Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-08-09 / 32. szám

1942.

DÜNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP

149. oldal.

külső jegyei és -eszközei címen tartott mindvégig nagy figyelemmel kísért -előadást. Az egyház egységének jegyeit a Confessio Belgiea alapján így állapította meg: 1. az ige tiszta hirdetése, helyesebben, szolgálata; 2. a sákramentumok helyes kiszolgáltatása; 3. az egyházfegyelem becsületes gyakorlása. Az elsővel kapcsolatban megemlékezett a bibliafordításokról, a prédikál ásról, a hitvallásos iratokról, mint az egység biztosításának eszközeiről. A másodikkal kapcsolatban szólt az egységes liturgiáról az éneklésről... illetve az énekeskönyvről, bár szerinte ez nem tartozik az egyház egységét kidomborító tényezők közé s Végül szólt a fegyelmezésről, mint az egységet előmozdító eszközről, melyre az összetartozás és felelősségérzetének felkeltése végett is nagy szükség van. Az előadás élénk eszmecserét váltott ki, melyben sokan részt vettek s tisztázták a témát minden vonatkozásában. Kovács 'Lajos az evangélizáciőról szólt s hangoztatta, hogy az evangélizáció arra való, hogy Istennel való találkozásunkat előmozdítsa. Ennek a munkának 'hitvallásos szellemben kell folynia a gyülekezet hitének, keresztyén öntudatának tovább építése céljából. Sokan feleslegesnek tartják és megütköznek rajta, pedig nem felesleges, különben jnem alkalmazták volna az apostoli korban és nem megütközésre, hanem követésre való. Evangélizáció által nevelhetjük oda gyülekezetünk tagjait, hogy meglássák és megelégítsék az éhezőt, felruházzák a ruhátlant, befogadják a hajléktalant, megvigasztalják a szomorkodót. Evangélizálni ott kell, ahol erre szükség van és mindig a presbitérium kívánságára. A munkát, hacsak lehet, egyházi hivatalra képesített ember végezze. S ne legyen ítélkező, ne legyen fölényeskedő, s.egyetlen eszköze legyen az Isten igéje. A theologushiány kérdését (Konv. 55/1942. sz.) Vámos Géza ismertette. A hiány okául elsősorban lemlítette a lelki pásztori fizetések szűkös és rendezetlen voltát s felhívta a figyelmet a diakónus- és diakonisszaképzés fontosságára, hogy az esetleg pásztor nélkül maradt kis gyülekezetek ne maradjanak lelkimunkás nélkül. Ugyancsak ő terjesztette elő a lelkészi továbbképzésre és a tiszántúli egyházkerület e tárgyban hozott határozatára vonatkozó jelentést, illetőleg javaslatot, ez utóbbit azzal, hogy a továbbképző tanfolyamyokon necsak a kijelöltek, hanem az önként résztvenni akarók is megjelenhessenek és hogy a kijelölés alapján résztvevők, előadók és vezetők költségei ne jelentsenek újabb terhet a gyülekezeteknek, mert ez károsan befolyásolhatja a lelkészi továbbképzés áldásait a mi dunántúli maroknyi gyülekezeteinkben. Pap K. Ödön a hevesnagykunsági egyházmegye átiratát ismertette a lelkészi nyugdíjtörvény módosítása tárgyában s javaslatára az értekezlet a heveskunsági egyházmegye határozatát egyhangúlag és változatlanul elfogadta s az egyházmeg3*ei közgyűlés elé terjesztését kimondotta. Kuti József a segédlelkészkérdésről szólt, éspedig alkotmányjogi, lelkészképzési, lelki és gazdasági szempontból. Kívánta, hogy a segédlelkészek egy év után kérhessék áthelyezésüket másik egyházmegyébe, legalább két évenként vegyenek részt a lelkészi továbbképző tanfolyamon, készíttessék gyakorló lelkipásztori útmutató és az OTBA-nak a segédlelkészek is tagjai lehessenek. Az értekezletet Szűcs József elnök imádsága és közének zárta be. Az értékes előadások és hozzászólások ne maradjanak csak szavak, hanem változzanak Krisztus ügyét előbbre vivő, lelkeket szépítő és boldogító valósággá. Vámos Géza ért. jegyző.

— A sárospataki ref. theologia igazgatójává dr. Ujszaszy Kálmánt választották meg.

— Lelkészegyesüíeti közgyűlés. A mezőföldi református egyházmegye lelkészegyesülete július 22-én tartotta Székesfehérvárott évi közgyűlését yyi egyházmegye lelkipásztorainak élénk érdeklődése mellett. A 63. dicséret e/éjneklése után Mészáros János balatonszabadi lelkipásztor egyesületi elnök Máté Vili. 23— 27. verseiben olvasható igékhez kapcso’ja elnöki megnyitóját: A magyar református egyház hajója mindig a Genezáret tavi utazás képét mutatja a ţnult 400 éven keresztül. Ma is különböző viharok széle által hányatva jár nagy veszedelmek között. Ámde nem merülhet el a hajó, melyben az ég és föld Mestere pihen. Nagy biztatás ez a mi számunkra. Ne másban bízzunk, az Urat kérjük, hogy segítsen. Az elnöki megnyitó után bejelenti, hogy a tisztségviselők megbízatása lejárt, mire lelkészegyesületi közgyűlés elnökül Mészáros János balatonszabadi s jegyzőül Fülöp László igari lelkipásztort választja meg újból 3 évre. Mészáros László székesfehérvári hitoktató segédlelkész tartott előadást a »Halál és örökélet kérdései a keresztyén theolögiák gyújtópontjában« címmel: A halál mindig Isten akarata a hivek felett. Istenhez a halálon keresztül merhetünk. Jézus azért ment a mennybe, hogy helyet készítsen számunkra. Az előadáshoz dr. Kathona Géza csákberényi lelkipásztor szólt hozzá a lelkészegyesület nevében, elismerését fejezve ki az édes apa nyomdokain járó fiatal segédlelkész-testvérnek. Temesvári Béla kiskovácsi lelkipásztor előadásának címe volt: »Evangélizáció a református egyházban«. A magyar református egyház célja a megújulás. Ezt munkálja az evangélizáció is, mely nem adhat mást, csak az evangéliumot. Az evangeíizációt azok végezhetik, akik vállalkoznak arra, hogy eszközei legyenek Istennek. Evangelizátor csak imádkozó ember lehet, akinek állandó a kapcsolata Istennel. Voltaképen a katedrán kívül a lelkipásztornak minden munkája evangélizáció kell, hogy legyen. Az előadáshoz hozzászóltak: Egerházy Lajos ORJÓ ügyvezetője, hangsúlyozva azt, hogy a Jóléti társulat programmja az, hogy segítségére legyen a Telkipásztorok katedrán kívüli munkáiban, azután Bődás János székesfehérvári, Bakó Lajos esperes balatonfőkajári, Varga Kálmán simontornyai, Somogyi István csőszi lelkipásztorok. Németh Lajos sárkeresztesi lelkipásztor »A református család és egyház« című előadásában nyomatékosan kifejezésre. juttatta azt, hogy a családot Krisztushoz kell elvezetni, hogy Neki szo^áljon és Öt kövesse a család kicsinye s nagyja. »A mai theologushiány okairól és azok megszüntetéséről« címmel tartott előadást Varga Kálmán simontorinyai lelkipásztor, rámutatva arra, hogy a mai theologushiánynak anyagi, gazdasági jellegű okai mellett, beszélhetünk sokkal inkább lelki tokról: hiányzik a hívő, imádkozó család, mely a múltban adta a lelkipásztort az anyaszentegyháznak, mely a múltban küldte a hűséges és önfeláldozó szolgákat Isten ügye számára. El kell tüntetni az anyagi okokat: a segédlelkészek és lelkipásztorok szégyenteljes és sokszor panaszos javadalmazása, a lelkészözvegyek és árvák nyomorúságos sorsa, de az anyagi kérdések elintézése mellett fontos az Is, hqgy legyenek hívő gyülekezetek, Istenfélő családok és imádkozó lelkipásztorok. Csakis így remélhetjük azt, hogy egyre több és több ifjú legyen theologus. Az telőadáshoz Németh Lajos sárkeresztesi lelkipásztor szólt hozzá. Az ORLE egyik körkérdése »Mit tegyünk a magunk erejéből az egyházak és a lelkészek anyagi szükségleteinek biztosítására?« alapján tárgyalta egyházmegyei közgyűlés Egerházy Lajos ORJÓ igazgató-