Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-07-26 / 30. szám

1942.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

137. oldal.

István volt felvidéki reofrmátus püspök, az ottani Zsinat és Konvent egykori elnöke, a 22 esztendős élszakítás alatt egyik leghűségesebb és leghasznosabb magyar, leányának Czinyéry Barna gimnáziumi igazgató özvegyének; budai lakásán. Pálóczi-Czinke István a zemplénmegyei Pácin községben született 1855 november 18-án. Iskoláit, a teológiát is Sárospatakon végezte, ugyanitt segédlelkész és vallásoktató. 1880- ban, tehát 62 évvel ezelőtt a hegyaljai Erdőbénye1 egyháza hívta meg lelkipásztorául. Mélyen átérezve népe testi-lelki nyomorúságát, egyrészt arra törekedett, hogy a kor racionalizmusával szemben a gyülekezeti életet bensőbbé tegye s a lelkipásztorokat önképzésre buzdítsa, másrészt a nép szociális jólétét kívánta emelni. A reggeltől estig szőlőmunkával elfoglalt hívek gyermekei számára napközi otthont állított, népkönyvtárt szervezett, iskolát épített. A főként fuvarozásból élő ottani lakosság segítségére behozta az állatbiztosítást, gyümölcsfaiskolát létesített s a gyümölcs jobb értékesítésére az országban az első modern gyümölcsaszalót hozta létre. Erdőbényén nősült és feleségével, pálföldei és bánóci Eperjessy Erzsébettel ennek 1933-ban bekövetkezett haláláig élt boldog házasságban. 1896-ban Rimaszombatba, az egykori gályarab-prédikátor Harsányi István örökébe hívták el telkipásztornak. Itt legfőbb gondja a szórványban élők felkutatása, ami egyben a magyarság misszióját is jelentette. Imaházat és iskolát teremt itt is, megépíti az új gimnáziumot, a felvidéki leánynevelés központját. Az egyházigazgatásban előbb gömöri esperes^ ehker. tanügyi előadó, majd főjegyző, konventi, zsinati tag. 1920 decemberében, az összeomlás után, teljes egyhangúsággal választotta püspökévé a Trianonban elszakított szlovenszkói-tiszáninneni egyházkerület 129 gyülekezete. E szomorú években bontakozik ki igazán törhetetlen magyar lelke és tettereje. A kisebbségi sorsra szorított magyarságot szüntelen ébresztgeti és a felemelkedés felé indítja útnak. Mint az ottani egyetemes konvent és zsinat lelkészelnöke, az egész felvidéki reformátusság gondját-terhét veszi vállaira, harcol a legelemibb egyházi jogokért, iskolákért, lelkész- és tanítóképzésért, lelkészek fizetéséért, nyugdíjáért, özvegyek és árvák istápolásáért, — a reformátusságga! együtt a magyarságért. Nehéz tisztét csaknem egy évtizeden át hordozta s 1929-ben mondott le a püspökségről, hogy őrhelyét fiatalabbnak adja át. Azóta szerettei körében élt s egyházi körökben gyakran tűnt fel 'kedves alakja. Az 1938. évi felszabadulás emlékére adta ki életének legnevezetesebb alkotását, amelyet félszázadon át készíthetett, csiszolgatott: új fordí-i fásban mind a százötven dávidi zsoltárt. »Imádságos könyv«-e 1910-ben, »Református istentiszteleti szertartások« c. 310 oldalas műve T912-ben Jelent meg. Zsinati megbízásból állította össze 1925-ben »Énekeskönyv a csehszlovák köztársasági reformátusok részrée« c. gyűjteményét s énekei közül az »Uram, maradj velünk...« kezdetű valósággal felvidéki him-/ nusszá lett. Nevéhez fűződik a felvidéki református egyházi törvénytervezetek egész sora. Nem egy tankönyvét szlovák nyelvre is lefordították. Pálóczi-Czinke püspök egész élete a munkás, puritán magyar lelkipásztor egyik nagyrabecsült mintája volt mindvégig s egyházán túl nemzete is hálás lehet neki azért, amit tőle úttörő eszmékben és a helytállás példáiban kapott. Három gyermeke gyászolja: Ilona leánya, Bódy Dénes sárospataki főiskolai tanár felesége, Erzsébet leánya, néhai Czinyéry Barna miskolci református leánygimnáziumi igazgató özvegye és Jolán leánya:

Tóth Pál dr. szigetszentmiklósi református lelkipásztor felesége. Veje, Tóth Pál dr. még rimaszombati missziói munkájában. hűséges segítőtársa lett Pálóczi- Czinke Istvánnak. Temetésén Budapesten dr. Soltész Elemér tábori püspök, Sárospatakon dr. Enyedy Andor .tiszáninneni püspök hirdette a feltámadás evangéliomát. (MÉ)

—- Gyászhír. Részvéttel értesültünk, hogy Galambos László nyug. réthei református lelkipásztor, 47 évi Ielkipásztori szolgálat után 82 éves korában csendesen elköltözött az ő Urához és Megváltójához. Temetése július 21-én volt Réthén nagy részvét mellett. Gyászolják : özvegye: ónodvári Ónody Jolán, gyermekei: Galambos Zoltán komáromi lelkipásztor, Szeréna férjezett Csekes Béláné, Csekes Béla lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző felesége és a kiterjedt rokonság. Az igazak emléke áldott. Nemes egyéniségéről lapunk jövő számában emlékezünk meg bővebben.

— Az egyházkerület! tanács július 31-én délelőtt 10 órakor a főiskolai díszteremben ülést tart. A gyűlés tárgysorozatán szerepel többek között a komáromi ref. fiúlíceum ügye, a pápai gimnáziumi vallástanári tanszék betöltése, a kereskedelmi középiskola két tanszékének betöltése.

— A főiskolai igazgató-tanács július hó 31-én délelőtt 8 órakor Pápán, a kollégium dísztermében teljes ülést tart.

— Bácsán a közös protestáns gyülekezeti ház felavatása szép és megható ünnepség keretében ment végbe június hó 28-án. Kapi Béla ev. püspök igét hirdetett, Medgyasszay Vince református püspök felavató imádságot mondott. Az építés történetét ismertette Győry Elemér református és Szabó József evangélikus lelkipásztor. Közreműködött a győri református és evangélikus énekkar. Medgyasszay Vince püspök melegen érdeklődött a bácsai szórványközpont hitélete iránt és elbeszélgetett az egybesereglett szórványbeli hívekkel. Az estéli vonattal visszautazott székhelyére.

— Születési centennáriumán szobrot állítanak Csengey Gusztávnak, A Magyar Értesítő jelenti: Augusztus 8-án lesz 100 esztendeje annak, hogy az országoshírü költő : Csengey Gusztáv eperjesi theologiai, majd jogakadémiai tanár, az ifjúság melegszívű barátja megszületett. Ebből az alkalomból a miskolci evangélikus jogakadémia, a Petőfi-Társasággal karöltve szobrot állíttat a miskolci evangélikus templom udvarán a miskolci temetőben pihenő Csengeynek, A tiszai egyházkerület ugyanekkor tartja évi közgyűlését Miskolcon. Túróczy Zoltán püspök felhívta gyülekezeteit, hogy kegyeletes kötelességükhöz híven egyenként és külön-külön is járuljanak hozzá a szobor felállításának költségeihez.

— A Balatonalmádi-Füzfőgyártelep református egyházközség f. hó 18-án Balatonfüzfőn templomalapja javára hangversenyt rendezett, A hangversenyen, mely igen nagy létszámú közönség előtt a fűzfői gyártelep mozihelyiségében folyt le, közreműködőit a következő szereplőgárda: Költeményeiből olvasott fel Bódás János székesfehérvári lelkipásztor, két vidám jelenetet adott elő Pethes Ferenc színművész és felesége, dalokat énekelt Halasy Marika, a rádió gyermekszereplője, ugyancsak dalokat adott elő Zámbó István dunamocsi lelkipásztor, gordonkaszólót játszott Bakonyi Zoltán, Tusa Barnabás mérnök zongorakiséretével, zongoraszólót adott elő és az énekművészek zongorakiséretét