Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-09-13 / 37. szám
178. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. íendő a polgárdi és szilasbaihási IV. sz. tanítói állás megszervezése. — Elintézett ezenkívül a közgyűlés még több közigazgatási ügyet. Miután a tárgysorozatban feltüntetett ügyeket a közgyűlés mind letárgyalta, esperes a bírósági ülést délutánra meghirdette és a közgyűlést hálaadó imádsággal es áldáskívánattaí berekesztette. Sáregres. Bózsa Sándor egyhm. lelkészi főjegyző. T KÖNYVISMERTETÉS *1 l** /•-------------------Danes házy Sándor: Az egyház harca. Ekklesia militans. Budapest, 1942. 8-r. 340 1. Szerző, aki a theologia doktora és debreceni református lelkipásztor, régóta hordozta lelkében e könyv gondolatát, tervét és terhét. Minden évben világosabban és erősebben látta alapeszméje igazságát. Fokozatosan döbbent rá, hogy a keresztyén egyházakban megfogyatkozott a bűnnel szemben való harc,, hősiség, valamint az emberért való áldozatosság lelkülete. Bent az egyházban nem a különféle emberi gyarlóságok, még nem is a bűnök miatt van a legnagyobb baj, hanem az el vielen ség, hamis meggyőződések és a hitetlenség miatt. Kérdezi, hányán vannak, akik maradék nélkül magukévá teszik az egyház hitvallását és arra az életüket is felteszik? A felettünk levő lelki világban kozmikus harc folyik a mennyei seregek és a Sátán erői között. Az egyház harca éhhez kapcsolódik. A földi népek/ és nemzetek között nem okvetlen szükséges a háború. Ha igen, azért, mert a keresztyén egyház mint világegyház is nem harcolta meg a maga teljes harcát a lelki síkon az igazságért, becsületért, erényért és áldozatos jóságért. Ezért ereszkedett le a szellemi világból az anyagi terekre a küzdelem, hogy eldöntse az igazságot, melyet az egyháznak, — mint ellenállhatatlan Igét — meg kellett volna mondania. Hangsúlyozza szerző, hogy műve »magyar« könyv. Nemcsak magyarúl van írva. Még kevésbbé fordítás. Ősi, tiszta, bihari magyar tradiciók alapján áll, a külföldi keresztyánségtől kapott hatásokat asszimilálta. Hívő keresztyéneknek írt, tekintet nélkül arra, hogy mennyi iskolát végeztek, mert azok megértik. Természetesen elsősorban ref. hívőknek. Könyve írásában magyar református egyháza iránti féltő szeretet vezette. Ennyit mond el a szerző magáról és munkájáról az Előszóban. A könyv maga izgatóan érdekes. Az Exodus könyvkiadó cég jól tudja megválogatni a kiadandó munkákat. Ez a kiadványa is határozottan érdekes. Egy sokat tapasztalt, mélyen gondolkozó, az evangéliom mélységeibe is lemerészkedő, hívő tudós érett gyümölcse. Rengeteg idegennyelvű könyvet használt fel müve megírásához, de mindent magyar szemmel nézett át. Ismeri természetesen a magyar theologiai irodalmat is. Ahol. szükségesnek, indokoltnak találja, megbírálja a legnagyobb nevű írókat is. A tartalom rövid feltüntetése mutatja, hogy ebben van hittan, erkölcstan, egyháztörténet« egyházjogtan, gyakorlati theologia. Az I. rész Az ellenség és szövetségesei címet viseli. Az ellenség a Sátán. A II. rész jellemző címe A nem harcoló egyház sorsa, ilyen alcímekkel: Papok' állnak az útban, Az egyház szegénységi bizonyítván}^, Az egyházi béresek. A III. rész: Harc önmagunk ellen. Itt ilyen alcímek vannak: Az érzéktsék kiirtásánál több és jobb a mértékletesség, Összpontosítás szenvedéllyel, Jó szokás: tőke, rósz szokás: adósság. A ÍV. rész: a harcosokról szól: sorra kerülnek a lelkész és presbiter, a segédlelkész, a tanító, a diakonissza stb. Jellemző az egyik fejezet címe: Az égy ház csak a hívőkre számíthat a »hívekre« nem. igen. Äz V. rész a fegyvernemekről szól, a VI. rész a korszerű felszerelésről, a VII. rész a hadviselésről, a VIII. rész a szabadságharc célfáról. Az életet a hívő református szemével nézi és mindent ebből a szempontból bírál meg. Okosan mondja, hogy-a szektákkal szemben »a tiszta igehirdetés a jó lelkigondozás és a szociális* rend szinte teljes védelmet jelentenek«. Pogányok alatt érti nemcsak a bálványimádókat, hanem az egyház külső keretei között élő és megkeresztelt tömegeket, akik soha nem vettek Szentleiket (24. 1.). Igen határozott véleménye van az egyházi bálokról: a báli meghívó tökéletes mása a régi pápai bűnbocsátó céduláknak. Néhol a sorokból velőtrázó segélykiáltás hallatszik ki, a féltő szeretet hangja ez drága javak pusztulása felett. Rendkívül sok érdekességet szedett össze, pl. hogy egy pap a huszas években fegyelmi eljárás megindítását kérte egyik egyházmegyénél Ravasz László ellen, mert bíráló megjegyzéseiben a lelkész! kart becsületében mélyen megsértette (47. 1,). Átbúvároita a modern amerikai és angol lélektan okos tanácsait, de jól ismeri Kálvint is. Meglepő, a legtöbb lelkipásztor előtt teljesen ismeretlen adatokat gyűjtött össze szerző a magyar református egyházfegyelem évszázados múltjából, sok ez adatok közűi itt Iát először nyomdafestéket. Néha állításai kihívják az ellentmondást. Mi pl. egyáltalán nem írjuk alá, amit a 188. lapon a KIE-ről mond. Nagy lélektani ismeret, még erősebb keresztyén meggyőződés és évtizedes tapasztalatok böksesége szövődik1 lapjain érdekes egységbe. Drummond Henriktől nagyon sokat tanult. Ismeri a tömeglélektan eredményeit egyházi vonatkozásban is. Amit Freudról mond, az kevés (247. 1.), még erőteljesebben kellett volna őt megcáfolni. Félelmetes és megdöbbentő igazság, amiről a 294—5. lapon beszél, hogy az egyházban megváltozhat az éghajlat. Ez t. i. történhet jó irányban, de) lehetséges a rossz irány erősödése is. A 297. lapon érezzük a fehér izzást, ahogy Pálról nyilatkozik. Őszinte és azért izgató, amit gyermekkora vallásos élményeiről mond (300). Érdekes, ,amit a lelki gyógykezelés formáiról mond (301. 1.). Nálunk ezekkel nem igen foglalkoznak. Szerző szerint a reformációt folytatni kell, különösen három ponton: 1. fejleszteni az egészséges misztikát az egyéni átélésekben; 2. az érzéket a gyógyítás és más csodák iránt; 3. erősebben folytatni a küE missziót (315. 1.). Könyvének úgyszólván minden lapja tele van megállapításokkal, melyeket érdemes „megfontolni, idézni és terjeszteni. A könyvet időszerűnek, mindvégig eszméltetőnek tartjuk. Olvassák el minél többen. P. J
