Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-25 / 4. szám

16. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. t KÖNYVISMERTETÉS H IV --------------­­-----------­Karner Károly: Isten igazsága. Pál apostol levele a Rómabeliekhez. Fordította és magyarázta----­-----------egyetemi tanár. Győr, 1942. 8-r. Vili -]- 190 1. Ára fűzve 6'80, kötve 8 50 P. Nagyon ízléses kiállításban, a címlapon Dürer megragadó Pál apostol képével jelent meg Karner Károlynak a pécsi egyetem Sopronban levő ev. theol fakultása jól ismert újszövetség tanárának ez az értékes műve. Karner nagy szolgálatot tesz evangélikus egy­házának a Keresztyén Igazság című havi folyóirat meg­alapításával és tartalmas szerkesztésével. Ennek a folyó­iratnak a kiadásában jelenik meg az Újtestámentom szent iratai című sorozat, melynek első kötetét (Máté evangéliumi magyarázata) szintén Karner írta. A Római levélről írt jelen magyarázat ennek a sorozatnak a Vl-ik kötete. Karner ebben a Római levél magyarázatában is úgy mutatkozik, mint a Máté evangélioma magyaráza­tában : komoly, hívő ember, aki ismeri a tudomány által keltett sok nehézséget, de azokra meg is felel hívő lélekkel. A nehézségekre tán fel sem hívja sok helyen a figyelmet, de a hozzáértő látja, hogy ő azok­kal szembe nézett és szilárd nyugvópontra jutott. Az Előszó szerint „közérthető, korszerű magyar nyelven próbálja megszólaltatni az apostol írását“, hogy ezt elérje, ahol bonyolultan hosszú, hol hihetetlenül tö­mör görög szöveget rövidebb és a magyar észjáráshoz alkalmazott mondatokra bontja fel. A fordítás munkája sikeresnek mondható, mert gördülékeny, érthető. Nagy vitát fog maga után vonni a szerző amaz újítása, hogy a sarx szót hústest-nek fordítja. A 169. lapon vitéz Csia Lajost bírálja, aki a pneuma szót szellem-nek fordítja. Ugyanazt mondhatjuk a hústestről, amit szerző mond a szellemről: a magyar test szó hagyományos képzet­­tartalmánál fogva még mindig jobban érzékelteti a sarx fogalmat, mint az idegenszerű hústest szó. A magyarázat mélyenjáró tanulmány eredménye. A mai kor emberéhez szól, de az örök Igét hirdeti. A ; kritikai és történeti kérdések háttérbe szorultak, min- j denütt a legfontosabbat, az exisztenciálist emeli ki, ép i ezért eltalálja az apostol értelmét, mert Pál mindig a lényegesre, az evangéliomra fektette a hangsúlyt. Külön érték a könyvben a Függelék, mely arány­lag nagy terjedelmű (a fordítás és magyarázat együtt 115 1., a Függelék 75 1.) Itt úgyszólván teljes páli theologiát ad. Főleg a Kittel-féle nagy újszövetségi szó­könyv eddigi köteteiben foglalt tanulmányokat aknázza ki. Az értekezés számba menő fejezetekben részletesen fejti ki a következő tárgyakat: jézus, az Úr Krisztus; Igaz, igazság; Isten igazsága; Hit és megigazulás; Bűn és hústest; Törvény és cselekedetek ; Lélek, Szent­lélek, új élet; Theodicea, Predesztináció, Egyház; A keresztség. A tárgyalásban többször hivatkozik Lutherre és a lutheránus hitvallásokra is. Néhol polémia is talál­ható (pl. 150. 1. a r. katholicizmussal, 175. sk. 1. a predesztináció kálvini felfogásával szemben), de ez ilyen műnél elkerülhetetlen. Teljesen a kor színvonalán áll a forrásművek tekintetében ; főleg a német irodalmat használja és idézi a tudós lelkiismeretességével és önállóságával. Hazai theologiai irodalmunknak jelentős nyeresége ez a könyv. Méltó a beható tanulmányozásra. P. J­Dr. Vitéz Házi Jenő: Sopron középkori egyház­története. Gvőregyházmegy-e múltjából. IV. szám. 1. rész. Sopron, 1939. 8-r. VIII. (381 + 3 1.) Aki figyelemmel kíséri a testvér római katho­­likus egyház egyháztörténeti irodalmának újabb ter­mékeit, meg kell állapítania a tényt, hogy hazánkban e téren új lendület tapasztalható mindenfelé. Az egyes egyházmegyék nagyarányú, hatalmas vállalkozá­sokba kezdenek múltjuk minél alaposabb feltárására. Anyagi eszközeik bősége lehetővé teszi számukra, hogy megfelelő szakemberek éveken át gyűjtsék az anyagot a levéltárakban a kiadandó kötetekhez. Hogy csak a hozzánk közelebb álló területeket említsem, igen szép ilyen irányú munka folyik a veszprémi, a győri és a szombathelyi egyházmegyék területén. Szá­mos testes kötet már eddig is az eredmény. Dr. vitéz Házi Jenő, Sopron varos fő levéltárosa kiválóan alkalmas volt arra, hogy a címben jelzett könyvet megírja. Sopron városa olyan gazdag levéltár­ral rendelkezik, amely ritkítja párját egész Magyar­­országon és ezt a középkori anyaggal is bőségesen rendelkező levéltárat o kezeli már több mint két év­tized óta. Hogy milyen hűséges és szakavatott keze­lője a gondjaira bízott kincseknek, arról bizonyságot tehetnek mindazok, akik valaha megfordultak e kincses bányában. 1921-től 1936-ig tizenegy kötetben dolgozta fel a rendelkezésre álló anyag középkori részét, kiad­ván .a Sopron város története szempontjából érdekes okleveleket és egyéb iratokat. Műve nélkülözhetetlen forrásmű nemcsak Sopron és a vele kapcsolatban levő városok történetére vonatkozólag, de országos viszony­latban is elsőrangú értékű köztörténeti, gazdasági és kultúrtörténeti szempontból egyaránt. A város történetének ez a két évtizednél is többre terjedő búvárlása egyenesen predesztinálta vitéz Házit a jelen müve megírására. joggal hivatkozik szerző arra a széleskörű anyag­­gyűjtésre, amelyen munkája felépült. Rendelkezésre állt a nyomtatásban megjelent oklevéltárakon kívül a soproni levéltár még közzé nem tett anyaga, sok ada­tot talált Pozsonyban, Győrben, és az Országos levél­tárban Budapesten. A lelkiismeretes kutató pontosságával hivatkozik mindenütt forrásaira. Könyvének fejezetcímei a következők: A Szent Mihály-templom plébánosai. A Szent Mihály-templom belső berendezése, temetője és plébániaháza. A Szent- Lélek-kápolna. A Szent János-lovagrend Sopronban. A soproni ispotály és a Szent Erzsébetről címzett templom. A soproni ferences zárda és templom. A vár­árokmenti Boldogasszony templom. A Szentgyörgv­­kápolna. Egyéb kápolnák Sopron város területén. A soproni plébániai iskola. Sopron jobbágyközségeinek plébániái. A győri püspökök és a város viszonya. Vallásos élet és erkölcsi állapotok Sopronban. A Függelékben az 1534-iki városplébániai leltárt és egy pap 1535-ikí ingóságleltárát közli, melyek eddig ki­adatlanok voltak. 32 oldalra terjedő Név- és tárgymu­tató kitűnő segédeszköz a könyv használatához. Mint a fejezetek felsorolása mutatja, szerző végig­kíséri az okleveles adatok alapján a soproni papok és templomok történetét. Ez foglalja el könyve legna­gyobb részét, 268 lapot. Röviden, de nagyon érdeke­sen foglalkozik a győri püspökök és a város viszonyá­val. Nagy súlyt helyezett szerző az utolsó fejezetre, melyben mintegy történelmileg azt próbálja igazolni, hogy Sopronban a középkori egyház oly jól teljesí­

Next

/
Thumbnails
Contents