Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-16 / 11. szám

54. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. szeretet hegyének« megmászásáig. Sokat meg tud mu­tatni Isten szeretetébői. Prédikációin meglátszik, hogy »kettős szeretetből fakadtak: Isten és az ember iránti szeretetből«. Sorozatos prédikációi a Megdicsőülés hegyére vezetnek el, egy másik sorozat pedig a Fájdalmak Férfiát mutatja be. Az életből vett, megragadó példá­kon keresztül világít meg mély evangéliomi igazsá­gokat. Éppen ezért vonzó Ecsedv igehirdetése. »Min­den egyes prédikáció meghallgatása annyit ér, amennyi tanulságot vonunk le abból a magunk számára« — írja egyik elmélkedése elején. Ecsedv beszédeiből min­denki el tud vinni »valamit«. Prédikációi textusszerűek, közvetlenek. Ezt a könyvet nemcsak lelkipásztorok használ­hatják eredményesen, hanem házi áhítatok tartására is nagyon alkalmas. Közvetlenségénél fogva vezeti ol­vasóit az Ige mélységei felé. Bárki olvassa is az Igét ezzel a könyvvel a kezében, nem lesz unalmas a bib­liaolvasása. Nagyon érthető benne minden, éppen ezért mindenkit megszólít. A mai idők emberéhez a mai idők nyelvén szólal meg az Ige ebben a könyvben. Egyetlen hibája, hogy textusjegyzéket nem ad. P. /<, Makkal Sándor: Mi Ernyeiek. Regény. 1, 2. kö­tet. Budapest, (1940). Révai. Ára vászonba kötve 9'60 P. Makkai Sándort nem kell bemutatnunk lapunk olvasó közönségének. Ismerjük őt mint tudóst, mint egyházkormányzót és mint regényírót. A Mi Ernyeiek egy erdélyi nemes család történe­tét mondja el érdekfeszítő módon a 48-as szabadság­­harcot követő elnyomás idejéből. Úgy érezzük, hogy egy nagyszabású családregénynek az első része a most megjelent két kötet. Érdeklődéssel várjuk a további köteteket. Makkai elsőrangú a hely- és tájrajzban. Nem csoda, a leírt helyeket saját szemével látta. Ott élt, belehatolt a genius lóéiba. Nagyon szépek a természetleirásai. Néhol egész fényképig éles a valóság megrögzítése. Felejthetetlen ahogy pl. a Gödör fekvését elénk vetíti, az ottani csendes, magános életet. Élethü az erdélyi kollégiumi élet; nagy ereje, hogy megjeleníti a múltat; mintha látnok és hallanék a marosvásárhelyi professzor Bolyai beszélgetését; az erdélyi honfiak töprengését a haza sorsa felett. Aki elolvasta, sohasem felejti el „a vértagadó sá­­tánfi“-val való találkozást (I. K. 332. 1.), vagy azt a hátborzongató jelenetet, amikor két diák végig néz egy akasztást, vagy azt a szivettépő pár szót amint Lilla búcsúzik vőlegényétől: „Sohasem látom többé“. . . Nagy műveltségű, éleslátású ember, kitűnő mese­szövő. A nyelvnek mestere. Igen komoly; az életet leplezetlenül írja le. Nem gyerekeknek a kezébe való. A regény némely részlete mintha film alá készült volna. Pl. amikor megtalálják Angliában, egy kocsmá­ban az elzüllött Ernyei Dávidot. P. J. — Amerikai magyarok a külmisszióért. Az ame­rikai magyar egyházmegyékhez tartozó gyülekezetek 1939-ben 395 dollárt küldtek be missziói célokra a külmissziói tanács pénztárába. Ez az összeg kereken 2000 pengőnek felel meg. Ugyanezen évben a magyar­­országi református gyülekezetek külmissziói persely­pénz adománya 1400 pengő volt. s®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®^® 1 vegyesek' 1 feSS&®:e}3©®®®®®©®®®®®®®K)@®®®S)®;§®!S®®t5>'©5®®ii — Laky Dezső közellátási miniszter beszéde Bethlen Gábor fejedelem gazdaságpolitikájáról. A Magyar Értesítő jelenti: Az Országos Bethlen Gá­bor Szövetség évenkint szokásos Bethlen Gábor-serleg­­lakomáján, igen előkelő közönség jelenlétében, Lakv Dezső dr. közellátási miniszter, társelnök, a dunán­túli református egyházkerület tanácsbírája mondotta a serlegbeszédet. Tasnádi Nagy András dr. elnök, tit­kos tanácsos üdvözlőszavaiban örömmel állapította meg, hogy évről-évre növekszik a Bethlen Gábor- Szövetség tábora s a magyar közélet legjelesebbjei vállalkoznak az ünnepi beszéd elmondására. Laky Dezső dr. miniszter a ma gondolatkörébe igyekszik a nagy erdélyi fejedelem egyéniségét beállítan1’, így kezdte, — a saját mostani munkakörébe. Nem kétsé­ges, hogy Erdély külön államisága legtisztábban éppen Bethlen Gábor uralkodása alatt mutatkozott meg, vi­lágtörténelmi arányaiban. Éspedig nem utolsórenden gazdaságpolitikája révén. Az a »közellátási politika , amely Bethlen Gábor hadviselésében és törvényalkotá­saiban jelentkezik, hasonlatos a maihoz.^ mert hiszen üres gyomorral akkor sem lehetett, ma sem lehet há­borút viselni. A Bethlen Gábor-korszaknak kivételes érdemei voltak a magyarság gazdasági öntudatosítá­sában és egyensúlyozásában. Árszabályozást már Beth­len Gábor is alkalmazott, megszabta a szegény ember érdekében a kenyér árát és ezzel a maga korában egé­szen szokatlan szociális érzéket árult el. Az ártúllépés büntetése nemcsak az áru elkobzását, hanem a társada­lom érdekei ellen vétők egész vagyonának elkobzását is lehetővé tette. Ilyenkor az elkobzott vagyon egy­­harmadrészét kapta a kincstár, vagy bíró, kétharmad­részét pedig a szegények javára kellett fordítani. Azt is tudjuk, hogy Bethlen Gábor egészen egyszerű em­berekből válogatta össze munkatársait s a nagyenyedi kollégiumban nevelte fel fajának új, irányító nemze­dékét. Szakembereket küldött szét az akkori Európába, szerezzenek közvetlen és pontos tájékozódást s ennek alapján lehessen a termelvények árát megállapítani. Ha nézzük az áruk listáját, amelyek ezekben az ár­szabásokban szerepelnek, mindazokat az árukat meg­találjuk, amelyeket ma a közszükségleti cikkek fo­galma alá helyezünk. Talán ma sincs olyan tökéletesen kidolgozva ez a kérdés, mint Bethlen Gábor uralma alatt, ezelőtt 300 évvel. Aki viszont intézkedései ellen vétett, pl. iparát a fejedelemmel dacolva, abbahagyta, azt vagyona elkobzására Ítélték. Tapasztalta a fejede­lem, hogy kereskedők olykor tízszeresét követelték a beszerzési árnak, ezért érthető Bethlen Gábor drákói szigorúsága. Korát szinte megelőzve, erős merkanti­lista politikát folytatott, arra törekedett, hogy minél több árut szedjen össze és egykéz-monopólium for­májában szállítsa külföldre, hogy ezáltal pénzt szerez­zen és ilymódon teremtse elő háborúinak költségét. Amikor a háború során sok lovat zsákmányolt, ezeket ökrökre cserélte ki és maga gondoskodott azoknak a bécsi vásárra való viteléről. Minden gazdasági ágat felkarolt, hogy állami irányítás mellett jólétet te­remtsen és gondoskodott, hogy a jövedelem-eloszlás terén egyensúly legyen szociális szempontból is. A jó­létnek mentői magasabb fokára kívánta felemelni né­pét, vigyázott arra, hogy az anyagilag gyengébbeket ki ne uzsorázzák s amikor 1625-ben pénzromlás mu­tatkozott, Bethlen Gábor volt az első uralkodók egyike

Next

/
Thumbnails
Contents