Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-16 / 11. szám
54. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. szeretet hegyének« megmászásáig. Sokat meg tud mutatni Isten szeretetébői. Prédikációin meglátszik, hogy »kettős szeretetből fakadtak: Isten és az ember iránti szeretetből«. Sorozatos prédikációi a Megdicsőülés hegyére vezetnek el, egy másik sorozat pedig a Fájdalmak Férfiát mutatja be. Az életből vett, megragadó példákon keresztül világít meg mély evangéliomi igazságokat. Éppen ezért vonzó Ecsedv igehirdetése. »Minden egyes prédikáció meghallgatása annyit ér, amennyi tanulságot vonunk le abból a magunk számára« — írja egyik elmélkedése elején. Ecsedv beszédeiből mindenki el tud vinni »valamit«. Prédikációi textusszerűek, közvetlenek. Ezt a könyvet nemcsak lelkipásztorok használhatják eredményesen, hanem házi áhítatok tartására is nagyon alkalmas. Közvetlenségénél fogva vezeti olvasóit az Ige mélységei felé. Bárki olvassa is az Igét ezzel a könyvvel a kezében, nem lesz unalmas a bibliaolvasása. Nagyon érthető benne minden, éppen ezért mindenkit megszólít. A mai idők emberéhez a mai idők nyelvén szólal meg az Ige ebben a könyvben. Egyetlen hibája, hogy textusjegyzéket nem ad. P. /<, Makkal Sándor: Mi Ernyeiek. Regény. 1, 2. kötet. Budapest, (1940). Révai. Ára vászonba kötve 9'60 P. Makkai Sándort nem kell bemutatnunk lapunk olvasó közönségének. Ismerjük őt mint tudóst, mint egyházkormányzót és mint regényírót. A Mi Ernyeiek egy erdélyi nemes család történetét mondja el érdekfeszítő módon a 48-as szabadságharcot követő elnyomás idejéből. Úgy érezzük, hogy egy nagyszabású családregénynek az első része a most megjelent két kötet. Érdeklődéssel várjuk a további köteteket. Makkai elsőrangú a hely- és tájrajzban. Nem csoda, a leírt helyeket saját szemével látta. Ott élt, belehatolt a genius lóéiba. Nagyon szépek a természetleirásai. Néhol egész fényképig éles a valóság megrögzítése. Felejthetetlen ahogy pl. a Gödör fekvését elénk vetíti, az ottani csendes, magános életet. Élethü az erdélyi kollégiumi élet; nagy ereje, hogy megjeleníti a múltat; mintha látnok és hallanék a marosvásárhelyi professzor Bolyai beszélgetését; az erdélyi honfiak töprengését a haza sorsa felett. Aki elolvasta, sohasem felejti el „a vértagadó sátánfi“-val való találkozást (I. K. 332. 1.), vagy azt a hátborzongató jelenetet, amikor két diák végig néz egy akasztást, vagy azt a szivettépő pár szót amint Lilla búcsúzik vőlegényétől: „Sohasem látom többé“. . . Nagy műveltségű, éleslátású ember, kitűnő meseszövő. A nyelvnek mestere. Igen komoly; az életet leplezetlenül írja le. Nem gyerekeknek a kezébe való. A regény némely részlete mintha film alá készült volna. Pl. amikor megtalálják Angliában, egy kocsmában az elzüllött Ernyei Dávidot. P. J. — Amerikai magyarok a külmisszióért. Az amerikai magyar egyházmegyékhez tartozó gyülekezetek 1939-ben 395 dollárt küldtek be missziói célokra a külmissziói tanács pénztárába. Ez az összeg kereken 2000 pengőnek felel meg. Ugyanezen évben a magyarországi református gyülekezetek külmissziói perselypénz adománya 1400 pengő volt. s®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®^® 1 vegyesek' 1 feSS&®:e}3©®®®®®©®®®®®®®K)@®®®S)®;§®!S®®t5>'©5®®ii — Laky Dezső közellátási miniszter beszéde Bethlen Gábor fejedelem gazdaságpolitikájáról. A Magyar Értesítő jelenti: Az Országos Bethlen Gábor Szövetség évenkint szokásos Bethlen Gábor-serleglakomáján, igen előkelő közönség jelenlétében, Lakv Dezső dr. közellátási miniszter, társelnök, a dunántúli református egyházkerület tanácsbírája mondotta a serlegbeszédet. Tasnádi Nagy András dr. elnök, titkos tanácsos üdvözlőszavaiban örömmel állapította meg, hogy évről-évre növekszik a Bethlen Gábor- Szövetség tábora s a magyar közélet legjelesebbjei vállalkoznak az ünnepi beszéd elmondására. Laky Dezső dr. miniszter a ma gondolatkörébe igyekszik a nagy erdélyi fejedelem egyéniségét beállítan1’, így kezdte, — a saját mostani munkakörébe. Nem kétséges, hogy Erdély külön államisága legtisztábban éppen Bethlen Gábor uralkodása alatt mutatkozott meg, világtörténelmi arányaiban. Éspedig nem utolsórenden gazdaságpolitikája révén. Az a »közellátási politika , amely Bethlen Gábor hadviselésében és törvényalkotásaiban jelentkezik, hasonlatos a maihoz.^ mert hiszen üres gyomorral akkor sem lehetett, ma sem lehet háborút viselni. A Bethlen Gábor-korszaknak kivételes érdemei voltak a magyarság gazdasági öntudatosításában és egyensúlyozásában. Árszabályozást már Bethlen Gábor is alkalmazott, megszabta a szegény ember érdekében a kenyér árát és ezzel a maga korában egészen szokatlan szociális érzéket árult el. Az ártúllépés büntetése nemcsak az áru elkobzását, hanem a társadalom érdekei ellen vétők egész vagyonának elkobzását is lehetővé tette. Ilyenkor az elkobzott vagyon egyharmadrészét kapta a kincstár, vagy bíró, kétharmadrészét pedig a szegények javára kellett fordítani. Azt is tudjuk, hogy Bethlen Gábor egészen egyszerű emberekből válogatta össze munkatársait s a nagyenyedi kollégiumban nevelte fel fajának új, irányító nemzedékét. Szakembereket küldött szét az akkori Európába, szerezzenek közvetlen és pontos tájékozódást s ennek alapján lehessen a termelvények árát megállapítani. Ha nézzük az áruk listáját, amelyek ezekben az árszabásokban szerepelnek, mindazokat az árukat megtaláljuk, amelyeket ma a közszükségleti cikkek fogalma alá helyezünk. Talán ma sincs olyan tökéletesen kidolgozva ez a kérdés, mint Bethlen Gábor uralma alatt, ezelőtt 300 évvel. Aki viszont intézkedései ellen vétett, pl. iparát a fejedelemmel dacolva, abbahagyta, azt vagyona elkobzására Ítélték. Tapasztalta a fejedelem, hogy kereskedők olykor tízszeresét követelték a beszerzési árnak, ezért érthető Bethlen Gábor drákói szigorúsága. Korát szinte megelőzve, erős merkantilista politikát folytatott, arra törekedett, hogy minél több árut szedjen össze és egykéz-monopólium formájában szállítsa külföldre, hogy ezáltal pénzt szerezzen és ilymódon teremtse elő háborúinak költségét. Amikor a háború során sok lovat zsákmányolt, ezeket ökrökre cserélte ki és maga gondoskodott azoknak a bécsi vásárra való viteléről. Minden gazdasági ágat felkarolt, hogy állami irányítás mellett jólétet teremtsen és gondoskodott, hogy a jövedelem-eloszlás terén egyensúly legyen szociális szempontból is. A jólétnek mentői magasabb fokára kívánta felemelni népét, vigyázott arra, hogy az anyagilag gyengébbeket ki ne uzsorázzák s amikor 1625-ben pénzromlás mutatkozott, Bethlen Gábor volt az első uralkodók egyike
