Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-12-28 / 52. szám
276. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. A „kiskoszmályi mozgalom“. Irta: Tóth Kálmán ref. árvaházi lelkész, Komárom. (Folyt, és vége.) Milyen az élet a palotában? Még árvaházunk mindennapi életéről kell röviden megemlékezni, hogy a kép teljes legyen. A napi elfoglaltság és munkabeosztás szerint családokra oszlik a palota népe. A »felnőttek« képeznek tégy családot, bár itt ez csak képlegesen értendő, mert nem együtt lakunk és a munkabeosztás következtében csiak a mindennapi esti áhítaton vagyunk együtt. A rend kedvéért mégis külön családnak nevezzük. Napközben ki-ki végzi munkáját, — amiből bőven kijut — a napi munka végeztével azután áhítatot tartunk s így fejezzük be a napot. A másik család a »legények«-bői áll. Ide a segédek és tanoncok tartoznak. Ők egy szobában laknak 'egyik nevelő felügyelete alatt. Neki tartoznak engedelmességgel mindenben. Napközben nincsenek otthon, tmert mindegyik munkahelyén dolgozik és csak este jönnek haza. A házkörüli munkákból, takarításból laZért nekik is ki kell venni részüket. U. is kevés a felnőtt munkás és sok mindent a fiúknak kell elvégezni. Ezért minden héten munkabeosztást készítenek a nevelők az elvégzendő munkákról. Ezen fel van tüntetve, hogy azon a héten kinek mi az elvégzendő {munkája, pl. folyosó tisztántartása, konyhai segítés stb. A tanoncok és segédek esti szabad idejét szintén igyekszünk hasznosítani zenetanulással, hasznos építő dolgok olvasásával, vagy tanfolyamok tartásával. Eddig hetenként oktatófilmeket is mutattunk be, most (azonban már ritkábban kerülhet erre a sor. 'Szigorú fegyelem és ellenőrzés alatt van a legények családja is, mint a többi, de a legtöbben jól érzik magukat. Ha valamelyik tanonc felszabadul és kereső lesz, módjában van megválni intézetünktől és másutt keresni boldogulását. Istennek legyen hála, nem nagyon kívánkoznak el tőlünk, ami azt bizonyítja, hogy helyes | úton járunk nevelésüket illetőleg. Az iskolás gyermekek kb. 35-en, két családot alkotnak, két nevelővel. Itt a kor és az iskola ^szempontjai szerint osztjuk el őket. Együtt vannak az internátusiak és árva gyermekek. Ugyanazon szabályok érvényesek egyikre is, másikra is. Velük már több a gond, mert a tanítás és felügyelet nem könnyű ennyi fiúnál. A tanulásnál pl. az a célunk, hogy mindegyik a lehető legjobb tanuló legyen. Ezért .igyekszünk min•egyiktől minden nap, minden tárgyból kikérdezni a leckét. E mellett a házi munkákból is ki kell venni részüket és mindegyiknek meg kell tanulni valamilyen hangszeren játszani. így már van egy kis mandolin zenekarunk, amit idővel szeretnénk minél jobban kibővíteni. Most van alakulóban a cserkészcsapat is, amely szintén a nevelés tökéletesebbé tételét szolgálja. így próbáljuk szolgálni Isten országát az ifjúsági munka által. Sok mindenre nem térhettem ki az ismertetés során, mert már így is, hosszabb lett a kelleténél. De ennyit szükségesnek tartottam elmondani a dolgok megértése érdekében. Talán lesz még más alkalom is a Timótheus munka részletesebb’ ismertetésére. 3. A külmisszió. Az elszakít ás utáni évekig külmissziói érdeklődés egyidejű nálunk is a lelki munka megindulásával. A felébredt lélek nem térbet közönyösen napirendre a fölött, hogy még pogányok milliói élnek és halnak meg az evangéliom üzenetének ismerete nélkül. Eleinte abban merült ki a külmissziói érdeklődés, hogy a »Hajnalt« olvasták, akik már ismerték és járt nekik azelőtt is. Ez az állapot azonban nem felelt meg a tényleges szükségletnek, mert ebben a formában növekedésről nem lehetett szó. Nemcsak hogy nem lehetett szabadon terjeszteni a lapot, hanem behozatala is mindig nagyobb akadályokba ütközött. így merült fel azután az a gondolat, amely meg is valósult, hogy itt kell kiadni egy külmissziói uiságot. A »Hajnal« kiadói ajánlották fel azt a megoldást, hogy nyomtassák ki a Felvidéken ugyanazon külmissziói cikkeket, mint amelyek Budapesten megjelennek a külmissziói lapban. Még az újság neve is megmaradt Hajnal-nak, annyira azonos volt a két újság. Ez a felvidéki »Hajnal« volt azután a csehszlovákiai reformátusok külmisszióí folyóirata, mely később belmissziói résszel bővült. Ma »Kiskoszmály« címen jelenik meg. Erőteljes adakozás. Az árvaház megalapításával megindult lelki élet magával hozta a külmissziói érdeklődés megnövekeídését is. Több helyen alakult külmissziói csoport, amely rendszeresen adakozott erre a célra. A legtöbb helyen úgy történt az adakozás, hogy jövedelmük egy tizedét adták külmisszióra a csoport tagjai. A Hajnal közben ébren tartotta az érdeklődést, sőt Molnár Mária 'kimenetele óta növelte is. Molnár Mária kimenetele nálunk is erőteljesebb megmozdulást eredményezett. A befolyt adományokat az ő részére küldöttük el egészen a legutóbbi időkig. Mikor Molnár Mária szabadságon volt itthon, ez a kapcsolat erősen kimélyült. Körutakat tartott a Felvidéken is és így csaknem mindenki megismerhette személy szerint is. Boldogan emlékeznek vissza niég ímost is sokan a vele való találkozásra. Ő maga is (megkedvelte az itteni testvéreket és pihenő idejének nagy részét itt töltötte. Innen vitte a pitilui harangoit is. Azóta is megmaradt ez a bensőséges kapcsolat Molnár Mária és a felvidékiek között. Külmissziói elgondolásaink. Természetes, hogy a lelki munka egyéb terüleletein kialakult elvek a külmissziói munka területére is érvényesek. Itt is megvannak saját elgondolásaink. Ezek közül említek meg néhányat. Nem tartjuk helyesnek a kül- és belmisszió elválasztását. Amint az ismertetésből láttuk, a belmiszszió és szeretetmunka megindulása magával hozta a külmisszió megindulását is. Ugyanazok adakoztak (mindkét munkára és ugyanazok érdeklődtek iránta. Ezt is tartjuk helyesnek és nem szándékozunk-rajta változtatni. A munkások alkalmazásánál is szem előtt tartjuk ezt. Nem mehet külmisszióba az, aki a belmisszióban nem állta meg helyét. Munkásaink legnagyobb része kész kimenni a külmisszióba is örömmel. Ugyanazon munkásokról lévén szó, a fizetés tekintetében is ugyanazon elveket alkalmazzuk, mint az itthoni munkában. Itt sem alkalmazunk fizetéses munkásokat, hogy így is kihangsúlyozzuk a munka .egységét és a munkások egyenlőségét. A munkaterület tekintetében azon a véleményen Vagyunk, hogy igazán eredményes munkát a saját telveink szerint csak akkor végezhetünk, ha önálló munkaterületünk desz. Itt azután, mint alapszabályaink is mondják, »kimondottan magyar és református műm kát« végezhetünk.
