Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-08-16 / 33. szám
154. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942 A főcél azonban az, hogy Isten igéjét vigyük a családokhoz. A lelkigondozói munkát azzal kezdjük, hogy magunkat készítsük jól fel Isten igéjével. Dr. Márkus Jenő tatai lelkipásztor »A magyar ref. egyház külső egységének jegyei és eszközei« címen tartott előadást. Foglalkozik az egyház lényegével és feladatával. Egyházunk egységének kiépítése az evangéliomból indult ki. Az egységet Krisztus biztosítja minden időben, aki az egyháznak feje. Az üdvösségre és a keresztyén élet folytatására vonatkozó dolgokban Isten népe nem gondolkodhatik sokféleképpen. Itt az egységet a Káték és Hitvallások biztosítják. A káté tanítására különösein felhívta a 'figyelmet. Csizmadia Dániel neszmélyi lelkipásztor: »A református egyház és az evangelizáció« elmen tartott előadást. Ismerteti a kérdést elméleti és gyakorlati szempontból. Kifejti az egyház fogalmát és’ az evangelizáció gyakorlati jelentőségét. Az egyház Krisztus teste, a hívő emberek közössége, a Krisztust követők gyülekezete. Ha teljesen így volna a gyakorlati életben is, akkor nem volna szükség az evangelizációra. Sokan vannak azonban az egyházban olyanok is, akik nem hisznek, akik a bűn útjára léptek. Ezeket akarja az evangelizáció Isten ismeretére elvezetni. Nem más az evangelizáció, niint az igehirdetésnek egyik fajtája. Az evangelizáció különleges szolgálat. Az végezze, akit Isten erre “karizmákkal különösen felkészített. Barsi Lajos hokodi lelkipásztor: »Mát tegyünk a magunk erejéből egyházunk és a lelkészek anyagi szükségleteinek biztosítására« címen tartott előadást, Előadásában rámutatott azokra a terhekre^, melyeket az egyházközségeknek kell hordozniok. Beszélt lelkipásztorok nehéz anyagi helyzetéről. Ezek a terhek, nehézségek később sem lesznek kisebbek, a lelkipásztorok anyagi helyzetét illetőleg sem várhatunk javulást. Isten segítségével a magunk erejéből kell biztosítanunk az anyagi szükségleteket. Hívő egyháztagokat kell nevelni, akik készek lesznek a legnagyobb áldozatra is. Tegyünk meg mindent az anyagi szükségletek biztosítására, amit csak tehetünk., hogy egyházaink, intézményeink fennmaradjanak. Tapsonyi Sándor nagyigmándi lelkipásztor a hevesnagykunsági egyházmegye lelkészegyesületének átiratát ismertette a IX. te. módosítása tárgyában. Rámutat a nyugdíjintézet jelentőségére. Kéri a lelkészözvegyek nyugdíjának rendezését. Hangsúlyozza, hogy a nyugdíjinétzet az egyetemes egyház alapítása és tulajdona. Ennek kimondását kéri a zsinat által alko-i tandó új szövegezésű törvényben. Ismerteti a javaslatot, mely a belépési járulék megosztását kéri a gyüle-j kezet és a lelkipásztor között. Ezzel kapcsolatos másik javaslat pedig azy*hogy az évi tagdíjakat né 50—50 o/o-os megosztásban fizessék a lelkipásztorok, hanem a tanítói járulékok módján 3/13 és 10/13 megosztásban. Végül kéri, hogy minden egyházközség és minden lelkipásztor anyagi és erkölcsi erejével álljon az intézet mögött, hogy teljesíthesse feladatát. A nyugdíjintézet céljára adakoztassunk egyházközségünk tagjaival. Mikos Lajos dadi lelkipásztor: »A theológushiány egyházunk szempontjából« címen tartott előadást. Az evangéliom világánál vizsgálta a nagy jelentőségű kérdést, amely ma egyházunk vezetőit foglalkoztatja. Beszélt a lelkipásztori tiszt szépégéről és nehézségeiről. A theológushiány okát a ma uralkodó eszmeáramlatban látja. Nagy baj, hogy a missziói lélek hiányzik, amely Krisztus szolgálatára indítaná ltjainkat. Egyházi és iskolai nevelés megváltoztatásával kell segíteni a'helyzeten és a lelkipásztorok fizetésének rendezésével. Végül javaslatokat terjesztett elő, melyeket a lelkészegyesület felterjeszt az egyházkerületi gyűlésre. Csizmadia Károly mosonmagyaróvári lelkipásztor jelentést terjesztett elő a lelkészi továbbképzés munkájáról, melyet a tatai egyházmegyében a lelkcszegyesület és a Timótheus kör végzett az elmúlt évben. Rámutatott a lelkészi továbbképzés nagy jelentőségére és ennek gyakorlati megvalósítását kéri. Amíg egyetemes konvent el nem végzi a központi szervezést, addig is végeztesse ezt a munkát az egyházkerület. Ismertette a tiszántúli egyházkerületnek a lelkészi továbbképzés tárgyában alkotott szabályrendeletét. Egerházy Lajos Orjó igazgató az egyházak anyagi megerősítéséről beszélt. Az egyház akkor tudja elvégezni feladatát, ha anyagi eszközök is állnak rendelkezésére. Ezt a megerősítést kívülről nem várhatjuk. Ne késlekedjünk, hanem induljunk a munkára! Ismertette a szabolcsi lelkipásztorok szép és eredményes munkáját. Virágmagvak terjesztésére hívta fel a lelkipásztorok figyelmét. Szőnyi József naszályi lelkipásztor könyvtárosi és pénztárosi jelentést terjesztett elő. Lelkészegyesület bevétele 1123 P volt. A könyvtárban pedig 852 kötet könyv áll a lelkipásztorok rendelkezésére* 'Pályamunkákat bíráltak: Sáhó István, Tapsonyi Sándor, Tóth Sándor,, Barsi Lajos, Mákos Lajos és Kurucz Gyula. Pályadíjat nyert: »A hívek látogatása«. »A háború és béke« című munka. Mind a két munka szerzője Győry Elemér. Az értékes munkákat nyomtatásban való megjelentetésre ajánlották a bírálók, A többi pályamunkák nem részesültek díjazásban. Tisztújítást is ez alkalommal végezte el a közgyűlés. Egyhangú lelkesedéssel választotta meg a közgyűlés újabb három évre elnöknek Győry Elemért, jegyzőnek Csizmadia Károlyt, pénztárosnak és könyvtárosnak ,Márkus Jenőt, ellenőrnek Szőnyi Józsefet. Csizmadia Károly. (.rT - ", ^ it KONYVISMERTETES 4 ...........- ' ■— --A pápai református polgári leányiskola évkönyve az 1941—42. tanévről. Szerkesztette Ligárt Ida igazgató. — Pápa, 1942. 79 1. Egyházkerületünknek az újabb években e nagy fejlődést mutató intézete évkönyvében első helyen Széchenyi István emlékezetét újítja fel ékes szavakkal. Az iskola népessége az 1941—1942. isk. évben szinte ugrásszerűleg emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a polgári iskola végzése azok számára, akik ipari és kereskedelmi, vagy gazdasági pályán akarnak elhelyezkedni, életszükségletté vált. A létszám gyarapodásának másik oka az, hogy a líceumban való tovább tanulásnak is egyik előfeltétele a négy polgári elvégzése. Mivel tehát a jövőben is biztosan számít-, hatni az iskola népességének emelkedésére, az építkezés égetően szükséges. E célból az egyházkerület megvette az iskola melletti sarok épületet. Beiratkozott az intézetbe összesen 200 nyilvános tanuló, emelkedés a múlt évhez 50. Az intézet ügyéit nagy buzgósággal és hozzáértéssel vezető ideiglenes igazgatót az egyházkerület végleges igazgatóvá választotta meg, amit a VKM is tudomásul vett. Uj tanerőként működtek az intézetben Vörös Jolán Rózsa zongoratanárnő, nevelőnő, Kiss Sándor theol. m. tanár, h. vallástanár, Ölé Sándor főiskolai gondnok az
