Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-05-31 / 22. szám

1942.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

105. oldal.

t KÖNYVISMERTETÉS 1

IV .................—^

.. f

Makay Miklós: Ökumenikus Kis Káté. Budapest, 1941. A Magyarországi Ökumenikus Ifjúsági Bizottság kiadása. 23 oldal.

Az ökumenikus mozgalmat jól ismerik lapunk olvasói az egyházi sajtó útján, lapunk is több ízben foglalkozott vele, s theol. akadémiánk kiadványsorozatában is jelent meg egy tanulmány, a mozgalom egyik vezető emberének Keller Adolf, zürichi professzor, tiszteletbeli tanárunk tollából. Makay Miklós Kátéja rövid és velős összefoglalását nyújtja az idevágó ismereteknek, szól az ökumenizmus fogalmáról, a keresztyénség széttagolódásáról, az egyesülési kísérletekről. A főhely egyfelől a „Gyakorlati Keresztyénség Világmozgalmá“-é, amelynek első konferenciáján (Stockholm 1925) elsősorban azzal foglalkoztak, mit tanít a Szentírás Isten országáról ; majd tisztázták az egyház viszonyát a gazdasági és ipari, a társadalmi és erkölcsi, a nemzetközi kérdésekhez, s megtárgyalták a keresztyén nevelés és egyiittmunkálkodás módszereit; míg oxfordi konferenciáján (1937) az egyház, nemzet és állam egymáshoz való viszonyát vitatták meg. Másfelől pedig a Hit és Szervezet mozgalom kapja meg a kellő megvilágítást, amely a különböző keresztyén felekezetek hit és szervezetbeli közelebbhozásán fáradozik. (Lausanne 1927, Edinburgh 1937.) A két mozgalomnak már közös neve is van, az Ökumenikus Tanács, mely 1938-ban Uthrechtben létesült. Mindezt nagyon jó elismételni ma, amikor a viszonyok súlya alatt annyit feledünk. Megismerjük a füzet tömör összefoglalásából azt is, hogy az ökumenizmusnak ifjúsági ága is van, melynek keretében 1936- ban a Magyarországi Ökumenikus Ifjúsági Bizottság is megalakult, amely több nemzetközi konferenciára küldött detegátusokat, s 1937-ben a „dunavölgyi ifjúsági konferenciáin hónapokon keresztül foglalkozott az oxfordi konferencia anyagával. Jó gondolat volt mindezt olyan ügyes formában elmondani, ahogy a füzetben kapjuk. A vijágviharban is ráeszmélünk az emberi testsériségre, s arra, hogy a vihar elmúltának idejére a Keresztyénség építő munkájának szervezetei a megelőző világvihar után — Istennek hála — kiépültek.

A füzet értékét még az ökumenizmus fontosabb külföldi- és hazai irodalmának összefoglalása is emeli (17-23 o.).

T. D,

@33®®§:@@®®®®®®®@@®®®®®®®®®®®®®®®®S@S®®3

® J®

I VEGYESEK 1

@ ® ®®®Ce)®®S@®®®®®S®®®®®®®®@®®®S®@(S®3E®;el@ ®@®

— Nemzetvédelmi kereszttel tüntette ki a Főméltóságú Kormányzó Úr a következő volt pápai diákokat: dr. Lázár Andor m. kir. titkos tanácsos, egyh. kér. tanácsbíró, dr. Lázár Ferenc kir. közjegyző, felsőházi tag, egyházközségi főgondnokot, Szabó S. Zsigmond bajkai és Szabó Zsigmond nagyodi ref. lelkipásztorokat.

— Kormányzógyűrűvel avatták bölcseleti doktorrá Harsányi László m. kir. tábori lelkészt a debreceni Tisza István Tudományegyetemen. A kitüntetett doktor b. e. Harsányi István sárospataki theol. tanárnak a jeles képzettségű fia.

— Pápa megyei város május 31-én rendezi a hősök napját; az emlékbeszédet Szűcs Dezső kollégiumi tanár, városi képviselő tartja. Somogyi Gyula papnövendék Petőfi-verseket szaval.

— Új doktor. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen summa cum laude avatták bölcsészeti doktorrá ifj. Varga Zsigmond debreceni főiskolai széniort, d. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanár kiváló készültségi! fiát. Az új doktor jeles értekezése a ideológusokat is közelről érinti, mert a papyrusoknak az Újszövetséghez való viszonyáról szól.

— „Mit mondanak a leventének a magyar századok ?“ — erről a kérdésről tartott — a Magyar Értesítő jelentése szerint — melegszívű, érdekes előadást a protestáns lelkészek leventeképző tanfolyamán Szabó Zoltán dr. sárospataki theol. tanár, egyházker. főjegyző, orsz. képviselő.. Több mint tiz század üzeni a leventeszellem folytonosságát, mondotta Szabó Zoltán dr. Bármily foglalkozásban működött is, lelkületében mindig „honvédő“ volt a magyar és legfeljebb ruhát, de sohase lelket kellett cserélnie, hogy egyik napról a másikra katona legyen. A századok szinte az állandó mozgósítottság parancsát üzenik s mindazt, ami ennek velejárója: a felelősséget, a fegyelmet, a meg nem lazuló elszántságot. Mindenekfölött pedig a bátor, tettek nyelvén is szóló élő hitet. A tanfolyam további során Hübner József, a Leventegyesiiletek Országos Központjának osztályvezetője a leventeegyesületek céljaira világított rá, majd arranézve adott bölcs útmutatást, hogyan használják fel szabadidejüket a leventék, Muraközy Gyula református lelkipásztor — akit bensőségesen ünnepeltek tízéves kálvintéri munkálkodása alkalmából — bibliaórát vezetett, Balassy András osztályvezető a leventesportról, Kiss Ferenc dr. budapesti egyetemi orvostanár, a sugallatos erejű bizonyságtevő „A vezető felelőssé“géről beszélt. A szaktudásnál is fontosabb a lelkileg művelt ember, mondotta Kiss professzor. A vezetőegyéniségek a családban rendszerint nem az első, vagy a második gyermekben jelentkeznek, hanem inkább a negyedik, ötödik gyermekben. Ha nem így volna, — az előadó szerint — aligha született volna Kossuth Lajosunk és Arany Jánosunk. A szexuális bűnök ugyancsak nagyon sok vezetésre hivatott ifjút pusztítanak el. A vezető lelke — ablak legyen melyből rábizottak felé evangéliumi lélek sugárzik.

— A vágmelléki lelkipásztorok és tanítók Kiss Gyula negyedi lelkipásztor és Iván Ferenc deáki kántortanító elnökletével közös ülést tartottak Negyeden május 11-én. Kiss Gyula megnyitójában rámutatott a lelkipásztorok és tanítók találkozása fontosságára. Körösi Csorna Sándor életét úgy mutatta be mint felhívójelet keletre. Nem kell szégyelnünk Ázsiát és akkor nem árva a magyar. Győrffy Lajos a templomi éneklés furcsaságairól beszélt és így kereste meg a helyes utat. Értékes előadását kinyomatásra indítványozza az értekezlet. Kalicza László zsigárdi lelkipásztor: Mit adhat a lelkipásztor a tanítóval való együttműködéshez címmel áldásos vitát indított meg. Az indítványok során az értekezlet egyhangúlag az egyházmegye mostani vezetői Soós Károly esperes és Nagy Nándor egyházmegyei főgondnok, főispán személye mellett foglalt állást, őket kívánja újra megválasztani.

— Anyák és szülők-ünnepet tartott a veszprémi ref. gyülekezet. A veszprémi református egyházközség ezévben is felemelő ünnepségekkel adott alkalmat az anyák és szülők iránt érzett szeretet és hála megnyilvánulásának s ezzel valóban léleképítő munkát végez a magyar jövő ígéretei, a gyermekek lelkében. A szülők ünnepélyét már mult szombaton délután rendezték az iskolások ezalkalomra szépen feldíszített iskolatermükben, amikor imádkoztak, énekeltek, szavaltak, al