Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-09 / 10. szám

Ötvenkettedik évfolyam.

10. szám.

Pápa, 1941 március 9.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

_________________________________MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. __________________________________

" ----------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK----------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ { TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

r

Uj magyar református énekeskönyv.

(Folytatás és vége.)

4. Az új dallamok és az énekeskönyv díszítése.

1. Szenczi Molnár Albert zsoltárszövegeivel kapcsolatosan az eredeti francia dallamokaf, Kálvin 1562- ben megjelent genfi Psalteriuma alapján, ritmikus formában közli. Ennek egyik következménye az, hogy mig jelenlegi énekeskönyvünkben csak 95 eredeti zsoítárdallam van, eddig ez az énekeskönyv 39-el többet, összesen 134 zsoltárdallamot tartalmaz. Másik következménye pedig, hogy a genfi ritmusú dallamok hullámzása sok helyen kellemetlenül eltér a magyar szövegek ritmikus lengedezésétől. A ritmikus dallamokat főleg azért közli az énekeskönyv, hogy a gyülekezeti éneklés mai formájától, a kiegyenlített ritmusú dallamok éneklésétől eltérjenek a gyülekezetek s az ősi ritmikus éneklési módot vezessék be. Valóban kívánatos ennek a reformnak a keresztülvitele. Nemcsak változatossá és lendületessé tesszük ezáltal templomi éneklésünket hanem az egyes zsoltárszövegek belső, tartalmi jellegzetességét is kifejezzük a dallam változatos szárnyalásával is. Csak az a kérdés, hogy miként küszöböljük ki a dallamok és szövegek ritmusbeli eltéréseit? Vannak, akik azt a megoldást ajánlják, hogy egyes nagy eltérést mutató zsoltároknál ritmizáljuk át a dallamot (mint erre Bállá Péter már J kísérletet is tett) a magyar szöveg ritmusa alapján, i Szerintem azonban ezáltal meg nem -engedetten bele- I avatkozunk a francia dallamszerzők eredeti zenei elgondolásába. Miért nem gondolunk inkább egyes Szenczi Molnár-féle szöveg kicserélésére? Vagy a nehézkesebb zsoltárdallamok helyett új dallamok szerzésére?

110 új dicséretdallamot találunk ez énekeskönyvben, ha azt a jelenleg használatban lévő énekeskönyvünkkel hasonlítjuk össze. Ezek közül 26 megállapítottan magyar dallam. A régi magyar dallamok között igen szép a 44, 45, a 71. kuruc dallam, a 147. és Szkhárosi énekének a dallama (167.). Tinódinak két dallamát vették fel (195, 289.). Az újabbkori magyar dallamok közül csak néhányat találunk benne. így Kodály Psalmus Hungaricusának vezető dallamát (75); Kovács Lajosnak 2 dallamát (284, 297); Kádár Gézának 1 dallamát (299); Victor Jánosnak 3 dallamát (263, 264, 274). Új dallam a 315. is. Kár, hogy a 338. halottas ének és a 339. Hallelujahból vett szövegű ének daliamának szerzőit nem tünteti fel. Ezek a dallamok különösen értékes darabjai az énekeskönyvnek. 20 olyan dallam van benne, amelyek a Gönci-féle énekeskönyv kései, XVIII. századi .kiadásaiban is feltalálhatok, köztük több bizonyára magyar dallam, ám ennek megállapítása alapos utánkutatások

eredménye lehet csupán. Sztárai Mihály XXIII. zsoltár alapján készített zsoltárátdolgozásának a dallama nem a közölt formában fordul elő a Gönczy-féle énekeskönyvekben. Kérdés, melyik a dallam eredeti és hiteles formája? Abaelard Péter latin himnuszának (97.) husszita eredetű dallamát az 1651-ben megjelent Cantus Catholici nyomán közli, úgyszintén a 134. énk dallamát is, ami arra a következtetésre jogosíthatna bennünket, hogy ezek katholikus eredetű dallamok, pedig az elsőről az evangélikus énekeskönyv dallamainak gyűjteménye határozottan azt állítja, hogy az husszita eredetű.

Az idegen dallamok között sok a német dallam s mintegy 13 az angol dallam. A 253. ének dallamát »Régi magyar ének«-nek mondja, pedig az német eredetű ének. Van benne 2 orosz (252, 293); 2 husszita (97, 335); 1 finn (295); 1 olasz (262); 1 litván (275); 1 zsidó és egy portugál dallam (286, 287). A dallamok megválogatásánál nagy gonddal jártak el a szerkesztők. S főleg arra törekedtek, hogy letűnt idők énekanyagának legkiemelkedőbb darabjait vegyék fel. így a ma dallamai hiányoznak belőle. Pedig ma is születnek énekek az Isten magasztalására. Miért nincsen azokból több benne? Azzal nincs elintézve egyházi éneklésünk ügye, ha a tegnap alkotásait újra használatba véve egyoldalúan abból élünk, amit régi idők kegyesei átélések alapján megalkottak. A hit élet s ez minden időben új és más kifejeződési módokat keres magának. A mai ember hitének is megvan a maga sajátos, a múltétól eltérő kifejeződési formája. Ezt is engedjük szóhoz jutni egyházi éneklésünkben. A Szent Lélektől vezetett lelkű énekszerzők most keletkező munkáinak is juttassunk helyet az ezután összeállítandó énekeskönyvekben!

Helytelen, hogy az Ambrózius »Krisztus ki vagy nap és világ« kezdetű énekének dallama kétféle ritmizálással van meg benne, a 313. oldalon az 1778-ban megjelent Debreceni énekeskönyvben található dallamforma alapján átvéve; az 520. oldalon pedig Spagenberg K. (1568) nyomán közölve.

2. Az énekeskönyv díszítése. A dicséretek között 75 kis kép díszíti az énekeskönyvet. E képeket, melyek templomokat, imaházakat, szentedényeket és pecsétrajzokat ábrázolnak Haranghy Jenő festőművész, a budapesti iparművészeti főiskola tanára fényképfelvételek után rajzolta. E tiszta nyomású, történelmi nevezetességű épületeket megörökítő képek fő fogyatkozása az, hogy nagyon kicsinyek. Némely helyen ügyesen összhangba vannak hpzva a mellettük levő dicséretszöveg tartalmával. A függelékben (710—715. oldalak) közölt magyarázatok nagymértékben emelik e képecskék értékét. Református templomi énekeskönyvben még eddig ilyen díszítésre nem történt kísérlet. A díszítésnek ez a módja komoly, dogmatikai