedelmi középiskola erkölcsi jogosultságának igazolása során a kereskedelem keresztyén életszemléletünk szerinti értelmezéséről volt szó és oda jutottunk, hogy »a kereskedelem szolgálat«. Ez az elvi állásfoglalás azonban még nem zárja le a kérdést. Nem kielégítő ez a megállapítás, mert nem nyugtat meg, hiszen a tapasztalat nem nagyon egyezik meg vele. Sőt inkább kihívó és azt a követelést váltja ki, hogy lássunk ilyen kereskedelmet. A pályák és intézmények olyanok,i amilyenek a bennük dolgozó, őket képviselő, megtestesítő emberek. Az előbbi követelésben tehát az az igény van, hogy adjatok ilyen kereskedőket. Ezért létesült kereskedelmi középiskolánk. Amikor a kereskedelmet szolgálatnak mondtuk, többet mondtunk, mint amennyit közönségesen várnak tőle, hiszen általában a gyakorlatban ma még a becsület is csak követelmény vele szemben. A szolgálat pedig ennél több. Nemcsak munkát, dolgozást jelent, hanem valami önkéntességet, valami ingyenes- j ©éget is, valami .áldozatot is. Nemcsak egy csavar szerepét a nagy gépezetben, a közösség munkájának rámeső hányadát, hanem valami többletet is, valami pluszt. Nemcsak a kötelesét, hanem a szükségeset. A szolgálat feladatait nem a jog, hanem a felelősség osztja. A jog világa hideg és kegyetlen. M.echanisztikus gépiességéből nem születik meg mindnyájunk munkájának célja a megelégedett boldogság. X többletvállalás pluszteljesítménye adja a közösségek békéjét, boldogságát: családét is, nemzetét is. Aki csak kötelességét teljesíti: igaza van — de boldog, aki szolgál és boldogítja azokat is, akikkel együtt él. Ez a szolgálat törvénye. Honnan veszünk ilyen szolgáló embereket? A kötelesség ránkrótta feladat is éppen elég, honnan veszünk erőt a többletre, a szolgálatra? Önmagunkból nem. Kívülről, felülről. — Az emberiség számára a legnagyobb szolgálat Jézus Krisztus váltsághalála volt. Aki rádöbbent már magában arra, hogy mi a bűn, aki iszonyát levethetetlen tehernek érezte és aztán a váltság csodája felszabadította, az tudja, mi a szolgálat. Ebben a helyettünk való szolgálatban, ebben az érettünk való áldozatban való részesülés kötelez és ad erőt a mi embertársainknak való szolgálatunkra. Ma szolgáló emberekre van szükség mindenütt, a kereskedelemben is. Ilyenek nevelésére vállalkozott Egyházkerületünk református kereskedelmi középiskolájának felállításával. Ez azonban a pálya természete, lehetőségei és kísértései miatt .igen nehéz feladat. A kereskedő közvetlen kísértése, hogy a kezén átfolyt pénzt magáévá t^gye, megtartsa, vagy legalább is minél jobban lefölözze. Közben — amint minden egyes garast mérlegel, hogy tartsam-e, engedjem-e — a pénz megszemélyesedik kezében, elveszti eredeti szerepét és céllá lesz. A hideg arany személyes hatalomként áll vele szemben. A páncélszekrénybe zárt legszemélytelenebb eszköz szívbe fogadott, érzelmekkel körülvett önértékké lesz. Lassan az elet minden területén és minden vonatkozásában kizárólagos értékmérővé válik számára. Mindennek mértéke a pénz, az anyagi haszon. Nem az ember határoz már, hogy mit tegyen a pénzzel, hanem bírásának vágya uralkodik rajta és fagyasztja meg a szivet, teszi rideg számítóvá. A kereskedelem rendeltetése a szolgálat, kísértése az önzés. Mi oldja fel a feszültséget az erkölcsi magatartás eme két ellentétes pólusa között? Az értelmi belátás és a hitbeli indítás. Az emberiség együttélésének akármelyik kérdését végiggondolva, be kell látnunk, hogy az önz'és közösségbontó, közösségellenes magatartása tarthatatlan. De ez a belátás még nem képesít a szolgálatvállalásra, az igazi közösségi magatartásra. Erre csa'k — amint 'élőbb mondtuk a szolgálat titkáról — a hit indít és ad erőt. Református felekezeti kereskedelmi középiskolánk feladata tehát az, hogy a most készülő fiatal, kibontakozó lelkekben személyenként élővé tegye a hitet, hogy azt majd pályájukon nemes cselekedetekre,, szolgálatokra váltsák fel. A hit a cselekedetek váltópénzének aranyalapja. ^ í Az iskola a leendő munkások és a pálya között áll. Nem mindenható, de bizonyos, hogy sok fordul meg rajta. Különösen nagy jelentőségű lehet egy felekezeti iskola hatása, amelynek szellemét a hitvallás határozottá teszi, nevelőtestületének minden tagja ugyanazon a végső elvi alapon áll. A végső elveknek egy határozott kérdésre való alkalmazása fokozatosan tisztul. Egyházkerületünk pápai református kereskedelmi középiskolájának szelleme most érkezett a kiforráshoz. Zimányi Alajos. A belsősomogyi egyházmegye közgyűlése. A belsősomogyi egyházmegye szeptember hó 11. napján tartotta ezevi rendes közgyűlését Kaposvárott, a Gyülekezeti Ház nagytermében. A közgyűlést reggel 9 órakor, a 69. dicséret első versének eléneklése után, Szabó Bálint esperes igeolvasással és hitből fakadt, bensőséges imával ^nyitotta meg. A meggyengült egészségi állapota miatt lemondott egyházmegyei gondnok helyetteseként dr. Matoltsy Sándor rangidős tanácsbíró mondott ezután gondolatokban gazdag és nagyhatású megnyitóbeszédet. Az alakulási formaságok után a lemondott dercsikai Huszár Aladár egyházmegyei gondnok levelét és ahhoz fűződő határozati javaslatát dr. Magay Ferenc világi főjegyző olvasta fel. A lemondott gondnok érdemeit ékes és szárnyaló szavakban örökítette meg; a közgyűlés pedig elhatározta, hogy Huszár Aladárt áz egyházmegye örökös tiszteletbeli gondnokává ^választja, arcképét megfesteti, emlékét a Nagy Lajos- Huszár Aladár-alap 500 P-re való kiegészítésével örökíti meg és a csurgói kollégiumi, ú. n. kis internátust róla nevezi el. Az egyházmegyei lelkészi főjegyzőválasztás eredményének ismertetése után közgyűlés őszinte öröm
