Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-30 / 13. szám

62. oldal.

DUNÄNTüLI protestáns lap

1941.

cselekszik (konkrétumok), az megszabadítja Jézuskát a kereszt szenvedésétől. »Közületek ki, s mikor mentette meg, gondolkodjatok rajta.«

A beszámolás itt elmarad,, mert ez lesz a heti önmegfigyelési feladat, melyről írásban számol be mindenki. A tantárgyak keretén túl ugyanis ezzel az eljárással (önellenőrzés és önismeret) mélyítem s teszem hatóerővé a gyermek életében a nevelői vonatkozásokat. (Közben ilyenről is esik szó: »milyen szeretnék lenni, milyen vagyok« stb.) Minden szombatra mindenki elkészíti a megadott szempont szerint öszszeállított önvallomását. Ezek teszik majd lehetővé az annyira szükséges egyéni nevelést. Itt nyílik alkalom igazi nevelői művészetet kívánó munkára. Ezekből derülnek ki (itt tapasztalás szól) azok, a nagyok előtt semmiségnek látszó, lelki »törések«^ nehézségek, melyek igen sokszor holt vágány felé viszik a lelket (ez talán a jobbik eset), máskor pedig a csillagok helyett a mélységek felé taszítják. (Ki a felelős?\ Érdemes volna ezekből a gyermeki lélek-virágokból egy csokrot gyűjteni s a nevelés lehetőségében kételkedőknek tiszteletünk jeléül (okulásul is\ átnyújtani.

A családi nevelés területén megfigyeléseimet most végzem, s oly sok mondanivalóm lenne,, hogy az külön előadás keretébe kívánkozik.

4. »... A nevelő hivatásnak legjellemzőbb jegye: az alkotás, a lappangó erőnek átváltoztatása eleven erővé... a nevelő nemcsak a gyermeket alakítja, hanem önmagát is állandóan formálja. Ha a nevelő lélek szerint dolgozott, akkor mindennap észlelnie kellett, hogy lelke gyarapodott.« (Frank i. m/312. o.) Ebben a felemelő mondásban egy tény jelentkezik, melyet ,én követelménnyé teszek: a nevelőnek formálnia kell önmagát. Vagyis neki kell először az eszmények felé vezető úton elindulnia, hogy magával vigye tanítványait. Homokra épít az a nevelőv aki a legnemesebb eszmények szószólója ugyan, de egyéni életével mindazoktól nagyon messze van, vagy éppen megcsúfolja azokat.

.Mindenki tudja is, mondja is, hogy a gyermeknek a tanító a mintaképe. Valósággá azonban csak akkor válik e mondás, ha a tanító »mintaszerűen él és tanít«. Ezt pedig a gyermeki lélek megérzi ám! Ezen a téren biztatásunk lehet Pestalozzi mondása: »... az egész világgal nem törődöm, a tanítványaim megértenek«.

Az végez jó munkát, akinek tanítványai szívében él Cha ki nem mondják is) az az érzés és szeretet,, melyet Pestalozzi tanítványa így öntött szóba: »...Úgy még sohasem kereste ember a szívemet, de annyira nem is nyerte meg még senki bizalmamat«.

II. Ha most befejezésül visszatérek a célkitűzéshez és megállapítom: az egyház a »krisztusi steilem.« diadalra jutását várja az új népiskolától, akkor ebből kicsendül egy negatívum: Jézus még nem vált életünkben élővé. De benne van az a gondolat is, (pozitívum), hi a igazán akarjuk és lélek szerint dolgozunk (állítom, de hiszem is erős hittel), megtelnek a templomok, s »Krisztus Úr lesz mindenekben«.

Ilyen szemmel nézzük a VIII. osztályt.

Zalaegerszeg. Baksa József tanító.

— Feketicsen a Magvető c. egyházi lapot a presbitérium 900 példányban rendelte meg és minden református család részére úgy a faluban, mint a szállásokon kézbesítteti.

Felhívjuk a Nagytiszteletü Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a virágvasárnapi perselypénz az országos református lelkészi nyugdíjintézet céljaira az egyházmegyei nyugdíj intézeti pénzkezelő úrhoz küldendő be.

®@®@®®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®S®®®®(§@3@® ® ®

I VEGYESEK 1

CeíSS®®S®®®®S®®®®®®®®®®ffi®®®®®®®®®SS@®®se@Ceí

— Fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsost, m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárt, a pápai főiskola világi gondnokát a felsőbaranyai ref. egyházmegye gyülekezetei egyhangúlag egyházmegyei gondnokká választották meg.

— Lelkészválasztás. A losonci ref. egyház Kövy Árpád eddigi II. lelkészt választotta meg a Sörös Béla halálával megüresedett lelkészi állásra. Isten gazdag áldása legyen az új lelkipásztoron.

— Az Ausztriai Protestáns Egyház Legfelsőbb Tanácsának elnöke dr. Heinrich Lipták meleg hangú levélben köszönetét fejezte ki Fáber Kovács Gyula oberwart-felsőőri ref. lelkipásztornak a jelenleg lelkész nélkül álló német evang. testvér gyülekezetben folyó kisegítő-lelkipásztori munkálkodásáért.

— Evangélizációs napok voltak a pápai gyülekezetben a ref. munkások részére március 12—19-ig. Az evangélizáció istentisztelettel kezdődött és zárult. Előadásokat tartottak: Ólé Sándor lelkipásztor „Krisztus ellenségei“, Tóth Kálmán segédlelkész „A világ győzelme Krisztus felet!“ és Pethe Kálmán főisk. szénior „Krisztus győzelme a világ felett“ címen. Prédikált Végh Dániel segédlelkész. Az előadások a ref. leányegyesület helyiségében voltak esti l/2l órai kezdettel.

— Szeretetvendégség. Bensőséges szeretetetvendégség keretében adta át rendeltetésének a két iskolateremből a válaszfal lebontásával és széttolható ajtók beépítésével létesített gyülekezeti termét a körmendi református egyház. A szeretetvendégséget a nő- és leányegyesület rendezte. A műsort Pethő Antal lelkipásztor imája és bibliamagyarázata vezette be, melyben a talentumokat osztó Isten kegyelméről szólott, aki a körmendi híveket bőségesen megáldotta az áldozatkészség talentumával. A műsoron szóló-, duett-énekszámok, zene és szavalat szerepeltek. Legkiemelkedőbb pontja volt Fejes Gábor őrségi esperes előadása „Női eszmény, női lélek“ címmel. Alapos hozzáértéssel és mindvégig lebilincselő erővel állította a hallgatóság elé a magyar református női eszményt, a régi magyar nagyasszonyok életében. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte a résztvevők serege. Sokan voltak másvallásuak is. Az est tiszta jövedelme meghaladja a 200 P-t.

— Csendesnapok. Pápai nőnevelő-intézetünk líceuma és tanítónőképzője március 28—29 napjain tartotta az idei tanév csendesnapjait. Bibliatanulmánnyal szolgált: Ólé Sándor főiskolai gondnok, dr. Pongrácz József, és dr. Török István theologiai tanár. Előadók a következők voltak: dr. Tóth Endre theol. tanár, egyházkerületi aljegyző: A választottak közé tartozom; Ólé Sándor: A tanító munkája az egyházban; dr. Benedek Sándor theol. tanár, egyházkerületi missziói előadó: Miért van szükség csendesnapra ? Dr. Pongrácz József: Az élet kapujában. A záróáhitatot Ólé Sándor főiskolai lelkészi gondnok tartotta.