Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-11-09 / 45. szám

234. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. gyét dr. Berky Miklós alispán és Kenessey Zoltán fő­jegyző, a székesfehérvári tanker, kir. főigazgatóságot Madocsay Pál tanügyi főtanácsos, a veszprémi ev. egyházmegyét Mihály Sándor felügyelő, a belsőso­­mogyi ref. egyházmegyét Szabó Bálint esperes, a mezőföldit Bakó Laios esperes,, az őrségit Fejes Gá­bor esperes, a pápait Végh János esperes és dr. Jókay- Ihász Miklós gondnok, a tatait Lőke Károly esperes, felsőházi tag, a veszprémit Szűcs József esperes kép­viselte. Az ORLE küldötteként dr. Kováts J. István jelent meg. Pápa megyei város népes küldöttségét Harnuth János polgármester, a pápai ev. egyházét Bácsi Sándor lelkész, a pápai r. kath. hitközségét Kar­­lovitz Adolf világi elnök, ni. kir. kormányfőtanácsos vezette. Ott volt dr. Konkoly Thegie Sándor budapesti kir. közjegyző, a pápai ref. gyülekezet templomépítő bizottságának éveken át volt elnöke, Dudás Kálmán műszaki tanácsos, a templom tervező művésze és mint­egy ötven lelkipásztor az egyházkerületből. Bars és Belsősomogy éppúgy képviseltette magát, mint a kö­zeli gyülekezetek. Könny csillogott sok szemben, mikor utoljára mentünk be a régi templomba, ahol nagy örömmel láttuk a népes katonai küldöttségeket. Ólé Sándor lelkipásztor megrázó erejű igehirdetése után menet­ben vonult át az egész gyülekezet az új templomhoz, ahol dr. Cseh-Szombathy László egyházközségi fő­gondnok adta át a templomkulcsot M.edgyasszay Vince püspöknek, aki azzal megnyitván a templomot, bevo­nultak a megjelentek az új templomba. Mély ö'ömmel szemlélte mindenki a bevonulás alatt az új templom tökéletes összhangját, igazi templomi áhítatát és szép­ségét. Végh János esperes alázatos, szívből fakadó imája után M.edgyasszay Vince püspök mondotta el a lapunk vezető helyén közölt, a lelkeket magával ragadó prédikációját és szentelte fel áhítatos imádsággal az új templomot. A gyülekezeti énekkar Kiss Árpád ve­zényletével karéneket adott elő..gondos kidolgozásban. Ólé Sándor lelkipásztor a templomépítés történetét ismertette, szeretettel idézve Kis József fáradhatatlan munkáját, sok küzdelmét a templomért. Kiss Zoltán nyárádi lelkipásztor négy gyermeket keresztelt, köz­tük két kollégiumi tanárét. Az urvacsorai agendát Győry Elemér ehker. lelkészi főjegyző mondotta, fel­­híva a gyülekezet tagjait a diadalmas, evangáliomi élet erőinek felmutatására. Szakái Ernő adászteveli lelkipásztor új párt esketett lendületes beszéddel. Délben a főiskolai köztartáson közebéd volt, me­lyen a Ref. Leányegylet tagjai szolgáltak fel. Med­­gyasszay Vince püspök a Főméltóságú Kormányzó úrra, Vásárhelyi János püspök a magyar egységre, dr. Antal István államtitkár a keresztyén felekezetek összefogására mondott nagy figyelmét keltő pohár­köszöntőt. Lelkes szavakkal üdvözölték a pápai gyü­lekezetét Karlovitz Adolf a r. kath. és Bácsi Sándor az ev. egyház nevében. Dr. Kováts J. István az ORLE köszöntését tolmácsolta. Dr. Jókay-Ihász Miklós a pápai gyülekezet lelkipásztoráról, főgondnokáról és presbitériumáról emlékezett meg. Ólé Sándor lelki­­pásztor meghatottan mondott köszönetét az üdvözlé­sekért, a templomépítés körül kifejtett szolgálatokért s a gyülekezet ünnepségein való részvételért. Este az új templomban egyházzenei hangverseny volt, melyen az egyházkerületi tanintézetek zenetaná­rai, Szabó Sándor és Ritoók István, úgyis mint előadó művészek, úgy is mint vezénylők tökéletes tiszta élvezetet szereztek a templomot zsúfolásig meg­töltő közönségnek. A főiskolai és nőnevelő-intézeti ének- és zenekarok nagyszerű teljesítményei, Ritoók István orgona- és Szabó Sándor hegedűszámai felejt­hetetlen élmény lesz mipden jelenvoltnak. Győry Ele­mér egyházkerületi lelkészi főjegyző volt az ünnepély előadója, aki nagy tudásával, mély hitével es ki­tűnő előadói készségével lebilincselte hallgatóságát. Szavai ércbe és kőbe kívánkoztak, amikor arról be­szélt, mit jelent hitvallónak lenni. Kálmán Emilia ta­nítónő Bódás János székesfehérvári lelkipásztor ez alkalomra írt remek ódáját adta elő a darabhoz méltó feldolgozásban. Bakó Béla szabadhidvégi lelkipásztor a lapunk e számában közölt költeményét szavalta el nagy hatással. Szabó Sarolta III. lie. növendék magán­éneke és Gáti Samu s.-lelkész orgonakísérete, a Schütz kantáta és a Mendelssohn Motetta kvartettjei és szólói méltóan illeszkedtek be az egésznek az össz­hangjába. Dr. Pongrácz József. Tizhónapos legyen a tanítás! Olvastam a Dun. Prot. Lap f. évi 42. szzámában B. Major János lelkésztestvérünk »Tízhónapos tanítás a népiskola felső tagozatában« cím alatt hozott aggo­dalmait. Az idézett cikk bizonyítja, hogy tíz hónap alatt nem lehet annyit tanítani á népiskola alsó tagoza­tában, mint hat hónap alatt, ezért a tízhónapos tanítás a népiskola felső tagozatában, hátrányos a népiskola alsó tagozatára nézve. Nem kívánom követni cikkírót a statisztika síkos mezejére, csak arra szeretnék rámutatni, hogy aggo­dalmai elméletiek és a gyakorlatban a komáromi és barsi egyházmegyék (mert a barsi egyházmegye is teljesen hasonló határozatot hozott, még pedig a ko­máromi előtt) már több mint tíz éve kipróbálták a nyolc osztályos iskolában úgy az alsó, mint a felső tagozatban a tízhónapos tanítást. Az a tény pedig, hogy mind a két felvidéki egyházmegye kiváló tanítósága egyhangúlag vett részt e határozatok meghozatalában, azt bizonyítja, hogy a tízhónapos tanítást nemcsak kipróbálták, de jónak is találták. Mánden tanító tapasztalatból tudja, hogy a ta­nítás menetében bizonyos ritmus ismétlődik esztendő­­rőLesztendőre. Szeptemberben egész lassan lehet csak haladni, de októberre már annyira együttdolgozik tanító és tanuló, hogy sokkal erősebb az iram. Kér­dem tisztelettel: az a tanuló, aki csak október 15:én jön fel iskolába, akinek hat. hónapi gazdasági munka fáradsága van az idegeiben, mikor fogja elérni azt az iskolai munkateljesítményt, amivel a szeptember elején kezdő tanuló játszva megbirkózik. B. M.ajor János a legkirívóbb és legnehezebb esetet hozta fel példaképen: az egytanítós osztatlan iskolát; — de e,zen is lehet segíteni. Tessék a tanter­meket, tanítói állásokat szaporítani, a túzsufolt iskola nem a mi korunkba való. A komáromi ref. egyházmegye közgyűlése refor­mátus népünk kultúrnivójának fentartása mellett dön­tött a kérdéses határozattal. Nem lehet olyan mező­­gazdasági érdek, ami miatt református népünk gyer­mekei kevesebb tudással mehetnek ki az életbe. Mi a kisebbségi élet nyomorúságai között tanultuk meg, hogy a libalegeltetés nem hoz akkora hasznot sem a szülőknek, sem a gyermekeknek, mintha ugyanazt az időt az iskolában tölti el. Bátorkeszi. Lelkes Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents