Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-23 / 12. szám
Ötvenkettedik évfolyam. 12. szám. Pápa, 1941 március 23. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ________________________________ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP._________________________________----------------*'------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK -----------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Az egyház és a VIII. osztályos népiskola. A nevelés célja: »...Krisztus szellemében való önneveléssel a haza szolgálása«. (Padányi-Frank A. dr.: A nevelés módszere. 286. o.) Sokféle változatban került már lelkem elé e célkitűzés, de egy sem ragadott úgy magával, mint ez; egyikből sem sugárzott úgy felém az Örök Tanító szelleme, mint ebből. Pedig igen-igen nagy szükségünk van arra, hogy naponként, sőt pillanatonként találkozzunk »Vele«, mert csak Általa tudunk megállni Péterként e vesznitetsző világban, s Őbenne megújulva végezhetünk, új Saulokból Pállá alakulva, igazi apostoli munkát, száz veszély között is. Ragadjuk ki e hármas célkitűzésből a »krisztusi szellemet«, (a másik kettőről már szóltam a Tanítók Lapja 1940. évi május 15-i számában), vetítsük a népiskola síkjára s nézzük meg: mit jelent ez a új (Vili. osztályos) népiskola életében. (Mit vár az egyház a Vili. osztályos népiskolától?) I. Úgy látom: a gyermek, család, iskola és gyülekezet: egység. Egyik a másiknak függvénye. A gyülekezet (lelki közösség) akkor és annyiban válik értékké, amikor és amennyiben a gyermek a család és iskola nevelésén keresztül indítást kap arra, hogy Iszükségletet (hiányérzetet) jelentsen számára az Istennel való találkozás, a közös ének és imádság szárnyain való felemelkedés, vagy az úrvacsora önismeretre-hívó, befelé iekinttetö áhítata. (Ez az orvossága a »kongó« templomoknak.) Ebből az is következik, hogy a gyülekezeti életben elhatároló jellege van a családi és iskolai nevelésnek. Ezek szerint a tétel 4 részre tagolódik. Négy szempontot kell látnunk e reflektor-fényben. Nevezetesen: 1. a célt (gyülekezet), 2. a hozzávezető utat (gyermek), 3. a megvalósítás módját (családi 'és iskolai nevelés) és végül 4. a nevelőt (szülő, tanító). 1. A gyülekezet lényeges jegye: az építés. Isten országa falainak, oszlopainak a gyülekezeti életből kell kiemelkedniök, hogy már e földön megvalósuljon: »...a farkas együtt lakozik a báránnyal«. Építeni, alkotni pedig csak az tud, (lelki értelemben), akinek szíve, agya, keze telve van az építéshez szükséges Krisztus szerinti érzéssel, gondolattal, akarattal és tettel. Ezeknek a gyűjtögetése, csiszolgatása, edzése közben lássuk magunk előtt az eszményi gyülekezetét, mert »... ha csak anyagot hordok össze, abból építhetek templomot, cirkuszt, gyárat, kriptát stb.« De ha tudom a célt, akkor megvalósíthatom elképzelésemet. 2. Amikor arról szólok, hogy az eszményi gyülekezethez vezető út: a gyermek, akkor eleget tettem egy elengedhetetlen nevelési feltételnek. T. i.: »a központban mindig a gyermek álljon«. Emellett sugárzik belőle az a gondolat is, hogy az egyházi élet jövendője a gyermeken áll, vagy bukik. Hfa ezt a felfogást sikerül általánossá tennünk egyházi és világi téren is, akkor biztosítva látom a mélyebb, igazabb, tehát krisztusi vallásos életet; akkor nem némiílnak el harangjaink s nem veri fel a fű a templom küszöbét. (Ugyanez áll a világiakra is?) Ez esetben oj.yan kedvező légkör alakulna ki a gyermek körül, mely magában véve is kényszerítő erővel vinné a jó, a nemes felé. Az új népiskola azzal, hogy hosszabb ideig marad a gyermek közvetlen hatása alatt, s éppen a lelki ingadozások idején melléje áll: elősegíti e kedvező felfogás kialakulását. Érezze meg a gyermek, vagy az ifjú, hogy az iskola a tisztultabb világ hirdetésével neki lelki békességet, megelégedettséget, tehát boldogságot adott. Ez pedig akkor válik valósággá, ha minden pici lelki nehézségével foglalkozom! s'a hibáknál is megérzi jószándékú szeretetemet. így válik: úttá, mely fel, a csillagok felé vezet s rajta (példáján) mások is elindulnak Isten országa felé. (Folyt, köv.) Baksa József tanító. Az illetékegyenértékről írt tájékoztató cikket laptársunk a Sárospataki Református Lapok március 15-iki számában dr. Trócsányi József nyug. főiskolai tanár. A cikk olyan közérdekű, hogy annak lényeges részét az igen tisztelt kiváló szerző nagybecsű engedélye alapján a következőkben mi is közöljük. Szerző hangsúlyozza a bevezetésben, hogy »célszerű minden bevallásra kötelesnek a helybeli adóügyi jegyzőnél vagy magánál az illetékes adóhivatalnál személyesen is szerezni tájékoztatást. »Az illetékegyenérték bevallást tartozik minden jogi személy a székhelye szerint illetékes m. kir. adóhivatalhoz 1941 március 31-ig benyújtani. Erre az időpontra a bevallásnak már be kell érkezni az adóhivatalhoz. A szükséges mennyiségű kül- és több ingatlannál esetleg beliveket a m, kir. adóhivatal bélvegmentes megkeresésre is tartozik megküldeni. A bevallás beadásának az elmulasztása vagy akár csak késedelmes benyújtása birsaggal jár (egy évi illeték-egyenértéknek a kétszerese!), amely az egyház belső viszonyában csakis a mulasztó lelkipásztort és gondnokot együttesen terheli, az egyházközséget semmiesetre sem. Illetékegyenérték fizetésére és így bevallására is köteles minden jogi személy, egyházi testület, egyházi javadalom, iskola, intézet és alapítvány. Illetékegyenérték alá esik mindezeknek a belföldön fekvő ingatlan vagyona. Ingók tehát nem! A bevallási ívben az illetékegyenérték alá eső összes ingatlanokat fel kell sorolni, mert a tudatosan helytelen „bevallás mint adócsalás büntetendő. Még ha valahol az történt is. hogy az
