Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-08-30 / 35. szám

1942. DUNANTŰLI PROTESTÁNS LAP 165. oldal. kedje is az evangéliomot. Ne csali adakozásra hívjon fel, hanem maga is adakozzék. Az állami támogatást olyan mankónak nevezte, amely elszoktatott a magunk lábán járástól. Megállapításai között elgondolkoztató az, miszerint népünk úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nem az övé már papja és tanítója, mert megvette őket az állam. Hozzászólások során hevesen tiltakozott ér­tekezlet a kisgyülekezeteknek missziói körökbe való összevonása ellen, mely a ref. egyháznak nem meg­­segtíése, hanem öngyilkossága lenne. Eután Kiss Zoltán elnök olvasta fel az egyházért égő szeretet tollával írt elnöki beszámolóját, mely fel­ölelte egy év egyházi tevékenységének minden fo;m tos mozzanatát. Tág teret szentelt beszámolójában a saját személye által folytatott ama harcnak, melyet a kerületn és a sajtóban harcolt meg a Népiskolai Fel­ügyelet Szabályzat és az E. T. V. te. 50. "§. közti ellen­tét tisztázása végett. Erre nézve az értekezlet hivatali úton új törvénymagyarázatot kért a zsinattól. Be­számolóval kapcsolatosan felhívást intéz értekezlet a ref. egyházi sajtóhoz, hogy az érielődés állapotában levő tervezeteknek, javaslatoknak idejekorán, frissen adjon nyilvánosságot. Adott esetből kifolyólag fi­gyelmébe ajánlja az egyházi sajtónak, különösen a Lelkészegyesületnek, hogy a 1 elkészi kart kompromitáló cikkeknek ne adjon helyet. Találtassák más, megfe­lelőbb mód a panaszok kivizsgálására, s arra, hogy a panaszok egyáltalán helytállók-e, nem rosszulértesülé­­sen alapulnak-e. Segédlelkészek helyzetéről szólva úgy látta az értekezlet, hogy az egyházmegyében ez nem elhanyagolt. Teljes ellátást, kongruát, principális hoz­zájárulását, stólát felszámítva kétségtelenül kap annyit a segédlelkész, mint az állami fizetésrendszerben a kezdő tisztviselő. Mindamellett nem lenne fölösleges részükre u. n. ruhaaíapot létesíteni. A heves,nagykun­­sági egyházmegye lelkészegyesületének javaslatát mó­dosítva, illetve kibővítve fogadta el, tekintettel a kis­gyülekezetek helyzetére. A theologushiány megszün­tetését, istenfélő, templomos, imádságos családok sza­porítása által véli elérhetőnek, ahol már a szülők sze­mében legszebb pálya a lelkészt, s ahol sok körülménv elősegíti azt, hogy a gyermék az elhívó szót meg­hallja. Anyagiakat nézve ösztöndíjak létesítése is hozzá' járulhat a bajok orvoslásához. A lelkészi továbbképzést szolgálta az egyházmegyében a csöglei, pápai és mező­­örsi konferencia. Sajnálattal "állapította meg az ér­tekezlet az elnöki beszámoló során, hogy az E. T. I. te. 154. §. e. pontja utóbbi időben nem egyszer fi­gyelmen kívül hagyatott. Fontos tanügyi javaslatok j nem jutottak el az egyházmegyékig. Alkotmányos el­járást kértünk. Tárgyaltatott a ref. iskola és vallás­tanítás kérdése is. Elnöki vélemény erre: a lélekben és igazságban való vallást nem lehet heti két óra alatt megtanítani. Ennek egész iskpla és egész ember fceíf. A vaflá'stánítás koronáját a konfirmációban a lelkész teszi fel. A vonatkozó határozati javaslatokat Horváth La­jos rriihályházai és Császár Károly padragi lelkipász­torok terjesztették elő. Az ülés az esti órákban a 181. dics. 1. versének eléneklésével ért véget. Császár Károly. — Tudomásáré hozzuk azoknak a szülőknek, akik nem tudják, hogy van egy kitűnő kis ref. gyermek­lap, hogy az „Örömhír“ 43-ik éve hinti a jó magot a gyermekszívekbe és sok áldás kél nyomában. Aki gyerme­két szereti, az nézze meg Leik. Hiv.-ban vagy az iskolában az ott levő mutatvány számot, a 43. évf. 1. sz. és rendelje meg erre a tanévre. Legmelegebben ajánljuk mindenkinek. t KÖNYVISMERTETÉS ^ ........ ... ' ........U*) A pápai református nőnevelő-intézet leány­líceumának és tanítónőképző-intézetének évkönyve az 1941—42. iskolai évről. Szerkesztette dr. Horváth Endre igazgató. Pápa, 1942. 68 1. A mintaszerű gonddal összeállított évkönyv szem­léltető képet ad arról az alapos nevelői munkáról, mely pápai líceumunkban és tanítónőképző-intézetünkben fo­lyik. Új tanárokként működtek az intézetben Mester Gáborné Petrova Anna a testnevelési tanszéken, Rusz Laura a földrajz-természetrajz tanszéken. Papp Évát rendes tanárrá választotta az egyházkerület, dr. Barabás Béláné Rácz Rózsa h. gyakorló-isk. tanítónőt a VKM rendes gyakorló-isk. tanítónak ismerte el. — Az inté­zetben az igazgatón kívül 6 rendes-, 5 helyettes- és 6 óraadó tanár működött, akik közül többen jelentős mun­kásságot fejtettek ki az iskolán kívül is. Az igazgató kormányképviselő volt a debreceni ref. tanítónöképző­­intézet képesítő vizsgálatán. — Az iskola 148 növen­déke közül helybeli 50, vidéki 98. A vidékiek közül 65 lakott az intézet internátusában. A vonaton bejárást a IV. és V. osztályos növendékek részére nem engedé­lyezte az intézet, így csak 8 volt vonaton bejáró. — Az ellátás évi díja az elmúlt tanévben 750 P, melyet február 1. óta havi 5 P-vel emelt az igazgató-tanács. A bentlakást Pentz Ilona internátusi felügyelő tanár ve­zette nagy körültekintéssel. A felügyelet és bentlakás egyéb teendőit a bentlakó tanárnők látták el szerető gondossággal. Volt az intézetnek külön házvezetőnője, aki oki. gazd. szaktanítónő és külön betegápolónője. Az internátus nagyarányú bútorbeszerzéseket eszközölt összesen 8218 P értékben, ami mutatja, mily nagy gondot fordítanak az intézet korszerű fejlesztésére. A ! nevelési munkát mindenben a vallásos és hazafias ér­zés irányította. A napi munka minden osztályban ének­léssel, bibliaolvasással és imádkozással kezldődött. A bentlakó növendékek a legtöbb alkalommal részt vettek a vasárnap délutáni istentiszteleteken is. A téli hóna­pokban ifjúsági istentiszteletek voltak az intézet dísz­termében. A lelki élet elmélyítésére szolgáltak a csendes­napok, melyeken a testvér intézetek tanárai is szíves készséggel szolgáltak, három előadást tartott ez alkalommal Kiss B. Júlia orsz. titkár. A növendékek katonák részére 105 pár érmelegítőt kötöttek, a telepítés céljaira havon­ként 46 P-t adtak, egy hadiárva eltartására 200 P-t adtak össze. Több osztály csecsemőkelengyét készített, illetve gyűjtött az Orsz. Egészségvédelmi Szövetség ré­szére. Az egészséges testi fejlődést nagy gonddal igye­keztek előmozdítani. Jó időben a kertben levő gyepes játszótéren és a kettős tenniszpályán, a tél folyamán a jól felszerelt tornateremben, valamint az intézeti kor­csolyapályán folyt a testedző munka. Az ifjúsági ön­képzés a következő körökben folyt: Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör, bibliakörök, vasárnapi iskola, Soli Deo Gloria-kollégium, énekkar, sportkör, fotókör. Év végén a növendékek rajzaiból, kézimunkáiból és háztartási készítményeiből szép sikerű kiállítást rendeztek. Nagy lelkesedéssel és sikerrel tanulták a növendékek mint rendkívüli tárgyat a gyorsírást és a gépírást. A tanári testület az alakuló és évzáró értekezleten kívül két mód­szeres, két nevelési tárgyú és 18 rendes értekezletet tartott. A módszeres értekezleteken Pécsvárady Jolán Iskolaszövetkezetek a nevelés szolgálatában, Gáti Samu A gyorsírás- és gépírástanítás nevelői értékei címen, a nevelési értekezleteken dr. Horváth Endre igazgató A

Next

/
Thumbnails
Contents